Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-07
13 A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősön, az 1849ben vértanúhalált halt egykori Ugocsa vármegyei főispán, Perényi Zsi gmond báró szobránál tartotta meg a levert szabadságküzdelem után kivégzett mártírok emlékének szentelt ünnepségét. A rendezvény ünnepi szónoka, Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul kiemelte beszédében: a legújabb kori Magyarország alkotmányos és erkölcsi kötelességének tekinti, hogy támogassa a határon túli nemzetrészek, köztük a kárpátaljai magyarság nemzeti önazonosságának megőrzését, valamint azt, hogy elősegítse akadálymentes kapcsolattartását az anyanemzettel. Ezt a célt szolgálja a magyar ko rmány által jövőre bevezetendő nemzeti vízum intézménye - tette hozzá. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke kifejtette beszédében: a kárpátaljai magyarok most sorsfordító időszakban élnek, most dől el, hogy megmaradnake vagy sem. Úgy vélekedett, hogy tavaly december 5én az anyaországi magyarság nagy része nem tudott helytállni nemzethűségből, nemzeti szolidaritásból. A Vajdaság számos városában megemlékeztek csütörtökön a magyar szabadságharc vértanúiról. A központi ünnepséget a bánáti - Nagybecskerek ( Zrenjanin) melletti - Eleméren rendezték, amelynek kriptájában van eltemetve az elsőként kivégzett aradi vértanú, Kiss Ernő honvédtábornok. Az ünnepségen felolvasták Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének üzenetét a határon túli magyarságnak. A f elszólaló délvidéki politikai vezetők a magyar nemzet széthúzását helyezték szembe a mártír tábornokok összetartásával. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyarságnak meg kell találnia az integráció útját a mag yar nemzetbe, az anyaországnak pedig meg kell találnia az útját az európai nemzetek családjába. A pozsonyi evangélikus temetőben nyugvó Rázga Pál sírjánál emlékeztek meg a pozsonyi magyarok az 184849es szabadságharc mártírjairól. Pozsonynak is tizen három vértanúja volt. Ezek egyike Rázga Pál, evangélikus pap, akit Kossuth és Batthyány üzenetének felolvasásáért Haynau kivégeztetett. Rázga Pál sírjánál Fónagy Zoltán történész, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója mondott ünnepi beszédet. Rázga Pál s írkövét a Himnusz hangjai mellett Győrffy Csaba pozsonyi magyar nagykövet, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és számos magyar szervezet képviselője koszorúzta meg. Szlovákiában a napokban számos további helyen is megemlékeznek a vértanúk ról. vissza A KMKSZ üdvözli a nemzeti vízum bevezetését Ungvár, 2005. október 6., csütörtök (MTI) - A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözli, hogy Magyarország jövő év január 1jétől díjmentesen kérelmez hető nemzeti vízumot vezet be, de az érdekvédelmi szervezet továbbra is a kettős állampolgárságot tartja a határon túli magyarok számára megfelelő megoldásnak. Mint Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondta, a Szövet ség minden olyan előremutató kezdeményezést támogat, amely könnyíti az anyaország és a határon túli, így a kárpátaljai magyarok kapcsolattartását. A KMKSZ a probléma hosszú távon is megnyugtató megoldását viszont továbbra is a határon túli magyarok ke ttős állampolgárságának intézményesítésében látja - tette hozzá a szervezet alelnöke. vissza KMKSZnyilatkozat a határon túli magyarságot érintő jogalkotásról Ungvár, 2005. október 6., csütörtök (MTI) - A Kárpátaljai Mag yar Kulturális Szövetség (KMKSZ) támogatja azokat a törekvéseket, amelyek azt célozzák, hogy a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos kérdések az őket megillető súllyal szerepeljenek a Magyar Köztársaság Alkotmányában. A KMKSZnek a határon túli magy arok anyaországi jogállásának tervezett rendezésével kapcsolatos, az MTIhez csütörtökön eljuttatott nyilatkozata leszögezi: a határon túli magyarságot érintő problémakör alkotmányos megjelenítésének alapját csak az egységes magyar nemzet eszméje és fogalm a képezheti. A szervezet szerint a magyarság szétszakítottságából fakadó hátrányok enyhítését célzó alkotmányos kitételek közé mindenképpen fel kell venni a határon túli magyarok akadálymentes kapcsolattartásának biztosítását Magyarországgal. A KMKSZ e bben a vonatkozásban a probléma hosszú távú, teljes megoldását továbbra is a kettős állampolgárság intézményesítésében látja. A nyilatkozat megállapítja, hogy a határon túli magyarokat érintő új törvény előkészítésének annyiban van értelme, amennyiben az többet nyújt a jelenleg érvényben lévő jogszabálynál, s elsősorban biztosítja az akadálymentes kapcsolattartás jogi kereteit. A KMKSZ a jövőben is részt kíván vállalni a határon túli magyarok helyzetét érintő jogszabályok megalkotását célzó erőfesz ítésekben, illetve azoknak a határon túli magyar szervezetekkel közösen történő kimunkálásában. vissza