Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények Sepsiszentgyörgyi évek Valószínűleg baráti meghívásra utazott Brassóba 1883 nyarán, ahol augusztus 15-én egy magyar nyelvű lap indítására tett közzé felhívást a millennium ünneplése és az általános műveltség emelésének szándékával: „a hazai ipart és kereskedelmet emelni és lehetőleg virágzásra juttatni; fejleszteni a társadalmi életet; ismét összkapcsolatba hozni az itteni szétzüllött társadalmat; harcolni a közművelődés és felvilágosodás terén: ez volna kötelességünk".12 A Brassómegyei Közlöny október l-jére tervezett indítása azonban támogatás hiányában késett, Bethlen András főispán a várható nemzetiségi ellenkezések miatt határolódott el.13 József ezért Sepsiszentgyörgyön vállalt újságírói állást Székelyföld legrégebbi folyóiratánál, a Nemerénél, és a lap szerkesztőjeként 1884-től a keleti határszél, kiemelten Brassó, Fogaras és Szeben vármegyék magyarsága politikai és társadalmi életének támogatását tartotta fontosnak.14 Későbbi munkatársa, Koós Ferenc brassói tanfelügyelő visszaemlékezése szerint a sepsiszentgyörgyi fiatalember „álnevű hősök" félrevezetésének köszönhetően a Nemere hasábjain sajtótámadást indított ellene 1883 júniusa és decembere között a helyi óvoda és a községi iskolák ügyében. Koós kijelentése alapján valószínűsíthető, de nem bizonyítható, hogy a Libertas álnéven, hétfalusi levelezőként író publicista Szterényi József lehetett. Kérdés az, hogy hogyan lehetett jártas egy újpesti fiatalember a hétfalusi csángóság belügyeiben, vallási és tanügyi kérdéseiben, valamint 1882 januárjától írhatott-e alapos helyismereteket tükröző cikkeket a sepsiszentgyörgyi Nemerében és Székely Nemzetben. Vagyis valóban Szterényi keveredett-e éles hangú polémiába a brassói tanfelügyelővel 1883-ban15, vagy csak kettőjüket ezzel az álhírrel kívánták a későbbiekben eltávolítani? Szterényi József közben részt vett Brassó közéletében is, kezdeményezte a szegény tanulók segélyezését felvállaló Brassói Rongyos Egylet alapítását.16 Weisz Ignác ügyvéd, az izraelita kőzettani tanszéken. 1881-ben természetrajzból és vegytanból tanári vizsgát tett és ledoktorált. 1884-től előbb Kecskeméten és Székesfehérváron, majd 15 éven át, haláláig Budapesten a VII. kerületi főgimnáziumban tanított. Több tankönyvet, számos didaktikai, pedagógiai, valamint a természettudományt népszerűsítő cikket írt a Természettudományi Közlöny, a Földtani Közlemények és más folyóiratok hasábjain. Az EKE (Edélyi Kárpát Egyesület) Székesfővárosi osztály választmányi tagja (1894-től), valamint az MTE (Magyar Turisztikai Egyesület) Budapesti osztály választmányi tagja (1895-1898) volt. 12 MOL, K 26.1883-2689. 13 Nemere, 13. (1883) 79:316. (szept. 30.) 14 Nemere, 13. (1883) 104: Előfizetési felhívás, (dec. 29.) 15 A sajtóvita 1883 júniusától decemberig tartott számtalan cikk, nyílt levél, bizalmi irat kíséretében a Nemere és a Székely Nemzet hasábjain. Koós Ferenc utalásai mellett Libertas személyéről csak annyi derült ki, hogy az 1860-as években Budapesten élt és „látott szép óvodákat" (Szterényi ekkor kisgyermek volt), illetve, hogy 1883-ban már „17 éve nyilvános életet élt", ami az akkor 22 éves Szterényiről nehezen mondható el. Nemere, 14. (1884) 125:495. (nov. 8.) Nemere, 14. (1884) 125:495. (nov. 8.).; Koós Ferenc visszaemlékezése: Brassó, 5. (1889) 127:505. (nov. 7.) 16 December elején a Brassó megyei polgári kör felkérésére a takarékkölcsön szövetkezetekről tartott felolvasásában a takarék- és önsegélyező szövetkezet létesítését javasolta, amely 1885 148
