Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 5. szám - MŰHELY - Vértessy György: Gondolatok a székely nép és népnév eredetéről
Szolnokvm.)azsibói járásban, a harmadikkal pedig — amelyet 1461-ben még „Cyglen”- nek, most Cigel-nek mondanak — a Nyitra megyei privigyei járásban találkozunk. Arról pedig, hogy e döntő csata után hol maradhatott meg a hunokból egy töredék, a következőképpen vélekedik: A dunántúli Csögle kizárható, mert e területet 536-ig az Attila-utódok elleni szövetség fő mozgatói, a keleti gótok uralták. Erdély viszont a hunok másik nagy ellensége, a gepidák hatalma alá tartozott. A szerző választása végül is a Nyitra megyei Cigel-re esik, mert a hunok ott tartózkodásának érdekes hagyományai vannak. Tóth József a hunok Nyitrába kerüléséről a következőket mondja. Jordanes szerint ez a csata Pannóniában a Nedao folyó mellett volt, viszont Dunántúlon ,n’ kezdőbetűs folyó nem található. Ebből — különös tekintettel arra, hogy a földrajzi s főleg a folyónevek ritkán változnak — arra következtet, hogy ez a csata nem a mai Dunántúlon zajlott le. Pannónia a rómaiak korában ugyanis nemcsak a Dunáig tartott, hanem attól északra is. Például Trencsénben római légió táborozott, és Marcus Aurelius császár a Kárpátokig akarta kiterjeszteni a római birodalom határát. A szerző ennek alapján a Pannónia fogalmat kiterjeszti a Felvidékre, a Nedao nevet pedig a Nyitrával azonosítja és föltételezi, hogy a csata valahol a Nyitra folyó déli szakaszánál, közel a Dunához lehetett. A csatából egy hun töredék észak felé a Nyitra völgyébe, Cyglen mezejére ment, majd a honfoglalás után Erdélybe került (Tóth, 1977/2., 97—98., 104.). Föltevését egyebek között azzal hangsúlyozza, hogy Récsény közelében egy Románfalunak nevezett település található, amelyet a XII. század elején még „Tuman”-nak neveztek. Ez a név viszont azért érdekes, mert Touman-nak hívták Mao-tun ázsiai hun király atyját, aki ellen a Nagy Falat építették. Párhuzamként az Azovi-tenger kijáratánál levő Taman-félszigetre hivatkozik, amely szintén a hunok települési helye volt.1 Vagy nézzük a következőt! „Ifjúkoromban — írja Ethey István—zoborvidéki (Nyitra m.—V. Gy.) kúriákban hallottam a hagyományt, mely szerint a székelyek fészke itt lett volna és innét kerültek Erdélybe. A nyitravidéki Bodok helységnevet megtaláljuk Sepsiszékben, Zoborét meg Homoród vidékén. Ghymes párja pedig az erdélyi Gyimes ’’(Ethey, 1936., 8.). Tóth József még Etheynél is messzebb megy. Megállapítja, hogy a Felvidéken és Erdélyben mintegy 300 helynévi megegyezés található. Megfigyelése kétségtelenül érdekes, de nem világos. Ugyanis helynévi összeállításában a Nyitra megyei helyneveken kívül Abaúj-Torna, Bars, Borsod, Gömör és Kishont, Hont, Nógrád, Pozsony, Sáros, Ugocsa, Ung, Turóc és Zólyom megye helynévanyaga is megtalálható. Lehetséges az, hogy a Csiglamezőre menekült háromezer férfiúnak ily sok utódja lett volna? Nos, ennyi talán elegendő is annak érzékeltetésére, hogy milyen nehézségekbe ütközik a Csiglamező-kutatás. Pedig ennél még nagyobb nehézségek is adódnak. CSIG-LA VAGY CSIG-LE? Amikor a krónikákban említett Csigla mező lehetséges helyét kutatjuk, elöljáróban tudnunk kell azt, hogy voltaképp mit is keresünk. Először is tekintettel kell lennünk arra, hogy egy-egy helység vagy terület neve az idők folyamán megváltozik (pl.: Erdőelve-Erdély). Viszont bizonyos hasonlóságok meg is téveszthetnek bennünket. Például a krónikák egybehangzóan arról vallanak, hogy azt a helyet, ahová a székelyek a krimhildi csata után menekültek, Csig-La mezőnek nevezték.2 Ezzel szemben előfordul az, hogy a kutatók e kérdéses helyet a Csigle-Csögle nevű helyekkel próbálják azonosítani. Ez alapvető tévedés, mert a két alak jelentése nem ugyanaz. Ugyanis néhány középkori oklevél szerint a CSIGLE-CSÖGLE helynevek személynév'! erede64
