Délmagyarország, 1985. július (75. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-13 / 163. szám

4 1 Szombat, 1985. július 13. • • Ötven sor Nyúlfarknyira sikeredett nyaralásunk egyik szép élménye a családi szalonnasütés volt. Kint a kertben, ahova gyerekkori játékok emléke fúz, nagy fák és szőlőlugasok díszletei között lobbant föl a láng, vastag háziszalonnát tűztünk a nyársakra, frissen szedett hagyma karikái takarták a hatalmas kenyérszeleteket, a tőkék tavalyi zamatát ízleltük a vörösborban. S valamelyik este a lakótelep paneljeinek tövében csapott meg a sült szalonna illata. No, gondoltam, sült szalonna és lakótelep igencsak anakronisztikus fogalmak. S ime, nemsokára én is ott guggoltam a parázsló tűz mellett, élveztem a füst kesernyés illatát, a csöpögő zsír sercegését, a bor savanykás ízét. A tízemeletesek mellett ezen az estén néhány „dobozlakó" megkísértette az ősi reményt, a tűz összetartó, közösségkovácsoló erejét. Mert az évtizedek rohanásában, n generációk stafétaváltásában gyökeresen megváltozott életmódunk. A városi gyerek hamarabb lát bontott csirkét a hűtőpultban, mint kapirgálni parasztportákon. Lehet, nem is sejti, hogy a hagyma a földben terem, s a disznót régen szalmával perzselték. Egy-egy ilyen szalonnasütés visszalop néhány emléket az immáron soha vissza nem hozható múltból. A tűz körül azok az emberek, akik évek óta legfeljebb lépcsőházi kanyarokban vetetlek egymásnak egy jó napotot, egy liftbe kényszerülve váltottak két szót az időjárásról az emeletek között, most megnyíltak. Az oly hiánycikknek számító beszélgetések örömét élték át. Az egymásra figyelés, a megnyilatkozás, az érdeklődés őszinte vágyát. S szó esett az este csillagokkal kivert égboltja alatt mindenről, ami „a szivünket nyomja". Kiderült, ki az, aki felnőtt fejjel is tankönyvek fölé hajol, miután lefektette a gyerekeket és rendet rakott a konyhában. Előkerültek a testi és lelki nyavalyák, s már a kimondástól is könnyebbé lett sajgó gerinc és megtépázott lélek. Szóba kerültek a nemrégiben lezajlott választások eseményei, mindenkinek volt egy-egy története, kialakult véleménye, javaslata. Igencsak elgondolkodtató, megszívlelendő nézetek, amelyek jószerével soha nem fogalmazódtak volna meg, mert nehezen, gátlásokkal küszködve nyújtjuk fel kezünket a nyilvános gyűléseken, szorongunk a sokadálomban. Pedig el kell gondolkodnunk például azon, sokan miért azonosítják a társadalom rossz reflexeit egyes vezetők tetteivel, miért vetítik személyes sérelmeiket a torzító szemüvegen át megítélt „hatalom" vásznára... S vajon miért az egyetemi felvételik végeztével ver hullámokat a szülői elégedetlenség, miért csak most derül ki egykori szakemberekről — akik ma például házmesterséget vállalnak, hogv reggeltől eslig a kilincset váltó negyedikes diákoknak adjanak különórákat —, mennyit kérnek a borítékba egy-egy folkészitőért, s miként duplázzák meg azt sikeres fölvételi esetén . . . Es persze, zsörtölődtünk a lakótelepi utak szűkössége miatt, a parkolók hiánya okán, szervezni kezdtük egy játszótér megteremtésének társadalmi munkáit... A tűz nagy dolog. Nemcsak szalonnát lehet sütni benne. Melegedni is lehet körülötte, és ami még fonr tosabb, beszélgetni. József Attila óhaja szerint megraktuk a nagy-nagy tüzet, most ilyen kisebbekre van szükség. Csak ne felejtsük el: a tüzet táplálni is kell! Tandi Lajos Kiállítás — A hazai művészeti szimpozionok eredményeit bemutató kiáUítássorozat részeként a kerámia és a textil alkotótelepek munkáiból nvilt kiállítás pénteken a Műcsarnokban. A tárlaton mintegy 300 alkotást: a siklósi. a kecskeméti, valamint a velemi műhelyek eddigi terméséből válogatott, legszebb és legjellegzetesebb darabokat tárják a