Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-13 / 43. szám

VERESS MIKLÓS Mondóka Kisveréb csiporog, ereszünk nyikorog: nyikorog, nyekereg, hőiétől csepereg. Verebünk esi peregj, ereszünk, pityeregj! Sirasd el a telet, jöjjön már kikelet! Nyíljon ki a hóvirág, simogasson barkaág! BAYER BÉLA / Ráolvasó Csire-bire vidrafű, kecskeruta kettő, macskagyökér keserű, nyavalya hessentő. Kutyabenge cickafark, csire-bire három, vérehulló kecskefű kúráljon a nyáron. KISS BENEDEK Hógomoly porzik Havat csipeget egy veréb faágon. Megfeni kis csőre hegyét az ágon. Majd elröppen. Az ág billen, ring magában, mintha szélben, a hógomoly porzik nyomában csodásán. Van zsebpénzed? Minden ellenkező híresztelés­sel szemben állítom, hogy egy mai gyereknek ez a kérdés elég sok gondot jelent. Mert ugye­bár a szülők nem egyformák. Vannak bőkezűek, kevésbé bő­kezűek és olyanok, akiknek el­veik vannak (ebben az esetben pedig ugye felesleges pénzről beszélni). Most kár nevetned, mert a srácok sem egyformák. Nézz körül a társaid között. Te is ismersz egy-két alaptípust. Mondjuk a zsarolót, aki egy- egy 5-ös osztályzatért nem átall tíz-húsz forintot elkérni a szü­leitől. S ha nem kap pénzt, hozza a rossz jegyet. Szeren­csére kevés az ilyen gyerek. Nézzük inkább a segítőkészt: kész segíteni otthon pénzért, öt forint szemétlehordás, újságfel- hozás, tíz forint cipőtisztítás, húsz forint bevásárlás. (Bár az ilyen sráccal inkább a szülei vásároltak be.) A válogatós tí­pus se szerencse a háznál. A spenótot, sóskát, salátafőzelé­ket némi készpénz ellenében hajlandók csak megenni. De is­merjük a mindenre vinni kell típust is. A szakkör megy mozi­ba ..., megyünk az állatkert­be.. ., új ellenőrzőre . . . stb. . . . stb. .... de a mondat záró ré­sze mindig ugyanaz: ennyi fo­rintot kell bevinni. Az ilyen al­kalmi pénzszerzés azontúl, hogy igen elítélendő, még függ a szülők pillanatnyi pénzállomá­nyától és a hangulattól is. Ezt ne csináld! Gondolj bele: a ta­nulás, a házimunka kötelesség, ennyivel te is beszállhatsz a családi munkaelosztásba. Az étkezés magánügy, ha valamit nem szeretsz, ne edd meg! De válogatás az nincs! Nincs visz- szataszítóbb a nyávogó, elké­nyeztetett gyereknél. Marad az erre-arra vinni kell eset. Azért ez sincsen egészen úgy, aho­gyan te ezt otthon állítod. Az iskolában, őrsben, rajban is várhatók az állandó kiadások. Ezért kérd meg szüléidét, min­den ellenszolgáltatás nélkül ad­janak egy összeget hetente, vagy havonta, hogy azt te oszd be, abból te fizesd az apróbb kiadásokat. Egy újság, egy fagylalt, egy ceruza, egy füzet, egy belépő stb. Ha úgy érzed, feledékeny vagy esetleg köny- nyelmü vagy, írd fel egy hó­napban, mire mit költöttéi. Lát­ni fogod hamar, hogy min kell változtatni, ha akarsz. Tudom jól, hogy a gyerekeknek is van­nak kiadásai, gondjai, ezért nézzük meg, melyek azok a le­hetőségek, amivel pénzt lehet keresni. Vegyük először is a nyári munkákat. Egy hónap munka még senkinek sem ártott meg. Ebben az időben vállalhatsz valami egyszerű munkát, üzle­tekben, kertészeti vállalatoknál, újságoknál, postánál stb. Év közben lehet hasznos anyagot gyűjteni. Újságpapír, rongy, vas-fém mindenütt akad. A falvakban élő gyerekeknek a gyógynövényszedés is keresetet jelent. A háztartásban a vál­lalt feladatokon kívül egy-két dolgot te is gondozhatsz, ami­ért a család fix fizetést, jó munka esetén prémiumot fizet. Felügyelheted az üvegvisszavái- tást, amiből jut pár forint ne­ked is. A szomszéd kutyájának sétáltatása, a rendszeres tej­kenyér elhozatal, az előfizeté­ses vacsora befizetése, újság­vásárlás, kocsimosás is gyara­píthatják forintjaidat. Az isko­lában többször is van lehető­ség pénzszerzésre. Munkák a tsz-ben, paradicsom, alma és egyéb termékek szedése. Vagy valamilyen közös munka az őrs­sel a szocialista brigáddal, a KISZ-f iatalokkcl. Nézz körül és gondolkozz! Sokféle pénzszerzési mód áll a rendelkezésedre, de csak an­nak van igazi értéke, ami mö­gött munka, erőfeszítés, tett van. Hogyan tanította repülni a gólya a rókát? A róka már minden csa­lafintaságot kitanult, csak repülni nem tudott még. El­ment hát a gólyához, hogy ellesse tőle a tudományát. A gólya nyakon ragadta, és felszállt vele a levegőbe.