Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 18. (Szolnok, 2003)

TANULMÁNYOK - Túri Zoltán: Egy talányos kistáj: a Szolnoki-ártér / 33. o.

sík délnyugati szegélyére is átnyúlnak. A két kistáj között a határvonalat a Fegyvernek-Tiszaroff-Tiszafüred közötti összekötőút képezi, amelytől keletre a „Tiszabő-Fegyvernek közötti buckás terület"

39 uralja a felsőpleisztocén hordalékkúp-felszínt. A műúttól nyugatra a Tisza felszínformáló munkájának emlékét őrzi a fiatal folyóvízi hordalékanyagokkal (pl. folyóvízi homok, újholocén öntésképződmények) fedett ártéri szintű síkság. A települési közigazgatási egységek területi megoszlásának alakulását a vizsgált kistáj és a szomszédos Szolnok-Túri-sík között nem kívánom részletesen tárgyalni. Említésre érdemes viszont a 2. számú térképvázlaton jól kirajzolódó három „csáp", amely Törökszentmiklós és Martfű között idegen genezisű tájrészletként ékelődik a Szolnok-Túri-sík löszszerű üledékekkel fedett, idősebb hordalékkúp-síkságába. A Tiszatenyő belterületét magába foglaló és Kengyel belsőségéig lenyúló, az I. katonai felmérés térképlapjain lapított nyolcas alakú „Kengyel Morast"

40 (Nagylápos) a Tisza újholocén impozáns méretű morotvája. A harmadik „nyúlvány" a 19. század második felében végzett rendszeres folyószabályozási munkálatok által érintetlenül hagyott „vezsenyi kanyar", amelynek alakja és mérete így a természetes állapotot tükrözi. Az átfogó folyószabályozási munkálatok a Lányi Sámuel-féle Tiszatérkép (1845) alapján indultak meg, amely a folyó teljes árhatáráig ábrázolja

41 a területet és sok helyen pontosan kijelöli a kistáj mai határvonalát. A dolgozat végén megállapítható, hogy a kistáj elkülönítése a szomszédos tájaktól túlnyomórészt antropogén és vízrajzi lineáris (felszíni) tájelemek mentén történt, bár néhol a terepen elmosódott határokat csak a mélyszerkezeti vonalak jelölik ki egyértelműen. A Jász-Nagykun-Szolnok megye kézikönyve (főszerk.: Nóvák László, 1998) c. monográfiában Vadász István Tiszabő természetföldrajzi adottságainak jellemzésénél ezt írja: „Tiszabő a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík délnyugati peremén a Tisza folyása mellett fekszik. A település határának nyugati fele már a Szolnoki-ártér területére esik." (546. p.) BORSY Zoltán: Geomorfológiai megfigyelések a Nagykunságban. In: Földrajzi Közlemények, 1968/2. 147. Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság térképarchívuma; Col. XIX. Sect. 21. és Col. XIX. Sect. 22. SUGÁR István: A Közép-Tisza vidék két kéziratos térképe (1790, 1845.), Eger, 1989., 86. p. 46