közönség elé. Az 1969-ben létrejött siklósi kerámia szimpozion az ország első ilyen jellegű műhelye volt: évente mintegy; 10—10 hazai és külföldi művésznek ad otthont és lehetőséget az alkotásra. A kecskeméti kerámia stúdió 1978-tól, a velemi textilművészeti alkotótelep pedig 1975-től működik: művészi színvonalukban és kísérletező munkájukban az egyetemes képzőművészet legfrissebb áramaihoz kapcsolódnak. A válogatás nemcsak a műhelyek történetét idézi fel, de reprezentálja változatos művészi tevékeny iégüket is. A tárlatot — amelyet Pándi András, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője nyitott meg — augusztus 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Film- és videoszemle Film- és videoszemlével kezdődött meg a Dél-dunántúli Művészeti Hetek idei rendezvénysorozata pénteken Keszthelyen. A vasárnapig tartó, országos jellegű fesztiválon zömmel Baranya, Somogy. Tolna és Zala megye városait, tájait, illetve természeti és néprajzi értékeit bemutató. 45 percnél rövidebb, hivatásos kollektívák által készített munkák kerülnek vászonra. illetve képernyőre. A 14 intézménytől érkezett. 8 alkotócsoport által forgatott 36 fjlmet cs 5 videoműsort 9 tagú zsűri bírálja el. Hibaelhárító kombájnműszerek Házilag előállított műszerújdonságok egész sorával biztosítja az E—516-os jelű NDK gyártmányú gabonakombájnok munkájának zavartalanságát a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz elektronikai üzeme. Az általuk gyártott „Digitális Electronik" tesztelővel, a diplomatatáska nagyságú készülékkel a mezőn is gyorsan és pontosan behatárolható a kombájnok szinte minden elektromos hibája, s így a javítás is gyorsan elvégezhető. E készüléket egyébként már minden olyan országban alkalmazzák, ahol NDK-ban gyártott kombájnt használnak. A mezőtúriak nevéhez fűződik a kombájn-komputer feltalálása is. Ez a már sorozatban gyártott szerkezet a gép hibái mellett a szemszóródást is jelzi és alkalmas egyes hibás elektronikus panelek helyettesítésére is. Egy másik újdonság a KK—24-es jelű kábelkötegvizsgáló készülék, a kombájn kábelkötegeinek zárlat- és szakadásvizsgálatára szolgál. Most vizsgázik egy kombájnra szerelhető új légkondicionáló berendezés. A kombájnosok munkakörülményeit javítja majd. Előnye, hogy más nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekre is felszerelhető. Sorozatgyártása a közeljövőben kezdődik meg. n júliusi Pártélet Az MSZMP XIII. kongresszusának határozata két oldalról közelíti meg az ideológia és az ideológiai munka funkcióját. Köpeczi Béla elemzi -a határozat ideológiai alapgondolatát. Krasznai Lajos, a KEB tagja, a Pest megyei partbizottság első titkára a párttestületek felelősségéről, munkájuk színvonaláról, az aktivitás erősítésének, a partszerű vitalégkör fejlesztésének feltételeiről nyilatkozott a szerkesztőségnek. Gazdasági fejlődésünk Jelenlegi szakaszában, amikor az extenzív fejlesztési lehetőségek mar kimerültek s az intenzív fejlődés útjára kényszerülünk, a statisztikai információs rendszerrel szemben is módosultak a követelmények. Nyitr?< Ferencné a statisztikai információknak az új körülmények közötti hasznosításáról ír. A művezetők helyzetének, feladatainak, megbecsülésének kedvezőtlen irányú változását gyakran csak a pálya iránti társadalmi figyelem és közmegbecsülés csökkenésének tulajdonítják- Gerencsér Ferenc cikkben összegzi művezetőkkel, pártmunkásokkal és gazdasági vezetőkkel folytatott beszélgetésének tapasztalatait, tanulságait. A párt művészetpolitikájának alapvető célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen a művészetek társadalmi feladatainak teljesítéséhez. Ennek érdekében egyértelművé kell tennie álláspontját a kívánatos művészi értékrendet illetően. Erről a kérdésről folytattak kerekasztal-beszélgetést . a szerkesztőségben a téma szakértői. Az eszmecserét Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. A Német Demokratikus Köztársaságban mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban nagv súlyt he'"eznek a teljesítmények összehasonlítására. A módszert Werner Scholz, a Neuer Wegnek, az NSZEP pártélettel foglalkozó központi lapjának főszerkesztője ismerteti. Az Egyesült Villamosgépgyár arról ismert a főváros X. kerületében, de az üzem határain túl is, hogv a pártszervezet nagv figyelmet fordít a fiatalok közötti politikai befolyás erősítésére. A szerkesztőség munkatársai elbeszélgettek a gvár nártmunkásaival tapasztalataikról. eredményeikről, eszközeikről. Kun László szerelmei Ősbemutató a gyulai Várszínházban Fdua (Fazekas Zsuzsa) cs a z ifjú László király (Máté Gábor) A XIII. század a gyulai várszínpadon. A szkriptorok az 1277-es esztendőt jegyzik, és megírják az év augusztus 26. napján bekövetkezett morvamezei győzelmet, ahol az ifjú. tizenöt éves magyar király, IV. László és az ötvenkilenc éves Habsburg Rudolf seregei szétverik a Magyarországra (és nemcsak Rudolf római koronájára) áhítozó Ottokár cseh király hadseregét. A győzelem teljes: Ottokár elesik a csatában, László nagykorúságát véli bizonyítani a hadisikerrel, Habsburg Rudolf oedig megerősíti hatalmát, a Habsburgok több évszázados uralmát, majd éppen Magyarország felett is, Mohács után. Különös, és kimondhatjuk: tragikus a'akja a maavar történelemnek ez a László, az utolsó előtti Arpád-házi király. Lehet, hogy nevelésével nem sokat törődtek, lehet, hogv anyja (a bosszúszomjas és vadul erkölcstelen) kun Erzsébet, és szeretője, a kun Edua hatására lett azzá, amivé, hogy végül is kunjai öljék meg. Itt azonban még nem 'ártunk, az író, Szabó György következetesen, szépen építi fel darabjának első részét, a korát nem értő, nem ismerő, számtalanszor megalázott Árpád-házi aranvág, félig kunvér ifjú király végzetes irányba forduló tragédiáiát. Kár azonban, hogy Szabó György sem kerülte ki a történelmi tények laza kezelését, mi több. a tények megmásítását. Mondják, az író megteheti, nem kötelező a teljes hitelesség. A kérdés azonban változatlanul kérdés: nem vezetjük-e félre a történelmet alig, vagy kevéssé ismerő nézőt efféle torzításokkal? Mint ahogy itt, például a kunok szerepe, és megítélése dolgában? Vagy László személyiségében is bizonyos szempontból. hiszen konoksága, butasága. tájékozatlansága, ke'"'etlenkedése éDoen nem a jövő emberét sejteti. A drámában valami különös nosztalgiaként lép előtérbe a pusztai, csillagnéző, vajákos, babonás világ, a kunok világa. És vele szintúgy valami „ősi tisztaság, becsület". Holott a IV. Béla által befogadott kunok a XIII. századi Magyarország egyik le®nagyobb belső problémáját okozták. Ez a vad, kegyetlen, irtózatot keltő, letelepedésre alkalmatlan, európai fogalmakkal (de azok vnélkül is) mérve barbár nép 40 ez<"- lovassal számottevő hadierő az ország közepén! Ebben a helyzetbe!? érkezik el a történelem a morvamezei ütközethez, László nagykorúságához, és kamaszos dacból, bosszúból kibontakozó „rémuralmához", melyhez talán az idézőjel sem szükséges. Nagy lehetőség mindebből drámát írni. és Szabó György a dráma első részében nem is hagyja ki ezt a nagy lehetőséget. A szünet után azonban a játék egyenetlenné válik, a történelem és az ember roniant küzdelme többször is érthetetlen, komikus helyzetekbe fullad. Ács János rendezése mértéktartó, és ebben a mértéktartásban a legkövetkezetesebb. Nem hódol a szabadtéren szinte kötelező, látványos megoldásoknak, és színészeit sem mozgatja-n>hangállatja agyon. Tulajdonképpen egyetlen nagy szerep tartja az