- „Hát ez igazán köny- nyű!” — gondolta a róka, és odaszólt a gólyának:- Elég! Elereszthetsz!­A gólya eleresztette, a róka pedig röpült lefelé, egyenesen egy fatuskóra.- Térj ki, ostoba! - för- medt rá, de a tuskánok esze ágában sem volt ki­térni. A róka nagyot nyek­kenve rázuhant, és kinyúj­tott farokkal elterült. Azóta egyetlen rókának se jut eszébe, hogy repülni tanuljon, de futni a mai napig is kinyújtott farokkal futnak. Oroszból fordította: Ircsik Vilmos Kutyák a játszótéren Kié a játszótér? Természete­sen a gyerekeké. A sokféle já­ték, hinta, libikóka, homokozó stb. ugyan kié lenne? De újab­ban a játszóterek tele vannak kutyákkal. Ennyi kuvaszt, ko­mondort, bokszért, tacskót, vizslát sem láttam még egyszer­re, mint manapság. Tudom, te is szereted a „négylóbúakat". A kutya hűsé­ges, jó pajtás, ügyes állat. Mégis sokszor kerülnek gyere­kek kutyaharapás miatt az or­voshoz. A 'baj azonban meg­előzhető, ha egy-két dolgot megjegyzel, mit tegyél, ha csel­lengő, egyedül lévő kutyával találkozol? A kutya többnyire akkor tá­mad, ha fájdalmat okoztak ne­ki, ha ingerük, és izgatott lesz a vihar közeledtére — ilyenkor kerüljétek el. A gazdája nélkül csavargó kutyával sem kell-ba­rátkozni. Miről ismerni fel a támadó kutyát? Már a közeledéséből is lehet következtetni: vicsorít, morog, a nyakán a szőrt fel­borzolja, fejét mereven lehajt­ja. De vannak alattomos termé­szetű állatok, amelyek-hirtelen támadnak, minden előjel nél­kül. Akkor mit tegyek: kérdez­heted? Mindenesetre ismeretlen kutyával ne barátkozz, a ku­tyát ne dobáld, ne ingereld! Amennyire lehet, kerüld el. De ha mégis bajba kerülsz, ne fuss! Határozottan fordulj szembe vele, és kiabálj rá! A játszótér a gyerekeké, ha látod, hogy oda kutyát hoznak, amelyen nincs szájkosár, nyak­örv, póráz, szólj a gazdájának. Mondd, hogy itt kisgyerekek is vannak, tessék vigyázni. Előfor­dul, hogy egy-két felnőtt ezért bosszankodni fog, de azért csak szólj. A kutyák által összepiszkított homokozóba pedig ne engedd be a kisebbeket játszani! Szólj a felnőtteknek, szüleidnek, tő­lük kérj segítséget. Gondolj persze arra, hogy ez a te kutyádra is vonatkozik, az se legyen kivétel a játszó­téren. H. M. Az úttörő­házban Vidám élet folyik délutánon­ként a pécsi úttöröházban. Be­népesülnek a szakkörök, ahol sokféle tevékenységgel ismer­kedhetnek meg a pajtások. Fo­tóriporterünk szerdán délután látogatott el a szakkörökbe. Az ifjú grafikusokat rajzasztal mel­lett találta (jobbra). A kisdo­bos klubban éppen a farsangi maszkok készültek (balra lent), a vasútmodellezök pedig a nagy terepasztal elkészítésén dolgoztak. Kopjár Géza felvételei Leleplezés Az a nap rosszul kezdődött. Már hajnalban felkeltünk, és kimentünk az erdőbe. Sétáltunk egyet, aztán visszatértünk a házhoz. Leheveredtünk. C. is ál­mos volt, mint én. — Meg kell dögleni — morogta —„tömény unalom... Vártunk. Madarak csicsereg­tek a fákon, valahol messze egy autó zúgott el. Aztán a ház mögül futva jött R. — Gyertek gyorsan! — li­hegte. — A professzor előadást tart.. .! Rohantunk. A szomszéd ház előtt egy csomó autó parkolt. A földszinti ablakok nyitva voú tok. — Úgysem engednek be minket — mondta C., a min­dig okos, mindig pesszimista C. — Inkább gyerünk hallga­tózni. Közelebb osontunk. A bentiek nem vehettek észre bennünket, ahogy az ablakok alá sompo­lyogtunk, megálltunk. Elképzel­tem a bent ülők komoly ábrá­zatát, a kinyalt öltönyöket, a férfiakat, amint a térdükre fektetett noteszokba jegyezget- nek. Nem mertem benézni, ne­hogy meglássanak, de hallot­tam a professzor lépteit, amint fel-alá járkált előttük. Minden szavát. tisztán hallottuk: — .. .