Olvasókönyv Szolnok megye történetéhez (Szolnok, 1969)

érdekében eszközölném ki, hogy P. (367) Fegyvernek községbe mielőbb egy század katonaság küldessék ki. Ezen kérelmet a magam részéről is indokoltnak találtam, mert kétségtelen az, hogy ezidőszerint P. Fegyverneken vannak vármegyém terü­letén a legrosszabb visszonyok. A birtokviszonyok kedvezőtlenek. Az egész határ néhány nagybirtokos kezében van, s a közlakosságnak semmiféle számbavehető földbirtoka nincsen. A lakosság zömét tehát a birtoktalan munkásosztály képezi, mely a legfogékonyabb a munkásmozgalom iránt s az eddigi izgatások eredménye az, hogy az 1000-et meghaladó mezei munkás közül ezideig aratásra 32 egyén van elszerződve, s összesen csak 7 munkásigazolvány vétetett ki. Feltűnő körülmény, hogy a munkások oly szerződési feltételeket állapítottak meg, melyek a gazdák által el nem fogadhatók, s hiábavaló volt minden kísérlet arranézve, hogy a mun­kaadónak a hatóság által is ajánlott egészen méltányos feltételei a munkások által elfogadtassanak; minek az lett az eredménye, hogy a gazdaságok idegen munkáso­kat fogadtak fel. Az van a munkások közt elterjedve, hogy a határba idegen munkásokat be­hozni nem szabad, s ők azok bejövetelét megakadályozni igyekezni is fognak. Még a dolog kitörésre nem került; de május 1-én kezdenek már érkezni az idegen mun­kások, s alapos azon félelem, hogy részben fanatizált, (368) részben a vezetők ter­rorizmusa (369) alatt álló lakosok az idegen munkásokat bántalmazni, elűzni fog­ják, s ha egyszer ilyen kitörés»e kerül a dolog, annak következményei kiszámit­hatalanok, akkor teljesen alapos lesz a birtokosak és bérlők már most is nagy­mértékben jelentkező félelme, akkor a rend fenntartására, a személy- és vagyon­biztonság megőrzésére a közönséges eszközök nem lesznek elégségesek; de nem elégséges a csendőrség megszaporított létszáma sem. Ezen oknál fogva nagyobb bajok megelőzése érdekében tiszteletteljesen ké­rem nagyméltóságodat, hogy egy század - 60-70 létszámú - gyalog katonaságot P. Fegyvernek községbe kirendelni méltóztassék, akként, hogy az lehetőleg már május első napjára oda megérkezzék, s az aratás bekövetkeztéig ott állomásozzék. A katonaság elhelyezése s ellátása érdekében megteendem a szükséges intézke­déseket s a község meghozza a megkívánható anyagi áldozatokat. Bagossy Károly alispán." A magyar munkásmozgalom az imperializmusba való átmenet időszakában. Budapest 1954. Második kötet. 559-560. o. * » » A községi birtokosok, a községi elöljáróság, valamint a íőispán által is tá­mogatott alispáni kérésre a belügyminiszter április 21-én elrendelte, hogy a IV. számú hadtestparancsnokság a kért egy század katonaságot bocsássa az alispán rendelkezésére S május 1-én már a katonaság megszállta F'egyvernéket. Május 15-én az alispán újabb jelentésében közli a belügyminiszterrel, hogy a mozaalom vezetőinek letartóztatására a hét íolyamán kerül sor. Május 24-én pedig a karha­talom visszarendelését kéri. A nyomozások során a községi törvénybiró többek között elmondja, hogy Fegyvernek község lakossága kevés kivétellel szocialista, ... „mindazonáltal köz­vetlen tudomására alig jut valami, mert amint valahol közöttük megjelenik, többé egy szó sincs szocialisztikus dolgokról, habár kétségtelen; hogy odaérkezéséig azo­kat tárgyalták". Minthogy azonban a szocialista munkások egymásra nem vallanak, az „iz­gatókat" nem tudja megnevezni. 367 Puszta 368 Föllüzelt 369 Megfélemlítése 125

Next

/
Oldalképek
Tartalom