Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
8. A forradalom Csornához kötődő áldozatai
Stefkó Józsefet halála után posztumusz előléptették, és mártírként emlékeztek meg róla. Dísztemetésiikre 1957 februárjában került sor, amikor a három elhunyt határőrtiszt koporsóját felravatalozták a laktanya udvarán.721 A mosonmagyaróvári akadémia KISZ szervezete az ő nevét vette fel.722 A meglincselt határőröknek 1958 őszén készítettek emlékművet Mosonmagyaróváron. Az „ellenforradalmárok által meggyilkolt határőr tisztek emlékművét” a határőregység, az üzemek és a tanácsok közösen állították.723 A Mosonmagyaróvári Városi Tanács 1958 őszén Stefkó Józsefről nevezte el a Bagger-tó melletti 2349 és a 10865 helyrajzi számok közötti utcát.724 Az utca 1990-től Bauer Rudolf olimpiai bajnok nevét viseli. Földi maradványait Csornán, az Őrangyal temetőben helyezték el. A huszonhárom évet élt Stefkó sírját egy Csokonai idézet díszítette: „Jajgat és sír elpusztult reményén egy magános árva szív". Az idézetet már hiába keresnénk, mert a közelmúltban történő felújítás során új formát kapott a síremlék. A Magyar Néphadsereg részvételének csornai vonatkozásai Az összecsapások és harcok következtében közel húszezer ember megsebesült az országban, több mint két és félezer pedig meghalt. Ezen belül a Magyar Néphadseregből 285 fő725 vesztette életét.726 Köztük volt a csornai Hideg László is, aki páncélos tizedesként szolgált a forradalom napjaiban Budapesten. Hideg László 1954 november közepén vonult be katonának. Mivel akkor Csornán még nem volt hadkiegészítő, ezért Mosonmagyaróvárra ment csornai társaival, ahol megtörtént az újoncok szétválogatása. A különvonaton ülő két csornai, Hideg László és Szabó József nem tudta, hogy a Budapesttől északkeletre fekvő Aszódra kerülnek a gépkocsizó lövészezredhez. A katonaidő akkor két év volt, és a forradalom kitöréséig átlagos katonaéletet éltek, pl. készültek az atomcsapás alatti viselkedésre. Nyáron a Dorog környéki erdőkben volt a kiképzés. A rátermettek, köztük Hideg László is, egy évig tiszthelyettesi iskolát végzett Aszódon, így ők oktatták a bevonuló újoncokat. Hideg a hadtápra került, és konyhafőnökként lehetősége volt rá, hogy takarodó után még némi élelemmel segítse társait.727 Már várták a leszerelést, amikor az alakulatot Mecséri János hadosztályparancsnok irányítása alatt 1956. október 23-án délután Aszódról Budapestre vezényelték.728 Fegyvert vittek, de lőszert nem. Gépkocsikon járőröztek, feladatuk a rend biztosítása volt. Este a Zalka Máté híradóslaktanyában volt a szállásuk. 721 Drága emléketek szívünkben él. In: Határőr, 1957. február 28. 722 Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében. Szerk.: Néma Sándor, Győr: Győr- Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 2006. 214. p. 723 Határőrök emlékműve Mosonmagyaróvárott. In: Kisalföld, 1958. november 7. 724 Hírek rovat, In: Kisalföld, 1958. október 2. 725 A Magyar Néphadsereg állományából kb. 105 fő a felkelők oldalán folytatott harcokban vesztette életét. A szovjet csapatok több magyar katonát kivégeztek. A kivégzett és a kormányerők között a szervezetlenség következtében kialakult tűzharcban elhunyt katonák száma 66 fő volt. 726 Horváth Miklós: 1956 katonai mérlege. In: Rubicon, 2002/11-12.47. p. 727 Szabó József (1934) visszaemlékezése, 2006. november 8. 728 Mecséri János ezredest, a 7.gépesített hadosztály parancsnokát a szovjetek elleni védelem szervezéséért 1958-ban kivégezték. Az Aszódról érkezett alakulatból Hideg Lászlón kívül a harcok során elhunyt még Bíró László őrvezető, Danczinger Gyula tizedes, Horák László honvéd, Keisinger Gyula tizedes, Lőrincz István százados és Zsíros Mihály János tizedes. 135
