Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 34. (Szolnok, 2020)
TANULMÁNYOK - ORSZÁGH LÁSZLÓ: A fegyvernek! svábok asszimilációja
Az 1850-es összeírásban 1093 fő szerepel németként feltüntetve. Bár ez a szám a teljes népesség harmadrészét sem teszi ki, kezdetben mégis jelentős súlyt képvisel Puszta-Fegyvernek központi részén a közvetlen szomszéd „Magyarfalu" mellett. Mikor kezdődhetett a fegyvernek! svábság asszimilálódási folyamata? Milyen okok vezettek a számarányuk fokozatos csökkenéséhez? Több tényező is azt feltételezi, hogy az asszimiláció már a letelepedésük kezdetén jelen volt a több száz főt számláló közösségükön belül. Az annaházi Kálvária-domb kőkeresztjének talapzatán olvasható felirat: J ZIMMER 1847 INANNAHAS - amely az asszimiláció egyik kezdeti bizonyitéka. Az „ANN AH AS" szóban a német és a magyar nyelv keverten jelenik meg. A keresztet állító személy feltehetően a Bácskából betelepült Zimmer Jakab lehetett. Felszentelése 1848-ban történt.51 ugyanakkor a nem kötelező, de akár többszörös identitásvállalás lehetősége miatt nincs korrekt adat, és így „egyéb" megnevezésű kategóriát nem is publikáltak. Ezt a táblázatban * jelöli ezen években. 51 Felhatalmazás a fegyverneki kereszt felszentelésére. Egri Főegyházmegyei Levéltár R. sz.: 945. (Fegyvernek) - 679/1848. 52 SZENTKLARAY Jenő: A délmagyarországi németek. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/osztrak-magyar/chl4s21.html 53 SEBŐK L. 2012/11.5. p. A fegyvernek! svábok ősei a török uralom alóli felszabadító harcokat követően, a 18. században zajló betelepítések következtében kerültek Magyarországra. A lakatlanná vált, vagy ritkán lakott vidékek újranépesítése a - telepesek számára rendszerint kedvezményeket biztosító - Habsburg uralkodók mellett a magyarországi földbirtokosoknak is érdekében állt. A 17. század végétől kezdődően, majd a következő évszázadban több hullámban tetőző betelepítések nagymértékben a Bánátot, Bácskát, Tolnát, Baranyát, Fejér megyét, Szatmár megyét, Budát és a Dunántúli-középhegységet érintették. Ezeken a területeken a német falvak sora mintegy nemzetiségi tömböket képezve tarkították Magyarország etnográfiai térképét.52 A török utáni korszak első németajkú telepeseinek származása miatt ragadt a sváb elnevezés a hazai németségre. Való igaz, hogy az első telepesek a 17. század végén Svábföldről vándoroltak be, ám később számos németek által lakott külföldi területről, fejedelemségből, tartományból is jöttek. Svábföldről érkeztek a 17-18. század fordulóján a Pilis és Buda környékének első németajkú telepesei. III. Károly nemcsak Buda és Pest térségébe telepített németeket, akik a Német Birodalom és Ausztria területéről jöttek, hanem a dél-dunántúli megyékbe is. Ez utóbbi vidékre (az ún. „Schwäbische Türkei" = Sváb Törökország) többségében Bajorországból, Württenbergből, Frankföldről, Hessenből és Elzászból érkeztek a telepesek.53 48
