Diakonia - Evangélikus Szemle, 1980

1980 / 1. szám - Péter Márta: Az Evangélikus Országos Múzeum első állandó kiállításáról

24

PÉTER MÁRTA: AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MŰZEUM

Űrvacsorai, az ún. árvízi kehely. MV mester, Bécs,

1838. Pesti egyházközség (Deák tér)

kon túl indokolja, hogy így lehet majd ébren tartani a közönség érdeklődését is.

A tárgyakkal akkor tudunk kontaktust teremteni igazán, ha érezzük mögöttük az embert, aki csinálta vagy aki használta, vagy akár csak akkor élt, amikor az a tárgy vagy tárgyak készültek és használatban voltak. Különösen áll ez a kiállítási tárgyakra. Az eseményeket is mélyebben éljük át, ha cselekvő vagy szenvedő alanyaikat magunk elé képzeljük. Ezért jó megoldás a kiállítás egészén következetesen végigvitt rendezési elv: az eseményeknek és a tárgyaknak személyek köré csoportosítása. Húsz Jánostól és Luther Mártontól Thökölyn, Petőfin, Kossuthon át Bajcsy-Zsilinszky Endréig, hogy néhányat kiragadjak a reflektorfénybe állított személyiségek közül. Különös varázsa van a személyhez kötődő tárgyaknak is. Igen nagy érdeklődés övezi Luther Márton 1542-ben írt végrendeletét, ezt a valóban rendkívüli történeti értékű okmányt, amelynek eredeti, autográf példányát az Evangélikus Országos Levéltár őrzi; nem kevésbé Petőfi keresztelőmedencéjét, azt a keresztelő tálat és kancsót, amellyel Kossuth Lajost keresztelték meg. Több más Petőfi- és Kossuth-relikviát is láthatunk a kiállításon, amely végül egy megrázó „szellemi relikviával” fejeződik be, Bajcsy-Zsilinszky Endrének kivégzése előtti üzenetével — Bárdosi Jenő lelkész lejegyzésében —, amely azt tanúsítja, hogy a földre költözött pokolban is lehet Istenközeiben maradni.