Bűn és bűnhődés I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 23/2000 (Győr, 2000)
JOBBÁGYI GÁBOR: „EZ ITT A VÉRTANÚK VÉRE" (Földes Gábor és társai pere)
A többi tiszt, katona megmenekül, újabb erőszakos cselekményekre nem kerül sor. A „fóvádlottak" Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Gulyás Lajos, Ambrus József, dr. Varga Ernő sem közvetve, sem közvetlenül nem vesznek részt a bántalmazásokban, s az emberölésben, sőt minden valószínűség szerint az ő szereplésüknek köszönhető, hogy a brutális sortűz utáni történések nem fordultak egy még sokkal véresebb tragédiába. Ennek az öt embernek más jellegű forradalmi cselekvése sokkal kisebb jelentőségű; hasonlítható azon értelmiségiek ezreinek forradalombeli szerepéhez, akik néhány napig több-kevesebb intenzitással, kisebb-nagyobb pozíciókban részt vettek a forradalomban. Ezeket az értelmiségi ezreket általában még a megtorlás sem sújtotta halállal, hanem hosszabb-rövidebb ideig tartó börtönbüntetéssel, jogfosztással. Ezeket a történéseket és az egymástól teljesen függetlenül létező, cselekvő személyeket kellett összehozni egy perben. Az ügyek teljes különállását kitűnően bizonyítja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon utóbb két aktát csináltak az ügyből; egyrészt Földes Gábor, Tihanyi Árpád, Gulyás Lajos és dr. Varga Ernő ügye, mint „szervezkedési rész" szerepelt, másrészt külön akta volt Kiss Antal és társai „gyilkossági rész"-e, míg Ambrus József őrnagy és katonatársai ügyét elsőfokon eleve egy katonai bíróság tárgyalta. (Megjegyzendő, hogy ilyenfajta rendszerbeli elkülönítése az ügyeknek már a nyomozás során is észlelhető). Az ügyben az első, egyik legsúlyosabb „koncepció" itt fedezhető fel, s ennek lényege, az egymástól teljesen különálló ügyek összekapcsolása. Olyan ügyet kellett konstruálni, mely szerint a három tiszt halála, a laktanya fegyverletétel valamiféle „ellenforradalmi" célszerűség jegyében zajlott volna. (Jellemzőnek mondhatjuk, hogy dr. Szénási Géza Legfőbb Ügyész 1957. április 25-i előzetes letartóztatást fenntartó határozatában még nem szerepel Földes Gábor, Ambrus József és katonatiszt-társai neve. 19 E körbe illik az is, hogy Gulyás Lajos ellen 1957. február 16-án befejezik a nyomozást, s az eljárás mindvégig szervezkedés és lőszerrejtegetés miatt folyt ellene. 20 S itt jutunk el a koncepció, a valóságtól való durva eltérés másik kulcspontjához. A nyomozás során, de az eljárás egész ideje alatt semmi kísérlet nem történik, az előzmények a brutális sortűz feltárására. Nem tagadhatók Mosonmagyaróvár lakóinak, a hozzátartozóknak a jogos indulatai, mikor oktalanul, brutálisan mészárolták le társaikat. A népharag a történelem folyamán sokszor nem várta meg a törvényes igazságszolgáltatás; a felháborodott átlagember indulatát emberileg meg kell értenünk, habár a „népharagot" jogszerű megoldásnak soha nem tekinthetjük. Viszont a cselekmények motivációját feltétlenül fel kellett volna derítenie egy pártatlan igazságszolgáltatásnak, úgyszintén azt is, hogy a „győriek" és Gulyás Lajos, Ambrus József és dr. Varga Ernő tevékenysége mindvégig arra irányult, hogy a még nagyobb bajt, súlyosabb számonkérést elkerüljék. 19 ld. 3 alatt I. kötet 158. oldal 20 ld. 3 alatt I. kötet 94. oldal
