Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
teszi, hogy mind a két nem mind két munkában egyenlően részt vesz, s míg a magyar teletszaka csak dohányzik és furulyái, addig a német az asszonyokkal együtt fon, köt, varr stb., ami igenis más következetű, mint a furulyaszó" (A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól, 1833).14 14 FATA Márta: Svábok - Német bevándorlás a 18. században. In: Rubicon, 2012/11.17. p. 15 SCHLEICH L. 1934.14. p. 16 Az egykori utcaneveket a második világháború után megváltoztatták. Az Erzsébet utcából Felszabadulás (ma Szent Erzsébet út), a Szapáryból Damjanich, az Anna utcából Táncsics Mihály út lett. A három párhuzamos utcát összekötő két merőleges út korábban Deák Ferenc (ma Béke út) és Széchenyi István gróf (ma Marx Károly út) nevét viselte. Forrás: MNL JNSzML V. 607. 44. Házadó kivetési lajstrom (1944-1946) - Fegyvernek 111. 2. „Svábfalu", avagy Annaháza létrejötte A következő évben, azaz 1845 őszén már megtörténik a telkek kimérése, felparcellázása, amelyet a hagyomány Kudelka Bertalan nevéhez köt.15 Összesen 135 egy-egy holdas házhely - amelyet a letelepültek ingyen kaptak - került így kiosztásra. Kijelölték a telkeket, telektömböket, az azokat elválasztó egymásra párhuzamos három utcát és az őket összekötő merőlegeseket. így létrejött egy - kezdetben homogén - németajkúak által lakott, sakktáblás elrendezésű település Puszta-Fegyvernek északi határrészében, amely a telepítő grófné iránti tiszteletből Annaházára lett keresztelve. Annaházán eredetileg három párhuzamos utca húzódott végig, amely Erzsébet királynéról (Erzsébet utca vagy első utca), Szapáry grófról (Szapáry utca vagy második utca) és nejéről Orczy Anna bárónőről (Anna utca vagy harmadik utca) lett elnevezve.16 Az újonnan megalakult település központjában, az Orczy Anna bárónő által állíttatott vaskereszt - amely egyben Fegyvernek legrégibb keresztje - talapzatán olvasható felirat hirdeti a svábok által benépesített telepítvény megalakulását: „Annaház községének emlékül gróf Szapáry Józsefné báró Orczy Anna 1846. évi nyár hó 26-án". Az ide települő svábok számára lehetővé vált a földvásárlás, amely később megalapozza - főként a következő generációk számára - gazdasági megerősödésüket. A megtelepedés feltételeit a gróf úr és a bárónő egy 18 pontból álló szerződésben rögzítette a telkét megülő gazdával. A szerződésben foglaltak többek között a megvásárolandó föld tulajdonjogára (pl. a vevő szabadon rendelkezik vele, az eladót földesurának elismeri), különböző - a telepeseknek juttatott - kedvezményekre (pl. az egy holdnyi házhelyet ingyen kapják, egy holdnyi legelő biztosítása számukra, aratáshoz szükséges munkaerő tekintetében előnyt élveznek) a betelepülő magatartására, erkölcsiségére (illedelbáró Orczy Anna (1810-1879) portréja (forrás: npg.hu) 38