így kerülhettek a Föld­re. De ez még bizonyításra szo­rul. Tény, hogy ennek már több ezer esztendeje. Akkor azok a lények létrehozták ezt az ál­latfajt, méghozzá úgy, hogy a faj egyedi szaporodásra is ké­pesek legyenek. Telepatikus tu­lajdonságaik vannak. Életmód­juk nagyon különbözik az ösz- szes többi állat életmódjától: egyszerűen céltalannak tűnő, titokzatos . . . Olyannyira, hogy ez már évezredek óta foglal­koztatja az embereket..-Külön­böző fantasztikus hiedelmek terjedtek el róluk . . . — Ez egészen érdekes — súgtam oda C.-nek. R. is bó­logatott. — Ugyan! Ez a vén ökör megint kiötlött valami hülyesé­get — felelte C, de továbbra is ott maradt. Hallgatóztunk tovább: — ... minden harmadik éjszakán összegyűlnek az egy környéken lakó macskák egy bizonyos helyen. Ez már nem hiedelem, hanem tudós társaim által megállapított tény. Kör­ben leülnék a földre és hallgatnak. Próbálták odacsem­pészett mikrofonokkal felvenni hangjukat, de ... csend volt. Nem beszélnek emberi füllel hallható hangokkal, hanem másképpen. Itt élnek közöttünk, de nem tudunk róluk semmit. Nem dolgoznak a többi házi­állathoz hasonlóan, hanem he­. nyélnek. Mi tartjuk el őket, mi etetjük . . . Hogy ezt el tudták érni, már önmagában is nagy­fokú intelligenciára vall ... Nos, uraim, megállapítottam, hogy ezek a lények . . . kémek. — Kémek? — kérdezte több hang. — Igen! Az Űrből egykor ér­kezett lények által idetelepí­tett kémek. Minden harmadik éjjel „szeánszokra” gyűlnek össze, és előttünk még isme­retlen, valószínűleg telepatikus módon „leadják” megbízóiknak az egész információs anyagot, amit az előző három napon gyűjtöttek . .. rólunk. Felzúdult a terem. Hitetlen­kedő kiáltások hangzottak fel, de taps is. A professzor ide- oda szaladgált. Aztán megáll­hatott az ablak mellett, mert egészen közelről hallottuk a hangját: — A bizonyítás megtörtént kísérleti úton. De önök is meg­győződhetnek róla bármikor, uraim. Csak hosszabb ideig kell figyelniök egy közelben élő macskát. Milyen nagy ener­giabefektetéssel tetteti magát butának! Pedig nagyon, na­gyon intelligensek ők, uraim. A kutyákat messze felülmúlják. Csak titkolják . .. Van otthon macskájuk? Nos, akkor egy-egy potenciális kémet tartanak la­kásukban, aki megérti minden szavukat, érzékeli hangulatu­kat, analizálja cselekedeteiket, jelentést készít minderről, és azt „oda" továbbítja...! A professzor ekkor már csak­nem kifulladt, olyan lendülettel beszélt. Egy kis oxigént, friss levegőt akart szippantani — kihajolt hát az ablakon. És észrevett minket. Szemei ki­dülledtek, artikulátlan hangot hallatott. Felragadott egy vi­rágvázát, közénk vágta . . . Nyivákolva szaladtunk szét a bokrok közt. Nemere István Hővényvédetem * Talajfertőtlenítő * szerek Az üveg és fólia alatt hajta­tott zöldség- és dísznövények a harmadik-negyedik évtől kez­dődően talajfertőtlenítés nélkül biztonságosan nem termeszthe­tők. A talajban rendszerint pa­lántadőlést, fehérpenészes rot­hadást és hervadásos betegsé­get okozó gombaféleségek fel­szaporodnak. Kártevő állatok közül a drót­féreg, pajor, lótücsök, mezte­lencsigák, valamint a fonalfér­gek okozhatnak kárt. Az általá­nos talajfertőtlenítő szerek kö­zül a kisüzemben a Basamid G engedélyezett, mely a talajban élő gombák, rovarok, fonalfér­gek és a csírázó gyomok ellen használható. A Basamid G szántóföldi és zárt termesztő­berendezés alatti zöldségkultú­rák, gyümölcs, szőlő telepíté­sekor a csomagolóanyagon fel­tüntetett mennyiségben és szak­mai utasítás szerint alkalmaz­ható. A szert a talajba be kell dolgozni. A Basamid-kezelés után a talajhőmérséklettől füg­gően 7-30 napig nem vethető semmi. A várakozási idő eltel­te után 1—2 alkalommal rotá­ciós kapával szellőztessük a ta­lajt. Ajánlatos először saláta­magot vetni a fertőtlenített ta- lajbc. Amennyiben a saláta nem pusztul ki, megkezdhetjük a kü­lönböző zöldségfélék vetését, vagy kiültetését. Nagyüzemben az Ipám, Di- Tra'pex és Vápám általános ta- icjfertőtlenítő szereket javasol­juk üvegházban és fóliasátor­ban a használati utasításban előírtak szerint. Dr. Frank József HÉTVÉGE 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom