Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Keskenynyomtávú vasutak Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 109. o.

kisvasutat Ceglédkörnyéki Gazdasági Vasút megnevezéssel. A vasút építését a keresk. min. 67595/1927. III. 16. sz. rendeletével engedélyezte. A keskenynyomtávú vasút hossza 32 km volt. A 760 mm nyomtávú motorüzemű vasút Cegléd és Tiszajenő - Vezseny állomásokon csatlakozott a MAV Cegléd Szeged illetve a Szolnok - Kiskunfélegyházi HÉV vonalához. A II. világháború után került sor a közforgalmat lebonyolító kisvasutak létesítésének nagyszabású koncepciójára. A központi intézkedések nyomán Jász - Nagykun - Szolnok megyében is megkezdték a meglévő kisvasúti eszközállomány felmérését és hasznosítási lehetőségeit. A megye alispánja 1947.december 2-án kiadott körlevelében felhívta a települések és járások vezetőinek figyelmét, hogy a kisvasutak adatait gyűjtsék össze és tegyenek javaslatokat arra vonatkozóan is, mely vonalakat tartanák megépítendőnek a 3 éves terv keretében. A helyi javaslatokat az Államépítészeti Hivatal összegezte és 1947. augusztus 17-én megküldte az alispánnak. A javasolt vonalak hossza a következőképpen alakult: 227 km normál és 353 km keskeny nyomtávra tartottak igényt. A javaslatok hűen tükrözik azokat az elképzeléseket, amelyek már lényegében a vasútpálya megjelenése óta megvoltak. Természetesen a vasút által elkerült települések és vidékek kívánták elsősorban megragadni a vasútépítés lehetőségét, talán felismerve a soha vissza nem térő lehetőséget. Besenyszög például „mezei kisvasút" révén kívánt vasúthoz jutni. A Felsőszászberek állomás - Daruhát puszta közti meglévő kisvasutat akarták meghosszabbítani a községig, ezenkívül új vasútépítési tervet is előterjesztettek Szolnok Besenyszög - Kőtelek - Tiszasüly - Pély - Kisköre vonalon. Jászapáti új fővonalat akart a község érintésével Budapest és Debrecen között. Túrkeve normál és keskeny nyomtávú vonalat Kisújszállás irányába. Szolnok és Mezőtúr gazdasági kisvasút építését tervezte. A Nagykunság települései és az északra fekvő Tisza bal parti községek hosszú gazdasági körvasút létesítését kérték. Az „Országos Gazdasági Vasúti újjáépítési terv" elkészítéséhez a megyében ideiglenes „Közlekedési Tanácsot" alakítottak. Ennek tagjai: a megye HORVÁTH Ferenc: A magyar vasút építkezései a két világháború közötti időszakban (1915-1944) In: Magyar Vasúttörténet 5. köt. 1915-töl 1944-ig. Bp. 1997. 130. p. URBÁN László: A vasutak újjáépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében a II. világháború után In: Zounuk 14. Szolnok, 1999. 217-224. p. SZML. Alisp. ir. 94/1948. 120