Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Emlékezések

Községi bíróság, kihágási osztály: Szabady Katalin, Király Sándor, Csendes Lipót. Tiszti főorvosi hivatal: Dr. Burtik (Zákány) Andor, dr. Versényi Jenőné, később még dr. Arnold Lajos és egy-két beosztott. Városi állatorvos: Ledényi Lajos. Hivatalszolgák és kézbesítők (hajdúk): egyenruhás emberek. Lajkó (Lantos) István őrmester, Szőllősi Antal, Szabó István, Magyar István, Rehák János, Ballá István, Szabó József, Gál János, Nagy Antal, Perjés István, Hegedűs István, Mokány Gergely, Saffrankó (Szamos) János, Szálai Márton, ké- 77 sőbb Kassai János, mind derék hűséges magyar emberek. Meg kell még emlékezni azokról a nem közvetlen városházi, de városi kartársakról is, akikkel a műszaki hivatalnak sok és kellemes érintkezése volt: Közkórház: Dr. Róna Dezső igazgató-főorvos, majd 1940-től dr. Burg Eté igazgató-főorvos és dr. Haranghy László kórboncnok, egészségügyi intézetünk vezetője, a városi vízvezeték-csatornázás előharcosa. Városi Gáz- és Villamosüzemek: Horváth Iván gépészmérnök, igazgató és a hozzá beosztott gázgyárvezető Mittacsek (Máriai) Gábor. Horváth Iván tűzoltóságunknak is buzgó parancsnoka volt. Állami hivatalok: Államépítészeti Hivatalnál Bencze Béla műszaki főtanácsos; Folyammérnöki Hivatalnál Böröcz Mihály műszaki tanácsosra, később Galambos Jenőre, Knézy Lászlóra, Ballai Istvánra emlékszünk. Mindezekkel a hivatalokkal igen jó, egymást segítő kapcsolataink voltak. Emlékezések a műszaki osztály nem magasépítési dolgaira 1. Vízvezeték, csatornázás. Most, 1968-ban sincs még a városnak közműszerű vízvezeték-csatorna hálózata. A tervek ugyan elkészültek, és a vízvezeték főhálózatának fektetését már 1967-ben megkezdték, kilátásban van, hogy 1970-re a gerincvezeték, Duna-parti vízmű és a Pokorny utcai víztorony elkészülnek, de hogy a mellékutcai vezetékhálózat és a bekötések mikor és hogyan lesznek, még eldöntetlen. A csatornázásból is kész már néhány szakasz, és épül a Duna-parti szennyvíztisztító és átemelő mű, de a csatorna befejezésének még nem ismerjük határidejét. Ezek szerint e sorok írásakor a város vízellátása és csatornázása elvileg még mindig az 1929. évinek megfelelő, mikor Nagy András a városhoz jött. Hát milyen is ez? a. Vízvezeték. A nagyközönséget 1929-ben két 300 m mély állandó folyású artézi kút, 6-8 db 60-80 méter mély fúrt csőkút szivattyús felszerkezettel, 25-30 ásott kút látta el közkútként vízzel. Sok házban természetesen saját ásott vagy fúrt kút is volt. A nagyobb középületek saját területükön fúrt 60-80 méter mély acélcső kútból kompresszorral nyerték a vizet, és azt rendszerint padlástartályokból osztották szét a vízvételi helyekre. Később ezeknek a középületeknek a száma nőtt (iskolák, óvodák), és a város minden ilyen épületéből a közönségnek is juttatott ejektoros kutak révén az utcán jó ivóvizet. Sőt a nem városi intézményeket is igyekeztek rászorítani ilyen köz-