Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/2

1947-05-21 [0058]

T-a . Ka/l£i/í37 Cs /Gr omiko newyorki beszédének IV.folyt./ Mint már említettem, az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1946. december 14-én elfogadott határozata nemcsak az atombomba és más tömegirt ő fegyverek használtának eltiltását mondta ki, hanem a fegyverkezés általános csökkent ásét is. kz atomfegyver eltiltása ennek- az általános feladatnak osak egy részét jelenti. Az atomorő ellenőrzéséről és a fegyverkezések csökzen té sér ől, mint egészről, szóié határozat megvalósítása csak ugy lehetséges, ha a' nag.yhatalm/ik együttesen és egyetértően közreműködnek a határozat érvényesítésiben. Be kell ismerni azonban, hogy mindűzideig mégosak meg sem közelitettük tulajdonképpen' a fegyverkezésük általános csökkentésének feladatát, GZ előkészit* intézkedések terén sem. Itt jelenlévő Biztonsági TanÖcs-tagtár saim talán nem haragusznak mfcg rám ezért a megj egyzósért. A határozat gyakorlati alkalmazásáról folyí tárgyalások során nem kevés Nehézségbe ütköztünk. Voltak például,akik azt mondották, hogy az atomerő nemzetközi ellenőrzését kell előbb megszervezni, mielőtt a fegyverkezéseket csökkenteni lehet, így az egyik feladatot a másik feladat megoldásától tették függővé , mindkettőnek egyidejű megvalósítása helyett. Az ilyet feltételes módszer eredménye oz , hogy mindkét feladat megoldatlan marad, ízt is hangoztatták, hogy a fegyverkezések általános csökkentése előtt ki kell épitenünk a nemzetközi bizalom és biztonság rendszerét. Jjz szembehelyezné egymáséal a nema-etköai bizalom meg a b izt onság rendszerét- 3s a fegyver kezesek korlátozását, holott a fegyverkezések korlátozás valójában elengedhetetlen féltétele a nemzetközi bizalomnak és a biztonság rendszerének. Tagadhatatlan, hogy nehezebb a nemzetközi bizalom megvalósítása olyan körülmények között, amikor szárazföldi, tengeri ós légi erők tömege áll fenn, pusztitó fegyverekkel felszerelve és semmiféle minőségi vagy mennyiségi korlátozás nem vet gátat ennek a fegyverkezésnek. Belátható, hogy a kölcsönös bizalom és a biztonság könnyebben megvalósítható a fegyverkezések korlátozását biztositó intézkedések és az irti fegyverek eltiltása mellett, ízzal is érveltem gyakr an , hogy a fegyverkezések csök entósn lehetetlen mindaddig, amig a nemzetközi biztosi• tékok és e 11 enőrzése-k rendszere meg nem valósul, Itt is szembehelyezik egymással £ biztosítékokat é3 a fegyverkezést csökteontő intézkedéseket, holott valójában ezek a biztosítékoz elválaszthatatlan alkotóelemei a fegyverkezések csökkentésének és egyidejűleg kell létrejönniük. A fegyverkezések csökkentése a szó legtágabb értelmében biztosítékot jelent. Üpp oly kevéssé meggyőzek azok az érvek, amelyek szerint nem hozattok gyakorlati intézkedések a fegyverkezések csökkentése érdekében az Sgyesült Ileaizetek alapokmányában előirt úgynevezett különmegáliapodás megkötése előtt, amely az agyes államok részéről bizonyos fegyveres erőt bocsát a .Biztonsági Tanács rendélkazésére.^ fegyverkezések csökkentésére irányuló gyakorlati intézke^aek ezzel szemben éppe« me^könoyiteoék a kúlönraagállapodás. megkötését,. /Folyt L'óVr/