A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)

Forrásközlések - Radics Kálmán: Zoltai Lajos: Debrecen vizei

déli, azután nyugati irányt követve. Az elepi Vajdalaposán elposványosodik; vize a Büdös-éren a Kösélybe szivárog. Az Anjou-kor elején két kőtemplomos falu élt e völgy partján. A fegyverneki és a hegyesi egyházak helyét ismerjük. (Anjk. Okit. I. 236. 1. 1311.) Újabban Hegyes határának nyugati részén, a Ménes-féle tanya földjén is előtünedeztek középkori település nyomai. (Városi Múzeum 1927. évi jelentése. 13. 1.) 1750. Fegyverneki völgy. (D. L. Tkpgy. 37. sz.) 1 882-83. Fegyvernek-Pecevölgyi folyás. (Zelizyben és Berényi tkpén.) A folyás hossza 28.25 kim. E század elején alakult a Peceér szabályozó társulat. b. Peceérnek nevezik Ebes- és Köteles-pusztán az Agod, Zsong és Kutyavölgyek egyesüléséből alakult vízfolyást is, mielőtt az a Vérvölgyével egyesült. (L. Agodvölgyénél.) 118. a. Perzse laposa. Az acsádi és vámospéresi út közt, az Újföldön. 1883. (Berényi térképén.) Nyugati oldalán, ugyanilyen nevű dombon állott a korán el­néptelenedett Szalóksámson Szent Adalbert vértanú tiszteletére ajánlott kőtemp­loma. E falu határát 1347-ben megjártak. (Anjou k. Okmt. V. 48.) De 1438-ban már mint pusztát vették meg Debrecen városa és földesura, Brankovics György 450 magyar aranyért. A templom helyét 1914-ben Móré András tanyaföldjén fel­tártam. (Múzeumi jelentés 1914-r81 12. 1.) L. Kondoros vizét is. 118. b. Perma tisztája. Rét a Nagycserén, Szatatelkén innen. 1736..D. L. Külb. ir. 1379.) és 1745. (Régi Okis. és Lev. Tára 1906. évf. 1. fűz. 85. L) 119. Pincelaposa vagy réttye a hortobágyi p. ohati részén, a Csipő és Mónus hal­mok közt. 1750., 1759. (D. L. Jkv. 90. es 95. sz.) Berényinél is meg van. 120. Pircsi laposok. A régi bellegelőn, a mikepércsi határ közelében lévő vízállás­ok. Ide tartoznak a Hosszúszék néven ismertetett laposak is. 121. Pircs farka. Ohaton a Herepbe szakadó erecske Csege felől. Ma már inkább Csegéhez számítható. 1780. (D. L. Tkpgy. 8, sz.) 122. Pokolmező, rétes, mocsaras terület a Halápon, az A!ló hegytől délre. 1771. (D. L. Tkpgy. 177. sz.) Balkányi Szabó Lajos szerint sáros, süppedékes volta miatt nevezték Pokolmezönek a terhes szekérrel járók. 123. Polturás fenék a hortobágyi p. zárni részén a Fentezugban. 1883. (Berényi tknén.) 124. Poltrás vagy Pótrás rét. Haláp nyugati oldalán, Nagycsere felöl, a vámospéresi országút mellékén. 1771. (D. L. Tkpgy. 177. sz.) A hajdúmegyei Földesen is az én gyerekkoromban Pótrásnak neveztek egy sáros-mocsaras helyre települt zegzugos falurészt. 125. Pontos. Hihetőleg völgy vagy folyás neve, az egykori Ebesfalvának határában, tán még néptartó idejéből. Az 1640. évi földosztásnál fordul elő ez a helynév. Ha csakugyan víz volt: nem Pontyos volt-e az igazi neve? Tán a Vérvölgy mellékága? 126. Rác laposa. A hortobágyi p. mátai részén, a város majorja mögött. 1883. (Berényi térképén.) 127. Rakottyás fertő. A hortobágyi Parajos-halom alatt két ágú villa alakjában a kocsi földre is átnyúló mocsár. A hortobágy—kocsi határper iratai többször említik. Füzes fertőnek is hívták. 274 ______________ Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Közli: Radies Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom