A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 1. Békési István - Gáspár Renáta (KÖTIVIZIG): Gátőrkard a vízügyi szolgálatban

1.2. A belvíz kialakulásának okai

2016. Januárban több mint kétszer annyi csapadék hullott le az Igazgatóság területére, mint a sokéves átlag. Februárban folytatódott a változatos, évszakhoz képest enyhe időjárás, a hónap elejétől kezdve további jelentős csapadék hullott a területre.

A Tiszán a hónap elejétől kezdődően, kisebb megszakítással, folyamatos lassú vízszintemelkedés volt megfigyelhető. Ez a mellékfolyókon levonuló árhullámok és a Felső- Tiszán levonuló árhullám egymásra futásának eredményeként köszönhető.. A folyó vízállása az teljes Közép-Tiszán meghaladta az elrendelő vízmércéken a készültségi szinteket, ezért az Igazgatóság I. fokú árvízvédelmi készültséget tartott fenn a működési területéhez tartozó Tisza szakaszon.

Igazgatóságunk több belvízvédelmi szakaszon, köztük a területileg érintett 10.07. Kisújszállási belvízvédelmi szakaszán február 4-én II. fokú belvízvédelmi készültséget rendelt el.

Az önkormányzat Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözetben 2016. február 15-től rendelt el I. fokú készültséget, február 22-től II. fokot, február 29-én III. fokot.

2. Belvízvédekezés során felmerülő problémák

Fegyvernek város önkormányzata, ugyan belvízvédelmi készültségi fokozatot rendelt el, de a védekezési tevékenységet (szivattyúzás, vízkormányzás stb.) ezzel egy időben nem kezdte el.

Február 23-án a Büdöséri csatorna melletti területeken már jelentős elöntések láthatók. A gazdák panaszkodtak, hogy ősszel hasonló helyzet alakult ki, volt olyan terület ahonnét a kukoricát nem tudták betakarítani, ugyanis a föld annyira fel volt ázva, hogy a gép nem tudott rámenni.

Az alábbi fotókon a Büdöséri csatorna és a csatorna melletti belvízzel elöntött területek láthatók (a képek február 23-án készültek).