Csönge Attila - Pozsgai Erika - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 31. (Szolnok, 2017)
TANULMÁNYOK - SZIKSZAI MIHÁLY: Adatok Jász-Nagykun-Szolnok megye kisvasútjainak történetéhez 1945 után
képviselője és az UFOSZ megyei központjának egy tagja. A tanács 1948. május 15- én tartotta első ülését. Szeptember 2-án került sor a megyeházán arra a gyűlésre, ahol megtárgyalták a megszüntetésre javasolt és kiépítésre kerülő vonalak sorsát. A tanács megszüntetésre javasolt 10 vonalat (Pusztapó-Kisszenttamás, Pusztapó- Léderer uradalom, Ürgeháti kitérő-Gyáros major, Tenyő v.á.-Jurenák major, Pusztapó-Ungvári gazdaság, Kengyel v.á.-Montágh major, Kengyel v.á.-Harkányi major, Baghy major-Erzsébet major, Kenderes v.á.-Hosszúhát, Nagygyócs-László major). A következő vonalak megtartását és továbbépítését javasolták: A Jásztelek-Mizsepuszta-Meggyespele illetve az Alattyán-Mizsepuszta- Meggyespele vonal továbbépítését. Jánoshida-Jászalsószentgyörgy-Jászladány között teljesen új kisvasúti vonalat kívántak építeni. Figyelembe vették Besenyszög kérését és bevették a tervezetbe a Felsőszászberek-Besenyszög-Kőtelek-Tiszasüly vonal kiépítését. Fegyvernek v.á.-Fegyvernek község-Tiszabő között a meglévő vonal felhasználásával kívánták megoldani a vasútépítést. Ez a tervezet később megvalósult. Ugyancsak a meglévő gazdasági vasút felhasználásával tervezték továbbépíteni a Tiszaroff-Pusztagyenda-Pusztataskony és a Rákóczifalva - Rákócziújfalu - Bagi máj or vasútvonalakat. A Tiszaug-Tiszasas-C sépa-Szelevény-Kunszentmárton között tervbe vett kisvasút a Tiszazug régi problémáját igyekezett megoldani. Ez a terv is megvalósult 1952-ben azzal az eltéréssel azonban, hogy a vonal normál nyomtávval épült ki. Ugyancsak a meglévő vonalat szerették volna felhasználni a Martfű-Hék puszta-Mesterszállás keskenynyomtávú vasútnál. A tervek alapján mintegy 90 km hosszú keskenynyomtávú pálya építéséről kellett gondoskodni. A tanács a következő ütemezést javasolta a munkák elvégzésére. 1949-ben a meghagyásra javasolt kisvasutakat állítják helyre. Ezt követi a következő évben 20 km új vonalrész építése (Felsőszászberek-Tiszasüly, Martfű- Mesterszállás, Jásztelek-Meggyespele, Alattyán-Meggyespele). 1951-ben kerülhet sor újabb 24 km kisvasút lefektetésére (Fegyvernek-Tiszabő, Rákóczifalva-Bagi major, Tiszaroff-Pusztataskony). A munkák 1952-ben 30 km vasút építésével folytatódnak (Tiszaug-Kunszentmárton, Jánoshida-Jászladány), végül 1953-ban fejezik be 16 km (Besenyszög-Tiszasüly) lerakásával.2 A nagyszabású elképzelések közül a 3 éves terv során csak a Kisújszállás-Csorba kisvasút valósult meg. MNL JNSZML. Magyar Államépítészeti Hivatal Szolnok ir. (Továbbiakban Á.É.H.) 790/1948. 1947-es tervezetében Karcag polgármestere Dr. Dósa Balázs a következő javaslatot tette az alispán felé. „ ... Elsősorban Karcag-Berekfürdő volna a Karcag- Tiszafüredi hév. vonalába bekapcsolandó. A város tulajdonában lévő gyógy- és strandfürdő a várostól 14 km-re fekszik, megközelítése jelenleg nem kielégítő, s elsősorban ez az oka annak, hogy a fürdő nem fejlődhet. - A közlekedési nehézségek ellenére is - a fürdési szezonban - hétköznapokon 200-300, vasárnapokon 1000-2000 fürdővendég látogatja a fürdőt, akik részben gyalog, kerékpáron, kocsin részben 182
