Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
8. A forradalom Csornához kötődő áldozatai
észre, hogy eközben külföldi riporterek felvételeket készítenek körülöttünk. Én temetni is átmentem másnap, ahol szintén sok fényképész sürgölődött a tengernyi tömegben”.705 A vérengzés után a felháborodott tömeg meglincselt három tisztet, akiket felelősnek tartottak a tragédiáért. A népharagnak is volt Csornához kötődő áldozata, Stefkó József személyében, aki a határőrség zászlóaljának egyik felderítő tisztje volt. Stefkó 1933-ban született a szabolcsi Pócspetriben.706 Feleségével, a csornai Bendes Irmával csak pár hónappal korábban kötöttek házasságot, így már nem élhette meg gyermeke megszületését. Mosonmagyaróváron október 24-én hajnalban rendelték el a harckészültséget a rendvédelmi szerveknél. A városban a politikai rendvédelmi feladatokat is a határőrség látta el, így Stefkó rendszeresen érdeklődött a gyárakban a politikai hangulatról. A tragikus október 26-i vérengzés alatt Stefkó is a helyszínen tartózkodott, és szemtanúk szerint a sortűz előtt közvetlenül ott volt a tömeg néhány képviselőjével elbeszélgető Dudás István laktanyaparancsnok mellett.707 A mosonmagyaróvári tragédiáról 1989-ben lehetett először nyíltan beszélni, és egy kiskunhalasi fórumon egy olyan névtelen levelet is felolvastak, ami szerint Stefkónak jelentős szerepe volt a vérengzésben: „1956. október 26-án a tüntető tömeg közé elvegyült a első felderítők két tisztje Stefkó és Tóth hadnagyok, amikor a békésen vonuló tüntetők 40 vagy 50 méterre megközelítették a laktanya északi részét, a két hadnagy előresietett, majd megfordultak és közé lőttek a tömegnek. Gyenes főhadnagy a géppuskások parancsnoka erre várt, mert ekkor felemelte a kezét és tüzet vezényelt.”708 Más forrás szerint a rengeteg ember életét követelő tragédia után Stefkó főhadnagy felelősségre vonta parancsnokát az elhamarkodott tűznyitásért.709 A Szigethy Attila megbízólevelével a városba érkező Földes Gábor fehér zászlóval érkező gépkocsiját beengedték a laktanyába, de a tömeget sikertelenül próbálták kizárni a laktanyából. Mindössze néhány tiszt tudott Földessel kimenekülni. Stefkó a kerítésen át próbált menekülni, de elfogták és összeverték. A közben Győrből megérkező Tihanyi Árpádék segítettek kórházba vinni a sérülteket, köztük Stefkó főhadnagyot. Egy a kórházban ápolt sebesült úgy emlékezett, hogy Stefkó átkozta a tömeget és azt üvöltötte, hogy ha ez még egyszer előfordulna, kézigránátokat dobálna az emberek közé.710 Másnap, október 27-én a tömeg a kórházhoz ment, de Stefkót az orvosok bekötözve elrejtették a fertőző osztályon és csak a második felhívásra, a tanácsháza engedélye alapján adták ki a tisztet.711 A tömeg, akik azt vélelmezték Stefkóról, hogy ő dobálta a tüntetők közé a 705 Bindes Ferenc - Németh László: „Ha engem üldöztek..Válogatott dokumentumok a győri egyházmegye életéből 1945-1966. Budapest: Mécs László Lap- és Könyvkiadó, 1991.124. p. 706 Sortüzek 1956. Lakitelek: Antológia, 1993. 66. p. 707 In memoriam Mosonmagyaróvár 1956.október 26. Mosonmagyaróvár: Mosonmagyaróvár VMK, MDF Helyi szervezete, [1989], p. 53-54. 708 u.o. 73. p. 709 Sortüzek 1956. Lakitelek: Antológia, 1993. p. 13-15. 710 Dr.Gieber Katalin visszaemlékezése, 1989 = http://www.emlekhelyl956-movar.egalnet.hu/object.B881A768-2165- 4749-B0BB-096C887DC4C9.ivy 711 Inmemoriam Mosonmagyaróvár 1956.október 26. Mosonmagyaróvár: Mosonmagyaróvár VMK, MDF Helyi szervezete, [1989]. p. 18-19. 133
