MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1955. február 17. - 1955. szeptember 21.
1955-08-04 - 1. A falusi munkára küldött káderek tanácskozása a mezőgazdaság és a falusi munka helyzetéről, a további feladatokról
Ide szeretném kapcsolni azt a kérdést, hogy milyen a munkaviszony, milyen a pártélet a tsz-ben? A tsz-ben nem lehet panaszkodni a munkához való viszonyra, hozzáállásra. Ezt bizonyltja az, amit már az előbb is mondtam, hogy három cséplőgépet be tudtunk inditani, saját erőnkből tudjak napokon keresztül működtetni. Ez bizonyíték arra, hogy a dolgozó parasztok túlnyomó része becsületes paraszt, becsületesen teljesiti kötelezettsésógét, néhány rosszindulatú kivételével. Azonban,hogy mennyire hiányzik a politikai munka, mennyire nincs partéiét ebben a tszben, azt bizonyltja a tagok tudatlansága és a párt és kormány által kiadott rendeletek figyelembe nemvótele. Ebben a tsz-ben olyan lehetőségek vannak gazdasági téren, hogy £övid idő alatt, egy éven belül az elsők közé emelkedhetnénk, de ehhez szükséges, hogy először a vezetésben, a vezetők sorai között ós nem utolsósorban a pártvezetésben teremtsünk rendet. A jelenlegi párttitkár ellen frakció alakult ki, amit közös erővel le fogunk győzni. Sem a községi pártbizottságtól, sem a többi tsz-ektől eddig n;m kaptunk segitséget, a párttitkár nem tudja emelni politikai tudását, igy a tagságot sem tudja nevelni. Elhatározásom, hogy minden erőmmel segiteni fogom a partéiét megjavitását, a fiatalság nevelését, a kulturális élet kibontakozását. A legjobban dolgozó elvtársakat nópszerüsiteni ingjak és jutalmazni fogjuk. • Hogy Pegyverneken milyen a falusi hangulat, Rákosi elvtárs egyik szavával élve azt mondanám, hogy "fejéről bűzlik a hal* 1 . Amilyen a fegyverneki vezetés, olyan lehet a dolgozó parasztság élete is. A tanácsnak 61 tagja van, de ebből mindössze három tsz tag. Az 53 tanácstag túlnyomó része alkalmazott, középparaszt ós egy jónéhányat, akiket személyesen is ismerek, régi spekulánsoknak, kupeceknek is lehetne nevezni. A községi tanács " elnökhelyettese és mezőgazdasági előadója -akik a tsz népszerüsitéséről vagy fejlesztéséről hallani sem akarnak ós a tsz-ben, mióta ott vagyok, még sem jafentek - egyéni gazdálkodást folytatnak. Ilyen összetételű apparátusban a tsz fejleszt és ben nem vághatunk nagy segitséget. Mivel Fegyvernek községben a felfejlesztés ifen komoly munkát ós előkészületet kivan, szükségesnek tartom, hogy a mezőgazdasági előadót és az elnöhelyettest olyan személyekkel cseréljük fel, akik hűen és bátran kiállnak a szövetkezet mellett^, ós nem szógyeinek a tsz-ről beszélni. Az egyik tanácsülésen hozzászólásomban rámutattam arra, hogy Fegyvernek község a termelésben, az adófizetésben, a beadásban mindig az első helyen áll, de a tsz mozgalomban az utolsó. A tanácsülésen . kértem a községi tanács segitséget, de azt a választ kaptam, hogy helyes volt a hozzászólásom, de egy kicsit éles volt és még nem időszerű. Más községekben, városokban már 1953-ban időszerű volt, Fegyverneken még 1955-ben sem időszerű? Azt hiszem, ezek a tények igazolják, hogy Fegyverneken a tsz mozgamolban mutatkozó lemaradást nem lehet kimondottan a dolgozó parasztok rovására irni, hanem annál inkább a községi veeetők rovására, akik a termelőszövetkezeti életet, termelőszövetkezeti mozgalmat nem tartják szívügyüknek. Amikor a tsz-be léptem, kezdtem a tagokat jó munkára, a közös vagyon megbecsülésére, a példamutatásra ós a szabálytalanságok megszüntetésére nevelni. Első lépésem az volt, hogy a 48 hold felében kiadott földet visszavegyük,, a felesbérlők munkáját megszüntessük, hogy a termést a tsz raktárába takarítsuk be. Ezt sikerült végrehajtani, mert akadtak olyan tagok, akik támogatták ezt a munkát. Ma már örülnek neki, mert a 48 hold föld termése is a szövetkezet jövedelmét gyarapítja. Igyekeztem megszüntetni a szálas- ós abraktakarmány hiányt is, amiben szintén többen támogattak, de még mindig sokan vannak azok is, akik sajátjukat
