Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

A nagyszabású elképzelések közül a 3 éves terv során csak a Kisújszállás Csorba kisvasút valósult meg. 1949-ben az 5 éves terv elképzelései között még szerepelt a Szolnok-Tiszasüly, a Fegyvernek - Tiszabő keskenynyomközű vasút építése illetve a Ceglédi kisvasút továbbvezetése Vezsenyig. Ezek közül is csak a Fegyvernek - tiszabői i 'í vasutat készítették el. A megyeszékhelyen a budapesti Úttörővasút mintájára az 1960-as években a Tiszaligetben hasonló kisvasút készült. Ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, üzemeltetését rövid idő múlva beszüntették. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció elképzelése alapján az országban több normál-és keskeny nyomtávú vasútvonalat gazdaságtalannak minősítettek és elrendelték a felszámolásukat. Szolnok megye területén 1974-ig 87 km hosszú vasútvonalat szüntettek meg, ebből 57 km keskenynyomközű volt. A közlekedéspolitikai koncepció a Fegyverneki kisvasút mellett felszámolta a Kisújszállási Gazdasági Vasutat és a Cegléd - Tiszajenő vasutat is. Az 1970-es évek végére már nem volt keskenynyomtávú vasút a megyében. A kormányzat valamilyen formában megpróbálta kárpótolni a vasútjukat vesztett településeket. Fegyverneken például új buszállomást építettek, ezeken felül olyan pénzügyi támogatásokat nyújtottak a helyi tanácsoknak, amelyből javíthattak a helyi közlekedés helyzetén (járdák építése, utak burkolása). Ez azonban kevés volt ahhoz a kárhoz képest amit a kisvasutak megszüntetése okozott. Az 1970-es évek közepén a világpiacon bekövetkezett az olajárak emelkedése, amelynek következtében Magyarországon is megnőtt a közúti szállítások tarifája. Ezek az utazóközönség terheit növelték. A legnagyobb csapást azonban az jelentette, hogy a falvak lakóit megfosztották azoktól a lehetőségektől, melyeket a vasút jelentett számukra a környező területekkel való kapcsolat fejlesztésében. A következőkben a megyében üzemelt három kisvasút rövid történetét közöljük. Kisújszállási Gazdasági Vasút A Kisújszállási Gazdasági Vasút építési munkáinak megkezdése ügyében a város vezetői már 1947. február 17-én írtak a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy a pusztatenyöi volt katonai lőszerraktár mezei vasútját SZML. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja ir. 10/1949. 122