Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
8. A forradalom Csornához kötődő áldozatai
kézigránátokat712, félresöpörve a védelmére kirendelt kiskatonákat, hordágyra tette a bekötözött fejű férfit, és az evangélikus templom mellett lábánál fogva felakasztották egy fára. Az ezt követő eseményekről, a tömeget vadállatoknak nevező, nem sokkal később megjelent propagandafüzet ezt írta: „A fejjel lefelé lógó embert rugdosni, ütlegelni kezdték, bekötözött fej érői leesett a pólya, ömlött a vére, de mindez nem számított, tovább rugdalták, pumpával ütötték a fejét, száját, arcát, testét, ahol csak érték. A szörnyű ütések nyomán Stefkó József leszakadt áfáról. Könyörgött, kegyelmezzenek meg életének. Erre nyakánál fogva húzták fel a fára, de még holttestét sem hagyták békében: saját véréből ötágú csillagot rajzoltak bal mellére, szájába cigarettát dugtak, cipőjét a hóna alá szorították. Nadrágjára egy cédulát tettek „gyilkos”felírással!’713 Miután megszilárdult Kádárék hatalma, sor került a mosonmagyaróvári események szereplőinek bűnperére is. A vádlottak természetesen nem a sortüzet vezénylő tisztek közül, hanem a lincselés vádlottjai közül kerültek ki. Grátz Endre, a vizsgálatot vezető ügyész már a tárgyalás előtt kifejtette, hogy a laktanya ellen végrehajtott „példátlanul bestiális, vandál fasiszta támadás” célja a határőrök legyilkolása volt, hogy megszűnjön a határőrizet és „szabad út nyíljon nyugati határainkon keresztül a betódulni készülő egykori csendőröknek, SS-eknek és felforgatóknak”7'* A tizennégy vádlott közül Stefkó József meggyilkolásával Szalai Ferencet, Cziffrik Lajost, Sipos Dezsőt, Kiss Antalt és Weintráger Lajost vádolták.715 A vád a bizonyítékok közé még a Spiegel című nyugatnémet lap fotóját is felhasználta, mely Stefkó kínzását ábrázolta.716 Grátz Endre június 4-én tartotta meg ügyészi vádbeszédét, melyben Sipos Dezső kivételével mindegyik vádlottra halálbüntetést kért.717 A Győri Megyei Bíróság június 10-én, hétfőn hirdetett ítéletet. Stefkó meggyilkolásában az imperialista segítségnyújtás konkrét ténykedését látták, hiszen „Stefkó József felakasztásánál egyik nyugati újságíró tevékenykedik. Ő köti meg áfánál a kötelet, majd felvételeket csinál és viszi a hír nyugatra dicsőséges szabadságharcosokról”. Weintrágert és Cziffriket halálra ítélték, Kisst és Szálait életfogytig tartó börtönnel sújtották. Sipos ügyét elválasztották a mosonmagyaróvári bűnpertől, felette rendes bíróság ítélkezett, hat hónapi börtönre ítélve.718 Az 1914-ben született Cziffrik Lajost és az 1928-as születésű Weintráger Lászlót 1958. január 15-én végezték ki a Győri Megyei Börtönben.719 Grátz Endre nevét a per tette ismertté, de benne sem bíztak meg az elvtársai. 1958. december 31-én egy informátor azt jelentette, az akkor már a Veszprém megyei ügyészség politikai ügyészeként tevékenykedő Grátzról, hogy eljárás alatt álló személlyel barátkozott a hivatalában. A jelentés egy-egy példányát megkapta a megyei politikai rendőrség és az ORFK is.720 712 Bertalan Lajos: A „mosonmagyaróvári” bűnper = bosszú, megtorlás. In: TérKép, 1989. június 15. 713 Az ellenforradalom támadása Győr megyében. Szerk.: Győri Imréné. Budapest: Kossuth, 1958. p. 96-99. 714 Felelni kell tetteikért a mosonmagyaróvári fasiszta támadás szervezőinek! In: Határőr, 1957. május 9. 715 Készül a vádirat a mosonmagyaróvári bűnperben. In: Kisalföld, 1957. május 11. 716 Hat gyilkos vallott a mosonmagyaróvári bűnper harmadik napján. In: Kisalföld, 1957. május 26. 717 Vádbeszéd a mosonmagyaróvári bűnperben. In: Kisalföld, 1957. június 5. ill. Vádbeszéd a mosonmagyaróvári gyilkosok bűnperében. In: Határőr, 1957. június 12. 718 Hat halálos ítélet a mosonmagyaróvári hazaáruló gyilkosok bűnperében. In: Kisalföld, 1957. június 11. 719 Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger ... 1956. Budapest: Népszava, p. 220-238. 720 ÁBTL 3.1.2. M-40350 134
