Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)
Vitális Sándor dr.: A karsztvíz szerepe Budapest Székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában
A karsztvíz szerepe a főváros vízellátásában 287" úr azon bejelentése, hogy a vízművek végre ezt a kérdést szakszerűen kivizsgálják. Mivel már évek óta foglalkozom a karsztvízkérdéssel, azt hiszem a köznek használok, ha elgondolásaimat az adatok összeállításával s egy-két konkrét példával megerősítve mai előadásomban röviden ismertetem. Vízszükséglet. Budapest székesfőváros dunajobbparti (budai) részének lakosságszáma az 1935. évi statisztikai adatok (5.) szerint 249.052 fő, azaz kereken véve 250,000 fő. A vízfogyasztás naponta és fejenként Budapesten az 1935. évben 181 liter volt (5.). Egyszerűség kedvéért vegyük a napi fejadagot 200 liternek. A fenti adatokból számítva Budapest dunajobbparti (budai) részének vízszükséglete percenként 34,722 liter, azaz kereken 35 m 3/min. A vízellátás ma (6.). A budai 35 m 3/min. vízszükségletet ma a következő víztermelő helyekről nyerik: I. A budaújlaki víztermelő telep. II. A békásmegyeri víztermelő telep. III. A káposztásmegyeri víztermelő telep. Az I—II. víztermelő telepek a budai hegyvidéket látják el vízzel, míg a III. víztermelő telepről a Ferecz József- és Horthy Miklóshidakon át a Lágymányos—Kelenföld sík részét látják el. Nem akarom itt részletezni, hogy az egyes víztermelő helyekről milyen hoszszú úton. hányszori átemeléssel történik a vízellátás, akit ez érdekel a vízmüvek errevonatkozó részletes adatai rendelkezésére állanak. Itt csak annyit jegyzek meg, hogy a budai karsztvizek bekapcsolását azt hiszem még a gazdaságosság is indokolni fogja. .4 vízellátás fedezése (háborús veszély esetén) a ma rendelkezésre álló, főleg karszt-forrásokból. A budai 35 m : 3/min. mai vízszükséglet fedezésére rendelkezésre állanak a ma is már meglevő budai stb. langyos és meleg források, illetve mesterséges feltárások (fúrások) vizei. Tudjuk, hogy fővárosunk területén az ú. n. budai termális vonal mentén számos langyos, meleg és hévvízforrás tör fel s ezenkívül számos mesterséges feltárás, fúrás is a napszínre hozza ezeket a vizeket. A főváros határán kívül, de annak szomszédságában Csillaghegyen, Pünkösd- és Attila-fürdőn (Békásmegyeren) szintén számos természetes forrás és fúrás hozza fel a langyos vizeket a napszínre.
