Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)
108 ÖRMÉNYES múlt század végén kunsági cifraszűrt, asszonyaik cifra főkötőt, a szegényebb rétegek, főleg a cselédek szűrkankót, férfi-kötényt, a nők kékfestő ruhát viseltek. Népszokások Örményes környékén húshagyókeddi és virágvasárnapi lánycsúfolók, disznótori kántálás, lakodalmi és szilveszteri alakoskodás. 10 4. Népesedési adatok: Év 1922 1930 1944 1949 1954 1960 1962 Lakosok száma 677 869 428 1925 2044 1540 1505 A külterületi lakoság száma 1960-ban 741 fő volt. 11 A település népessége az 1945-ös földreform után ugrásszerűen megemelkedett, mert az újonnan földhözjuttatottak, elsősorban fegyvernekiek tömegesen települtek az eddig gyéren lakott pusztára. 1949-ben a községgé szerveződés során a területi átcsoportosítások idején ismét nagyobb mértékben emelkedett a lakosság száma. Törökszentmiklóstól 1168 kh területet 136 lakossal, Kuncsorbától 1447 kh területet 269 lakossal Örményeshez csatoltak. 12 Az 1950-es években jelentősen megcsappant a népesség száma, mivel sokan elvándoroltak az iparosodott Szolnokra és Törökszentmiklósra. De a későbbiekben is fogy lakossága: 13 Élve születés Halálozás Bevándorló Elvándorló 1960 34 12 140 202 1962 20 5 155 145 A népesség kor szerinti megoszlása 1960-ban: 14 0-14 15-19 20-39 40-59 60éves éves éves éves éves 505 129 459 309 138 A kor szerinti megoszlásból kitűnik az öregek aránylag csekély száma, mely az elvándorlások által érintett községekre nem jellemző. Ez azzal magyarázható, hogy a település lélekszámát döntően a földreform utáni betelepedések növelték meg, amikor elsősorban a fiatalok költöztek Örményesre. 5. Örményes a középkorban, akárcsak Fegyvernek, királyi szolgálónépek faluja volt, a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett. A török kiűzése után is lakatlan puszta maradt a XIX. század végéig. Területének legnagyobb része Fegyvernékhez tartozott, ezért története elválaszthatatlan az anyaközségétől. Örményes területét az újratelepülés előtt Wenckheim-puszta néven említik a források, ugyanis Wenckheim bárónak volt e környéken birtoka már a XIX. század első felében. 15 Az 1880-as, 1890es években az 1883 kh-as Wenckheim-birtokot Ehrlich Salamon bérelte. 16 Az uradalom a XX. század elején a Glaser és Keppich család kezére jutott. A Glaser kastélynak nevezett épületet 1880-ban az Ehrlich család építette. 17 Jelentős földterülettel rendelkezett Schwarz Ignác is. 2269 kh-as birtokának azonban csak egy része feküdt Örményes-puszta területén, a többi a szűkebb értelemben vett Fegyvernek községhez tartozott. 18 (A Schwarz család az egykori Szapáry uradalmat vásárolta meg még az 1860-as években.) 500 kh-nál kisebb, de jelentős földterülettel rendelkeztek a Bíró, Keppich, Glaser, továbbá a Tárai, Szathmári és Erődiné nevű birtokosok. 19
