Linzbauer, Franciscus Xav.: Codex Sanitario-Medicinalis Hungariae 3/5 (Budae, 1861)

Regimen imperatoris ac regis Apostolici Ferdinandi I. (V.)

583 132. $. Azon anya pedig, a’ ki törvénytelen ágyból született gyermekét, a'szülés után három n a p múlva, fosztotta meg szándékosan életétől, nem a’ fentebbi 131-dik §. rendelete szerint lészen büntetendő, hanem vagy a’ 110— dik §. n) ponljának, vagy a’ 115-dik §-nak rendelete alá esik , a’ mint t. i. el­követett bűntettét az említett §§-ok értelmében gyilkosságnak vagy csak szán­dékos emberölésnek kell tekinteni. 133. §. A' fentebbi 132-dik §. szerint büntettetik azon anya is, ki tör- vény es ágyból született gyermekét szüléskor vagy a’ szülés után bármikor éle­tétől szándékosan megfosztotta. 134. §. Azon körülmény, hogy a’ született gyermek a’ természet rendé­től különösen eltérő alakja miatt, nem gyermeknek, hanem valamelly szörnye­tegnek tartatott (Missgeburt) , azokat, kik azt életétől szándékosan megfosz­tották, a’ büntetés alól fel nem mentheti, büntetésök azonban illy esetben egy évi fogságnál többre nem terjedhet. 135. §. Midőn az anya olly czélzattal, hogy gyermekét életétől megfosz- sza, azon valamelly életveszélyeztetö cselekvést vagy mulasztást követett el, de abból szándékán kívül közbejött valamelly ok miatt haiál nem következett, kí­sérletért büntettetik ’s büntetése a’ fentebbi 131,, 132. és 133-dik §§-ban ki­jelelt büntetéseknek csak feléig terjedhet. 136. §. Ha valamelly házasságon kívül teherbe esett személy, szándéko­san , azon czélzattal hogy gyermeke meghaljon, ollyan állapotba helyheztette magát, mellyben szüléskor a’ szükséges segítséget nélkülöznie kellett, büntetés alá vonandó, ’s büntetése azon esetben, ha a’ gyermek a’ miatt csakugyan meg is halt, négy évi rabságig, olly esetben pedig, midőn a’ gyermeknek életét va­lamelly az anyának akaratján kivid közbenjött körülmény megmentette, két évi rabságig terjedhet. 137. §. Ha pedig a’ fentebbi 136-dik §-ban körülirt bűntettet házasság­ban teherbe esett asszony követi el, büntetése két annyi leend, mintha azt há­zasságon kívül követte volna el. 138. §. Azon eseteken felül, mellyekre nézve a’ 73., 76., 77. és 79-dik §§-nak általános szabályai minden beszámítást kizárnak, következők még az esetek, mellyek ezen fejezetnek büntető rendelete alól kivétetnek ’s mellyekben az, a’ ki mást életétől megfosztott, büntetés alá nem vonathatik. a) Midőn olly lázadás alkalmával, mellynek elnyomására vagy elszélesz- tésére a’ 444-dik § értelmében fegyveres erő használtatik , a’közhatóságnak vagy törvényes felsőbbségnek szolgái, megbízottjai vagy azok, kik ezeknek segítségére állottak elő , valakit a’ lázadók közül életétől megfosztanak. — De ezeknek sem szabad a’ lázadók ellen életveszélyeztető módokhoz nyúlni mind­addig, míg a'fegyvernek életveszélyeztetö használása a’ közhatóságnak vagy törvényes felsőbbségnek nevében nyilván nem parancsoltatik, vagy mig azt az önvédelem szükségessé nem teszi. — A’ ki tehát lázadás alkalmával ezen sza­bályok ellen nyúlt életveszélyeztetö módokhoz ’s az által valakinek halált oko­zott, vagy a’ ki szándékosan olly személyt fosztott meg életétől, kiről bizonyo­san tudta, hogy ez nem a’ lázadó csoporthoz tartozik, tettének körülményeihez képest, a’ gyilkossági vagy emberölési törvények szabályai szerint fog bűntet­teim. — A’ közhatóságnak vagy törvényes felsőbbségnek azon tisztviselője vagy megbizotttja pedig, ki a’ fegyvernek életveszélyeztetö használását a’törvény rendelete ellen, vagy olly esetekben, midőn az világosan szükségtelen volt, nyilván és egyenesen parancsolta, minden következésekért felelős leend, ’s ha ez által életétől valaki megfosztatott, az eset körülményeihez képest szándé­kosan vagy vétkes vigyázatlanságból elkövetett emberölésért fog büntetés alá

Next

/
Oldalképek
Tartalom