Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Bartha Júlia: Jel-kép. A temető és a társadalom kapcsolata az iszlám temetkezési szokásokban

KUN-KÉ P" A MAGYAR

O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA gatra a kirgiz főváros Biskek felé vezető 39-es út mentén fekvő Samalgan város muzulmán temetőjében láttam 1996-ban olyan létraszerű gyalulatlan deszkákból összerótt tábutot, amit a helyi szokás szerint sírjelként használnak.

5 A helyiek elmondása szerint minden holtnak külön külön tábutothalotti nyoszolyát (a tatár nyelvben a tábutnak halotti nyoszolya jelentése van) készítenek és addig funkcionál, amíg a lepelbe csavart holttestet kiviszik rajta a temetőbe. Azután a K-Ny tájolású sírhalomra teszik. Rajta a halott korára, nemére utaló jelzés nincs, csupán a kisméretű, a sír lábához tett tábutokból következtethetünk arra, hogy gyermek nyugszik valamelyik felmenője lábánál. A tájolást Mekka irányával indokolják, azért K-Ny irányú a sír, hogy ha feltámad a halott és felül, a szent Kába kövét és a felkelő Napot lássa meg először. A kazak temetőkben különböző sírjeleket láthatunk. A legegyszerűbbek a szabálytalan kör alakú halmok, némelyeket négyszögletű vasból, téglából vagy vályogból készült kerítéssel vesznek körbe. A törzsi hagyományoktól függően a halomba a fej felől rúdra kötött lélekküldőt, zászlót tesznek. A néphit szerint a lélek és az óhaj ezekkel a szalagokkal kerül az égiekhez. Vitézi temetésnél (fiatal férfihalottnál) a lélekküldő lehetett lófarok vagy sörény is. A törökségi kultúrára jellemző, hogy a lófaroknak és a sörénynek mágikus erőt tulajdonítanak. A Kaukázusban élő kumükök azt tartják, hogy a kívánságot a ló sörénye juttatja el az égiekhez. A rúdra kötött textilcsíkok voltaképpen a halotti zászlót jelentik. A haláleset híradása a pusztai népekre jellemző módon, nagyon egyszerű de már messziről jól látható, a közösség minden tagja számára ismert jelekkel történik: behúzzák a jurt tetőnemezét, halotti jurtot, fehér sátrat állítanak és kitűzik a halotti zászlót. Ha nő az elhunyt, az ágasfa jobb oldalára, ha férfi, a bal oldalára tűzik. A halotti zászló ez esetben is már említett rúdra kötött textilcsík, amit lenget a szél, vele magasba repülhet a holt lelke. A halotti zászlóra már a 10. századból hoz adatot Ibn Fadlan arab utazó.

6 5 BARTH A 1998, 67. 6 FADLAN, Ibn 1995, 67. A zászló színe a halott nemétől és életkorától függő. Az asszonyok halotti zászlaja indigókék (miként valaha a kunok gyász-szine is...), a 60 évesnél idősebb férfiak zászlaja fehér, a 40-60 év közötti férfié fekete, s ha élete teljében, fiatalon érte a halál, vörös színű a halotti zászló. A kazak temetőkben hosszúkás sírhantokat is látunk, tőle hozzávetőleg egy méter távolságban áll a sírsztélé, ami arra utal, hogy oldalkamrába temetik a halottat. A padmalyos temetkezés szokása a meszheti törökök között is megmaradt napjainkig. A meszheti törököket az 1940-es években Sztálin telepítette Grúziából Kazakisztánba, kis létszámú csoportjuk Almati mellett él. nagyobb, mintegy kétezret számláló diaszpóra a kazak-kirgiz határon, Merki városában telepedett le. A meszheti törökök a grúziából hozott hagyományok között él rendkívül zárt közösségben, endogám házassági kapcsolatokkal. A temetkezési szokásaikat a szülőföld öröksége határozza meg, azonban igen érdekes dolgot hallottam a vallási vezetőjüktől: a padmalyt a sír végébe ássák. Sírhalmot emelnek, de a holttest a sírgödör keleti végében van. Sírjelként antropomorf fejfát használnak, és szokás a lábtól is fát tűzni a sírba. Virágkultusz nincs a temetőikben, olykor még a halott nevét és életkorát sem írják fel a fejfára, de a fejfa csúcskiképzéséből következtethetünk a halott nemére. A kerek végű fejfák férfiak sírján, a rombusz formájúak a nők sírján láthatók. Olykor összekötik a főtől-lábtól való fát. A kötés a visszafordíthatatlan valóság jelképe. Mintegy megkötik a halottat, az örökkévalóság jelképeként. Az iszlám vallás nem rendelkezik a koporsó használatáról, de azt előírja, hogy a hithű muzulmánnak gondoskodnia kell a halott lepléről. Vámbéry Ármin a következőképpen világítja meg a turbánviselet és a halotti lepel összefüggését: „ A turbán, mint tudjuk, azon halotti lepedőt jelenti melyet minden jámbor muzulmánnak folytonos mementó mori gyanán kell fején hordani. A Korán csak hét rőfnyi halotti lepedőt parancsol, de a jámborok túltesznek a rendeleten és néha 4-6 lepedőt, azaz 28-42 rőf diilbentet is hordanak a fejükön. " 8 A turbánviselet általánosnak mondható a muzulmán lakta területeken, de az európai kultúra legin7 Saját gyűjtés: Merki, 1998. 8 VÁMBÉRY 1885, 197. 244