Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
nak földet.35 A Szapárfalu betelepítésével kapcsolatos 18 pontból álló szerződéslevél egy példányát szintén őrzi a helyi római katolikus plébániai levéltár.36 35 BOGNÁR A. 1979.42. p. 36 Szapárfalu telepítési szerződés 1875. III. - Fegyverneki római katolikus plébánia levéltára. - dobozszám: 1797- 1853. 37 A II. katonai felmérés térképe: www.mapire.eu/hu 38 A tiszabői római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1843-1881 39 SCHEFTSIK György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Pécs, 1935. 427. p. 40 A tiszabői római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1843-1881; A tiszabői római katolikus plébánia halotti anyakönyvei 1844-1861; A fegyverneki római katolikus plébánia házasultak anyakönyvei 1862-1868; 1869- 1922; A fegyverneki római katolikus plébánia halotti anyakönyvei 1862-1869; 1869-1894; 1895-1918; 1919-1940 41 Rentz Mátyás fegyverneki lakos elbeszélése alapján 42 Összeírása az országos közmunkái kötelezettségnek (Fegyvernek, 1859/1860. évre) - MNL HML IV. 152/C/4 Megyefőnöki vegyes ir. (1845-1860) A német dominancia tehát Annaházát jellemezte, nem véletlenül jelenik meg Annaháza „Svábfalu"-ként a II. katonai felmérés térképén az 1860-as évek első felében.37 111. 4. A betelepülők származási helye A német származású házasulandó feleknél a házassági anyakönyvezés sok esetben feltünteti a „sváb pórok" vagy „német pórok" megjelölést egészen az 1850-es évek elejéig. Ugyaninnen nyerhetünk információt a betelepültek származási helyére vonatkozóan.38 Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a telepesek nem kizárólag bácskai származásúak voltak, mint ahogyan ez az információ Scheftsik Györgynél, illetve más feldolgozásokban is megjelenik.39 A Fegyvernekre érkező svábok túlnyomó többsége másodlagos betelepülő volt, azaz már eleve magyarországi területről érkezett. Az anyakönyvekből kiolvashatjuk, hogy érkeztek Buda környékéről, Pest, Cegléd vidékéről, Fejér és Tolna megyéből, a Bácskából, a Bánátból, a Partiumból valamint közvetlenül Magyarországon kívülről is, mint elsődleges települők. Valószínűleg azért gyökeresedett meg néhány helyismereti munkában a bácskai svábok kizárólagos említése, mivel Észak-Bácska, Baja környéke volt a legnagyobb kibocsájtó.40 A Szapáry-Orczy birtokon a telepesek számára kiosztott telkek elfoglalása - mint már arra korábban utaltunk - nem egyszerre történt, éveken keresztül zajlott. Az anyakönyvi bejegyzések alapján német származásúak elszórtan a 19. század végén, illetve a századfordulón is érkeznek a településre (pl.: Bekker családnevű Gyuláról, Heller vezetéknevű Puszta Szent Tamásról, stb.). Másokkal, mint pl. a Dollinger, Zullinger család nevével majd évtizedekkel később találkozunk. Ide sorolható a Rentz család is, akik a II. világháborút követően - annaházi rokoni kapcsolatokkal - menekültként érkeztek Fegyvernekre szerb területről, a Bácskából.41 Utóbbi családok tehát még nem voltak jelen Annaháza korai történetében az első betelepülési hullám idején, vagy az azt követő időszakban. Az anyakönyvek mellett egy 1860-ban keltezett összeírás alapján42 kaphatunk közelebbi képet arról, hogy kik lehettek azok az első családok, akik az 1845^6-ot követő években létrehozták Annaháza 42
