A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig
14 Módy György: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig vasni, mert Zám a Regestrum korában nem tartozott Szabolcs megyéhez.19 20 Ez a vélekedése téves, de Tam falut Mezö-Németh nem kötötték a mi kutatott monostoros Zámunkhoz. Tam faluval a Váradi Regestrum még egy 1221. évi esetében találkozunk. Ott lakók a nánási on Pált (... de villa Nanas) lopással vádolták.“ Nánás nincs nagy távolságra Zámtól, de nem mernénk a kérdést egyértelműen eldönteni. Annyi bizonyos, hogy Káta nembeli Absolont a nemzetség szabolcsi-szatmári ágához, tehát a Zámmonostori ághoz kapcsolhatjuk. Tolna és Ság nevű birtokait a XII. század, második felében szerezhette, vagy ami valószínűbb örökölte. Nincs arra adatunk, hogy korábban vagy későbben a pestmegyei Káta faluban élt volna. A tatárjárást megelőző két évtizedből és hosszú ideig a tatárjárás után sincs adatunk Zám faluról vagy éppen a monostorról. Bizonyos, hogy jelentős pusztulás érte ezt a területet, hiszen közvetlenül délre esett a Siban vezette előhad és Batu főseregének felvonulási vonalától. Zám nem túl távoli környékén az 1067-ben említett Szandalék (a mai Újszentmargita nyugati határán), Dusnok (Nádudvartól nyugatészaknyugatra keresendő), teljesen elpusztult. Emléküket helynevek őrizték meg. A Zámra vonatkozó 1220. évi adatban szerepel Soma falu. A szomszédos Fegyvernekkel és Cucával 1311-ben mint elhalt birtokos földjeit kapta Debreceni Dózsa. Az eddig nem lokalizálható Benea, írund és Nozta nevű falvak is ekkor tűnhettek el nyom nélkül. Az 1067-ben majd 1214-ben említett Hortobágy (marchia Chartybak illetve villa Orobag) sem biztosan néptartó falu, amikor IV. László egyik 1285. évi oklevelének keltezési helye. Hosszú évtizedekig nem népesedett be a Váradi Regestrum 1221. évi eseteiben szereplő Kaba, Nánás és Balmaz (a Hortobágy és Kadarcs folyók között, a XIII. század első harmadában épült egyházának alapjait Zoltai 1905-ben tárta fel.)21 Balássy határozott véleménye volt, hogy Zámot és a monostort 19 A Váradi Regestrum (Értelmezi Kandra Kabos. Bp. 1898) 336-337. 20 VR 267. Nr. 301.(219) 21 Módv György: Nyugat-Bihar és Dél-Szabolcs települései a XIII. század végéig. (A Déri múzeum 1995-1996. évi Évkönyve részére leadva, lezártam 1996. december 15-én.) Továbbá, Dusnok: 1067, lásd Módv György: Szoboszló és környéke a XI- XVI. században. In: Hajdúszoboszló monográfiája (Szerk. Dankó Imre. Hajdúszoboszló, 1975) 80.- Soma: 1220, 1311. Beolvadt a XIV. század során a vele együtt említett Fegyvernek határába, vagy már akkor Ondód-ba. Ez az elpusztult Árpád- kori falu csak 1433-ban tűnik fel írott forrásban mint a debreceniek pusztabirtoka. Fegyvernek szintén beolvadt Ondódba, északnyugati részét a XVIII. században is Fegyverneknek nevezték, lásd Zoltai: Települések, i.m. 36-37, 59, 63. és U.ő.: Isme
