Népújság, 1986. december (37. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. december 17., sxerda Csak két szerdai forduló Eger—MTK-VM márciusban Elkészült a labdarúgó NB I. tavaszi idényének részletes műsora. Február 28. és június 13. között játsszák le az 1986— 87. évi bajnokság hátralévő 120 mérkőzését. Tavasszal csak két hétközi forduló lesz, a 24. április 22-én és a 26. május 6-án. Változatlanul három alkalommal (március 21., április 11. és május 2.) nyit kaput 6 mérkőzésre a Népstadion. A 120 mérkőzésből 91 jut szombatra. 13 vasárnapra és 16 szerdára. Ezekből 4 zajlik le délelőtt (csak vasárnapi, 84 délután (ebből 69 szombaton, 3 vasárnap, 12 szerdán; és 32 villanyfénynél (22 szombaton, 6 vasárnap. 4 szerdán;. Az őszi első MTK-VM marad jól bevált gyakorlatánál, vasárnap délelőtt fogadja ellenfeleit, kivéve a két szerdai fordulót, s a záró két játéknapot, amikor egy időben kell kezdeni minden mérkőzést. Az utolsó előtti fordulóra, június 6-ra marad a jelenlegi első és második helyezett, az MTK-VM és az Ű. Dózsa Hungária körúti rangadója. Tavaszi I. forduló: Február 28., szombat: Rába ETO—Vasas 14, Videoton— Dunaújváros 14, Debrecen—Pécsi MSC 14, Zalaegerszeg— Ferencváros 14, Siófok—Tatabánya 14, Bp. Honvéd—Haladás 16 (tvj. Március 1., vasárnap: MTK-VM—Békéscsaba 11, C. Dózsa—Eger, 16 óra. II. forduló: Március 7., szombat: Békéscsaba—Siófok 14.30, Dunaújváros—Rába ETO 14.30, Eger—Bp. Honvéd 14.30 óra, Pécsi MSC—Ü. Dózsa 14.30, Haladás—MTK-VM 14.30, Ferencváros —Debrecen 16.30. Március 8., vasárnap: Tatabánya—Videoton 14.30, Vasas—Zalaegerszeg 16.30. III. forduló: Március 14., szombat: Dunaújváros—Vasas, 14.30, Siófok— Eger 14.30 óra, Debrecen—Tatabánya 14.30, Videoton—Békéscsaba 17, Bp. Honvéd—Pécsi MSC 17, Rába ETO—Zalaegerszeg 17. Március 15., vasárnap: MTK-VM—Ferencváros 11 (tvj, Ű. Dózsa—Haladás 16.30. IV. forduló: Március 21., szombat: Pécsi MSC—Siófok 15, Zalaegerszeg —Debrecen 15, Békéscsaba—Rába ETO 15, Haladás—Videoton 15, Eger—MTK-VM 15 óra, Vasas—Ü. Dózsa, Népstadion, 15, Ferencváros—Bp. Honvéd, Népstadion, 16.45. Március 22., vasárnap: Tatabánya—Dunaújváros 15. V. forduló: Március 28., szombat: Dunaújváros—Ű. Dózsa 15, Siófok— Debrecen 15, Eger—Haladás 15 óra, Ferencváros—Tatabánya 17, Rába ETO—Bp. Honvéd 17, Videoton—Zalaegerszeg 17. Március 29., vasárnap: MTK-VM—Pécsi MSC 11, Vasas— Békéscsaba 18. VI. forduló: Április 4., szombat: Tatabánya—Eger 16.30 óra, Pécsi MSC —Dunaújváros 16.30, Haladás—Vasas 16.30, Debrecen—Videoton 16.30, Békéscsaba—Ferencváros 16.30, Bp. Honvéd— Siófok 18, Zalaegerszeg—MTK-VM 18. Április 5., vasárnap: Ü. Dózsa—Rába ETO 18. VII. forduló: Április 11., szombat: Dunaújváros—Békéscsaba 16, Eger— Videoton 16 óra, Pécsi MSC—Tatabánya 16, Siófok—Zalaegerszeg 16, Bp. Honvéd—Vasas, Népstadion, 16, Ü. Dózsa— Ferencváros, Népstadion, 17.45, Rába ETO—Haladás 18. Április 12., vasárnap: MTK-VM—Debrecen 11. VIII. forduló: Április 18., szombat: Ferencváros—Eger 16 óra, Haladás —Dunaújváros 16, Debrecen—Rába ETO 16, Békéscsaba— Bp. Honvéd 16, Zalaegerszeg—Ú. Dózsa 18. Videoton—Siófok 18. Április 19., vasárnap: Tatabánya—MTK-VM 17, Vasas—Pécsi MSC 18. IX. forduló: Április 22., szerda: Eger—Debrecen 17 óra, Pécsi MSC— Békéscsaba 17, Siófok—Haladás 17, Ü. Dózsa—Videoton 17, Dunaújváros—Ferencváros 17, MTK-VM—Vasas 17, Rába ETO—Tatabánya 19, Bp Honvéd—Zalaegerszeg 19. X. forduló: Május 2., szombat: Ú. Dózsa—Bp. Honvéd, Népstadion, 16, Ferencváros—Vasas, Népstadion, 17.45, Debrecen—Dunaújváros 17, Békéscsaba—Eger 17 óra. Siófok—Rába ETO 17. Haladás—Tatabánya 17, Videoton—MTK-VM 17, Zalaegerszeg—Pécsi MSC 19. XI. forduló: Május 6., szerda: Eger—Zalaegerszeg 17 óra, Dunaújváros —Siófok 17, MTK-VM—Bp. Honvéd 17, Debrecen—Ű. Dózsa 17, Pécsi MSC—Haladás 17, Tatabánya—Békéscsaba 17, Rába ETO—Ferencváros 19. Vasas—Videoton 19 XII. forduló: Május 9., szombat: Bp. Honvéd—Dunaújváros 16, Békéscsaba—Ü. Dózsa 17. Siófok—MTK-VM 17, Rába ETO-Eger 19 óra, Ferencváros—Haladás 19, Vasas—Debrecen 19, Videoton—Pécsi MSC 19, Zalaegerszeg—Tatabánya 19. XIII. forduló: , . Május 23., szombat: Dunaújváros—MTK-VM 17, Tatabanya—Bp. Honvéd 17, Haladás—Zalaegerszeg 17, Eger—Vasas 17 óra, Debrecen—Békéscsaba 17. Pécsi MSC—Ferencváros 17, Videoton—Rába ETO 17, Ú. Dózsa—Siófok 17. XIV. forduló: Június 6„ szombat: Zalaegerszeg—Békéscsaba 17, Raba ETO—Pécsi MSC 17, Ferencváros—Siófok 17, MTK-VM— 0 Dózsa 17, Haladás—Debrecen 17, Dunaújváros—Eger 17 óra. Bp. Honvéd—Videoton 17, Vasas—Tatabánya 17. XV. forduló: Június 13., szombat: Siófok—Vasas 17, Zalaegerszeg naújváros 17. Eger—Pécsi MSC 17 óra, Békéscsaba—Haladas 17 Debrecen—Bp. Honvéd 17, Videoton—Ferencváros 17, Tatabánya—Ú. Dózsa 17, MTK-VM—Rába ETO 17 A válogatott mérkőzések műsora Február 8.: Ciprus—Magyarország. EB. Április 29.: Hollandia—Magyarország. EB és Francia- ország—Magyarország, olimpiai. Május 13.: Magyarország—Spanyolország, olimpiai. Május 17.: Magyarország—Lengyelország, EB. Június 3.: Magyarország—Svédország, olimpiai. Az C-válogatott EB-találkozói: Február 7.: Ciprus—Magyarország. Május 16.: Magyarország—Lengyelország. Kivonult a2 egész növendéksereg Adalékok Kemény Ferenc egri munkásságához A hét végén Egerben, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán sporttörténeti vándorgyűlésre kerül sor. Az eseményt a Magyar Olimpiai Akadémia, a Magyar Történelmi Társaság sporttörténeti szakosztálya és a Magyar Pedagógiai Társaság testnevelés szakosztálya közösen rendezi. Ebből az alkalomból előadások, korreferátumok hangzanak el. A tudományos ülést előkészítendő lapunk három korreferátum cikkfeldolgozását közli. Kemény Ferenc egri munkásságáról szól első publikációnk. Kékestető Sízésre még nem alkalmas Tegnap érdeklődtünk a mátrai friss hóhelyzetről. Gyöngyösön, a városi tanács sportlétesítmények gondnokságán elmondták, hogy a kékestetői déli lejtő még alkalmatlan a sportolásra. Kedden, kora délután 13 centiméter volt a hóvastagság. Ez pedig a lécek törésmentes felcsatolásához kevés. Amennyiben újabb havazás lesz, s gyarapodik a fehér téli takaró, úgy a hét végén üzembe helyezik a felvonót. A sízés korai szerelmesei ennek ellenére már megjelentek a Mátrában. Kosárlabda NB II. Tanép-siker a városi rangadón A korábban a játékvezetők távolmaradása miatt elmaradt egri városi férfi kosárlabda-rangadót hétfőn este rendezték meg a Leányka utcai sportcsarnokban. E. TANÉP—EGRI TK 85—68 (40—28) NB II-es férfi kosárlabda-mérkőzés, Eger, Leányka u., 100 néző. V.: Patay, Vajk. Tanép: KALÖ 10, Petru- csik 13, MOLNÁR 17, Fran- kovits 13, Ringer 6. Cs.: SIPEKI 16, Pap 8, Tari 2. Edző: Komenczy Lajos. Egri TK: Irlanda 5, Kur- bucz 8. Leitner 12, Busák Cs. 19, Juhász 2. Cs. Bajári 14, Fazekas 8. Edző: Cseh Kálmán. A találkozó 11. percétől a rutinosabb építős gárda magához ragadta a kezdeményezést, és megérdemelten nyert. Mai sportműsor Kosárlabda: Egri TK— Kecskemét, férfi MNK-mér- kőzés. Eger, Leányka utcai tornacsarnok, 18.30. (A főiskolásak ellenfele az NB I-es KSC lesz!) Kemény Ferenc (1830— 1944) a NOB egyik alapító tagja, a hazai olimpiai mozgalom elindítója. Az 1894-es párizsi kongresszuson Pierre de Coubertin beválasztotta őt a nemzetközi szervezet tagjai közé, s ez egyben Magyarország NOB-tagsági elismerését is jelentette. A sportdiplomácia területén sikerrel tevékenykedő tanár életútja egy szakaszát Egerben töltötte. Három éven át harcolt a reáliskola elismeréséért, a tanítás és testgyakorlás feltételeinek megteremtéséért. Az új típusú középiskola, a reáliskola ellenfelei személyi érdekek, hatalmi kérdések és lokális ambíciójuk áldozatává tették az intézetet. Az épület, amelyben tanítottak, célszerűtlensége miatt hátráltatta az eredményes munkát. A testgyakorlás fontosságát ismerő Kemény Ferenc fáradhatatlan küzdelmet folytatott egy tornacsarnok létesítéséért. Egyre vastagodó aktacsomók, cikkek — melyeket az ügy érdekében megírt, a sok utánajárás — mind meddőnek bizonyultak. A közöny, vagy tehetetlenség fényes bizonyítékának hatására keserű iróniával veti fel: „Ha elérjük azt, hogy egy négy év óta fennálló állami tanintézet 150 növendéke nem részesül a középiskolai törvény szabta rendszeres tornatanításban, büszkék lehetünk ezen immár itt is fil- lakszérás állapotainkról'. Ugyanis a város a reáliskola fejlesztéséhez szükséges támogatást a szőlő fillakszé- riás kórra való hivatkozással tagadta meg. Szándékában ez az eset nem törte meg. Lelkes szervezésbe fogott a játéktér létesítése ügyében is. Kezdeményezését közömbösen fogadták a helybeli tanintézetek vezetői. Ekkor az' újság hasábjain próbálta a város vezetőinek és lakosságának érdeklődését felkelteni, őket az ügy fontosságáról meggyőző i Fáradozása ismét hiábavaló volt. Még azt sem érte el, hogy „annyi felvilágosodott városatya közül egynek eszébe jutott volna, a kedvező aktuális alkalmat megragadva, az eszmét megmozgatni, s pozitív javaslattal a képviselőtestület elé lépni.” Akkor, amikor Nagyvárad. Sopron, Szeged városokban jelentős támogatásban részesítik a játéktér és a torna- csarnok létesítésének ügyét — itt Egerben ez „az eszme még nem érett meg, vagy talán helyesebben, mi nem vagyunk eléggé érettek az az ilyen eszme megvalósítására”. Igazgatói tevékenysége idején, a testi nevelés képezte az alreáliskola krónikájának egyik legkevésbé örvendetes pontját, „mely e két szóban fejezhető ki: Nincs tornánk!’’ — írja Kemény. Azért, hogy „egy állami középiskolára valóban megszégyenítő viszonyok közt, az ifjúság testi nevelését, mely joggal képezi modern közoktatásügyünk egyik legegészségesebb vezéreszményeit, teljesen ne kelljen elhanyagolni”. Az őszi és téli hónapok szombat délutánjain játékkal összekötött tornakirándulásokat rendeztek, amik az 1891— 92-es tanévtől rendszeressé váltak. Ezekre a kirándulásokra a tanári kar vezetésével kivonult az egész növendéksereg. Az időt különböző játékokkal töltötték el. Valóságos kis olimpiát rendeztek. Volt ott súlydobás, futás, birkózás. Az igazgató közbenjárására kedvezményes jegyekkel járhattak a diákok az érseki fürdőbe, ahol az úszás tanítását szorgalmazták. A diákok legkedveltebb téli sportja a korcsolyázás volt. Kemény Ferenc felvette a kapcsolatot a városi korcsolyázóegylettel is. Ennek eredményeként az iskola tanulóinak fele rendszeres foglalkoztatásban részesült. Az 1892- es tanévtől 15 darab ingyenes bérletet is kaptak a diákjai. Mindezek ellenére dr. Hómon Ottó tankerületi főigazgató az 1894. január 21-i hivatalos látogatása alkalmával kifogásolta, hogy a testgyakorlást nem tanítják. Kemény Ferenc igazgató ismertette a tanítás körülményeit. Elmondta, hogy a kirándulások, az iskola tágas folyosóin megtartott foglalkozások pótolják a nélkülözött testmozgást, „s dacára a testgyakorlásnál tapasztalt nehézségeknek, tanulóink egészségi állapota kívánni valót nem hagy fenn” Egyetértettek abban, hogy a várost terheli a felelősség a tornacsarnok hiányáért, így a mulasztásukból eredően már négy éven keresztül fosztották meg az intézetet a torna tanításától. Bár a tanárok mindent megtettek — a lehetőségtől függően — a diákok testedzése és egészsége érdekében Kemény Ferenc 1894. augusztus 24-től szabadságoltatta magát, majd saját kérelmére, az igazgatói cím és jelleg meghagyásával november l-től a budapesti VI. kerületi állami reáliskolában folytatta tanári tevékenységét. Működése igen válságos időre esett, sok küzdelemben kellett helytállnia. Két dolgot azonban még a legnagyobb ellenségei sem fognak tőle elvitatni: „— hogy cselekvéseinek, eljárásainak módjai jóhiszemüek, intenciói tiszták, céljai csak az intézet javát szemmel tartók, önzetlenek voltak —, és hogy nagyon sokat dolgozott, ereje kimerüléséig fáradozott, a kíméletlenségig menő elszántsággal küzdött, támadott és verekedett, szóval: az általa képviselt ügyben lázas tevékenységet fejtett ki, s így működésével mély nyomokat hagyott az intézet fejlődésének történetében” — emlékezik meg Kemény Ferenc igazgatóról az 1894—95. évi reáliskolai évkönyv krónikása. A reáliskola történetét vizsgálva arról győződhetünk meg, hogy a tanulók a testnevelés területén az átlagot magasan túlszárnyaló eredményeket is értek el. Országos bajnokságokon, több nemzetközi úszóversenyen szerepeltek annak az iskolának a tanulói, melynek létrehozásáért, fejlesztéséért első igazgatója, Kemény Ferenc sokat fáradozott. Ahol olyan szellemben nevelkedtek. hogy a becsületes tanulás mellett a testgyakorlásban elért teljesítményeik alapján még a párizsi olimpiára is eljutott Bárány István és Bitskey Zoltán. Bizonyítván, hogy az iskola volt igazgatója nem hiába fáradozott a testnevelés ügyének előbbreviteléért, az olimpiai eszme népszerűsítéséért . . . Miklovicz Lászlóné főiskolai adjunktus Az őszről számokban Az Eger SE NB Les labdarúgóinak őszi szerepléséről készülő átfogó értékelést megelőzendő, máris érdekes következtetésekre adhatnak okot az alábbi számok. A teljesítmény tükrében alighanem a várakozást is felülmúló a 12. helyezés, ráadásul a Rába és a ZTE előtt. A bentmaradást illetően azonban