előadást, a Kun Lászlóé, Afáté Gábor átélt, sokszínű alakításában. Emlékezetes a kun szerető, Edua (Fazekas Zsuzsa), az Izabellát alakító Kováts Adél is felvillan időnként. Fontos szerepe van a pápai legátusnak, Fülöpnek, Verebes István azonban többnyire csak illusztrál. Tévedés áldozata Eperjes Károly, aki írói, vagy rendezői (?) utasításra bugyuta Habsburg Rudolfot alakít. Akikre még oda kellett figyelni: Jordán Tamás (Muhtmer), Szétyes Imre (Tárnokmester) és Kiss Jenő (Szkriptor) valamint Szakács Györgyi, aki tökéletes. korhű jelmezeket tervezett ehhez az első várszínházi ősbemutatóhoz. Sass Ervin Műsorajánlat PESKÓ GYÖRGY ORGONAESjTJE következik a Filharmónia dómban rendezett koncertjei sorában, hétfőn, este 8-kor. A műsor; Bach: g-moll fantázia és fúga, BWV. 542.; g-moll partita, BWV. 768., Liszt: Adagio; Weinen, Klagen...; Karácsonyi dal, Antalffy: Toccata. A SZEGEDI VASUTAS KÉPZŐMŰVÉSZ STÚDIÓ ÉS SZAKKÖR a 35. vasutasnap alkalmából kiállításon mutatja be 20 alkotó munkáit. A megnyitó hétfőn, délután 2 órakor lesz a Vasutas művelődési házban (Rákóczi u. 1.) A SZEGEDI STÜDIÓ REGIONÁLIS ADÁSA a szokott időben, kedden fél 7kor jelentkezik, a kettes programon. Másnap, szerdán 19 óra 10 perckor ugyancsak a kettesen a stúdió szlovák nyelvű nemzetiségi műsorát láthatjuk, az ismétlése szombaton reggel fél 9-kor, az l-esen lesz. Újrahasznosítás Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Szerszám- és Porkohászati Gyárában sikeres kísérleteket folytattak a keményfémhulladékok újrahasznosítására, a forgácsoló szerszámok cserélhető lapkáinak újraélezésére. A ' fémek megmunkálásához szükséges szerszámok betétjei elhasználódásuk után általában a hulladékok közé kerülnek, pedig alapanyaguk igen értékes. Az előállításukhoz szükséges volfrámért vagy titánért, tantálért és kobaltért az ISG évente átlagosan 20 millió forintnak megfelelő konvertibilis devizát fizet. A betétekből nem kis mennyiségre van szüksége az országnak, hiszen szinte minden ipari vállalatnál találhatók ilyen forgácsológépek. Egy-egy lapkával mindössze néhány óráig dolgozhatnak, de van olyan is, amelyet már néhány perc után újra kell kicserélni. A gyárban most olyan korszerű gépeket állítottak munkába, amelyek segítségével a normál kopású, anyagában nem károsodott lapkákat újraélezhetik, s minőségük nem marad el az eredeti termékétől. Táborban Korok, kultúrák — anyagok, ornamentikák Az idén negyedszer szervezi meg a Bartók művelődési közpönt a gyerekek vizuális kultúrájának fejlesztését célzó nyári táborát. 20 felső tagozatos diák a népművelők irányításával tegnaD. pénteken kötözött ki a kettőshatári alkotóházba, amely 10 napig ad otthont, sok érdekes-játékos ismeretet és alkotó munkát a gyerekeknek. Most azokat válogatták ki, akik már korábbi táborozásokon jártasságot szereztek a képzőművészeti ismeretekben s az ezek alapján végezhető manuális tevékenységekben. Amolyan szintetizáló iell?ge lesz tehát a következő 10 napnak: különböző korok és kultúrák díszítőművészetével ismerkednek, és ízelítőt kapnak a különféle anyagok díszítőtechnikájából. Alkalmuk lesz persze az alkotásra, egvéni ízléssel megformált ornamentikák létrehozására is. A foglalkozások komplex jellegűek: a vizuális ismeretek mellett irodalmi, történelmi, zenei érdekességekről szereznek tudomást, hoqy a történelmi korok lényegét, természetét viszonylagos teljességben láthassák. Rajzolással, festéssel, applikációval készítenek ornamentikákat, szőnek, selymet festenek, cserepet, kerámiát készítenek és díszítenek. A „kiselőadásokat" és Ryakorlati foglalkozásokat eredeti tárgyak, diák, filmek bemutatói egészítik ki. Táborzárás elölt kiállítást rendeznek a tíz nap alatt elkészült saját munkákból. 4