nyugtalanítók a minimális különbségek. A táblázatból: 12. Eger SE 15 4 4 7 13-29 13 Hazai pályán: 7 3 3 1 10- 8 9 Idegenben: 8 116 3-21 3 Adott és kapott gólok tekintetében egyaránt csak a sereghajtó, és jelentősen leszakadt Dunaújvárost sikerült megelőzni, igaz, nem szerzett több találatot a Siófok sem, de jóval kevesebbet (21) kapott, mint az ESE. A tizenöt fordulóban elért helyezési számok átlaga: 12,7. Mindössze három alkalommal állt kieső helyen a csapat, akkor szólt is a vészharang, 9—16. között csak a tizenötödik helyet nem birtokolták Csep- regiék. A számszerű eredmények hármas tagozódásban: Győzelmek: 1—0, 2—1 (kétszer), 4—3. Döntetlenek: 0—0 (kétszer), 1—1 (kétszer). VereAz NB I. heti forduló válogatottjában — az első csapatban — Szert háromszor is helyet kapott (Fotó: Szántó György) ségek: 1—0 (kétszer), 3—0. 3—1, 4—0 (kétszer), 6—1 Eger az első félidőben 5 gólt szerzett (abból 4-et az ETO kapott), az ellenfelek 14-szer találtak kapusaink hálójába. Szünet után 8 találatra, 15-tel válaszoltak az ellenfelek. A piros-kék gólok a következő percekben születtek: 5., 22.. 25., 37., 39., 51., 54., 74., 82. (kétszer). 83.. 84., 89. Amikor viszonylag gyors gólt kaptak az egriek (3., 10.. 11.. 14. perc), akkor rendre nem tudták elkerülni a nagy különbségű vereséget, jelentős fordulat csak a Kohász ellenében következett be. A 13 adott gólból 5 pontrúgásból született, egy pedig öngól volt. A házi góllövőlista: Fodor 6, Kiss 2, Varga, Csepregí, Smuczer. László 1—1, Szabó (Tatabánya) öngól. Kiss Tibor vezető edző összesen 22 játékost szerepeltetett. Az őszi szezon 1350 percét senki sem játszotta végig, de Kiss Gy. és Smuczer minden alkalommal pályára lépett, ahol a legtöbb időt Fegyverneki (1245 perc), a legkevesebbet pedig Lehnert (12 perc) töltötte. Az egyéni teljesítményeknél a Népsport érdemjegyeinek átlagát számítottuk. A nyolc, vagy attól többször értékelt játékosok sorrendje, zárójelben az osztályzatok száma: 1. Bodolai 6,11 (9), 2. Fodor 5,88 (9), 3. Csepregi 5,83 (12). 4. Szert 5,53 (13). 5. Fegyverneki 5,42 (14), 6. Vojtekovszki 5,15 (13), 7. Varga 5,00 (13), 8. László 4,90 (10), 9 Smuczer 4,83 (12), 10. Hodur 4,75 (8), 11. Kiss 4,71 (14), 12. Jávorszky 4,53 (13), Lengyel 4,25 (8). Továbbá: Juhász 5,66 (3), Szabó 5,25 (4), Póta 5,00 (2), Csomány 5,00 (1), Zsidai 4,60 (5), Kónya 4,40 (5), Simon 4,33 (3), Jegesi 4,00 (3). A forduló válogatottjának első csapatában Szert három, Bodolai. Fegyverneki, Kiss, Smuczer. Csepregi, Fodor egy-egy alkalommal kapott helyet. A második csapatban Bodolai, Csepregi, Vojtekovszki két- két. Szabó, Fegyverneki, Varga, Fodor egy-egy fordulót követően szerepelt. A színvonalra utaló „csillagos” osztályzatok egri átlaga: 2,7 csillag. Az ESE mérkőzésein ösz- szesen 79 ezer néző szurkolt, ez 5300 fős átlagnak felel meg. Legtöbben. 12 ezren az FTC vendégszereplésére voltak kíváncsiak, legkevesebb néző (2 ezer) Zalaegerszegen és a Fáy utcában látta együttesünket. A hazai átlag: 5600 néző (a Fradi jóvoltából). Az egriek mérkőzésein 12 játékvezető működött közre. Győri, Körös és Lázin két- két alkalommal fújta a sípot. Játékosainkat két kiállítással (Zsidai, Lengyel) és 20 esetben (legtöbb: Szert. Lengyel 3—3) sárga lappal büntették. Fesztbaum Béla
