Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-04 / 225. szám

Klebelsberg Kunó bejelentette a Lloydban, A ?rf)ri/ hnnv rnvídpfipn mpninrinl ismét az íIARIuS L t ÍK t K NETOVÁBBJA hogy rövidesen megindul isméi az építkezés A volt miniszter meghallgatta a szegedi kereskedők panaszait és kiváns&gaií (A Délmagyar ország munkatársátólJ Délután 5 órakor gróf Klebelsberg Kunó képviselő a Szegedi Lloyd-Társolatban tett látogatást. Klebelsberg fogadására sokan Jelentek meg a szegedi kereskedelmi élet vezetői közül. Ott voltak Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, Vértes Miksa a kereskedelmi és iparkamara alelnöke, dr. Tonelli Sándor, a kamara főtitkára, Piek Jen6 gyáros, Varga Mihály, a Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöke, Grosz Marcell bankigazgató, dr. Bodnár Géza, dr. Kertész Béla, dr. Basch Ferenc, Varga Dezső, dr. Holló Samu és még sokan mások. Klebelsberg érkezése előtt jelent meg a Lloydba dr. Somogyi Szilveszter polgármester, később megérkezett dr. Aigner Károly főispán, majd Rerrieh Béla. Bokor Adolf, a Lloyd-Társulat elnöke köszöntötte a volt minisztert, felkérve arra, hogy szívlelje meg azokat a panaszokat, amelyeket most hallani fog. Klebelsberg válaszolt az üdvözlésre és többek' között C következőket mondta: — Tudni szeretném maguktól a' kereskedőktől, mik ások a dolgok, amelyeket Budapesten képviselnem kell. A pénzügyi helyzet miatt a beruházások egyelőre szünetelnek, de tudomásom szerint rövid idó mulva nagyaránya építőmunka indul meg. Kenéz Béla kereskedelmi minisztertől tudom, hogy útépítésre kétmillió pengőt fordítanak. Nemrégiben Somogyi polgármester úrral együtt szerkesztettünk egy memorandumot, amelyet a kereskedelmi miniszternek adtam át. Bizonyosra veszem, hogy az útépítési beruházásokból valami Szegednek is jal. Bizonyos beruházási lehetőséggel számolni kell, de terveinket ugy kell megcsinálni, hogy az be legyen illeszthető a kormány gazdasági programjába. ígérem, hogy mindent megteszek a szegedi kereskedelem érdekében, hiszen tudjátok, mennyire szeretem ezt a várost. Remélem, hogy Kenéz Bélánál kérésünk meghallgatásra talál és 5 tudni is fogja, hogy ilyen nagy városnak, mint Szeged, mik a kívánságai. Ezután a Lloyd-Társulat vendégül látta gróf Klebelsberg Kunót, aki a fehér asztalnál folytatott eszmecserét a szegedi kereskedőkkel. idler Bezső a boletta olsszdságatt Ismertette és kifejtette, hogy a boletta nem tartható fenn. Fenyó Má. tyif a malmok túlságos ellenőrzéséről beszélt és azt hangoztatta, hogy csakis a szabad exporttal lehetne segitenl ax országon. Dr. Kertész Béla a hitelellátás körül uralkodó nehézségekről beszélt és annak a szükségességét hangsúlyozta, hogy a deviza ellátást decentralizálni kellene. Nagy helyesléssel fogadta gróf Klebelsberg dr. Kertész Bélá- N^r* nak azt az óhaját, hogy az egyetem gazdasági szükségleteit kizárólag Szegeden szerezze be. Dr. Kertész Béla még az OTI-sérelmekről és a vasúti tarifa rendezéséről beszélt. Felszólalása után Klebelsberg Kunó reflektált az elhangzott kívánságokra és Igen érdekes kijelentést tett — Ha az egyetemet az elmúlt évben ki nem építjük, arra talán husz évig is kellett volna várnunk. Kérdem, hogyha az egyetem által forgalmazott évi 4 millió nem ke. rülne a város vérkeringésébe, hogyan bírná kl a várost Bethlen és én azért mentünk Debrecenbe, Illetve Szegedna képviselőnek, hogy Budapesten kivül ezt K két nagy vidéki várost kifejlesszük. Nem azért létesítettük az, intézményeket, mert képviselők voltunk, hanem éppen fordítva, ezeknek a városoknak segítségére akartunkr lenni. Tiltakozik az ellen á beállítás ellen, amely szerint ezek a létesítmények ingatták volna meg »z állam pénzügyi egyensúlyát. Ha akkor költöttek volna, amikor nem volt pénz, Joggal érhette volna őket a támadás. Pick Jenő az exporttal kapcsolatos devizaellátás nehézségeiről beszélt és elmondotta, hogy az idei szegedi sertésvész pusztításait nem akadályozhatták meg, mert nagyon drága volt az oltóanyag. Szólt az elhanyagolt utakról ls. -' Kovács Ferenc a szegedi paprikatermelők és kereskedők nevében memorandumot nyújtott át a volt miniszternek, majd dr. Salgó Sándor az álláshalmozók ellen kelt kl és azt mondotta, hogy a S3-as bizottságnak nincsen elég erkölcsi súlya ezeknek az álláshalmozóknak a megszüntetésére. Arra kérte gróf Klebelsberget, hogy teljes erejét vesse lalba a köztisztviselők létminimumának biztosítása érdekében. A felszó'alások után Bokor Adolf köszönte meg Klebelsberg érdeklődését. A volt miniszter ezután eltávozott a Lloydból. E'te az Alsóvárosi Népkörben tett látogatást, résztvett a népkör vacsoráján és utána küldöttséget fogadott olotórí 9tandafi& A költségvetési vitához Irta: dr. Srivessy Lehel. A" költségvetési vita alkalmából a városi gazdálkodás mai rendszeréről is szólottam. Igyekeztem kifejteni azt a meggyőződésemet, hogy a bérrendszer mai alakj'a mellef-t a bérlő nem tud megélni, viszont a város háztartása is állandóan labilis, ingatag alapokon nyugszik, mert állandó költségvetést bizonytalan számokra felépíteni nem lehet.. Évek óta irok és beszélek erről és most már meggyőződésemmé vált, hogy ha a város jövő fejlődését biztosítani akarjuk, akkor el kell magunkat arra határozni, hogy nem egyszerre és nem gyorsan, hanem fokozatosan térjünk át a földek értékesítésére. Ezzel a gondolattal meg kell barátkoznunk és nagyon csodálkoztam Lájer Dezső törvényhatósági bizottsági tag ur felszólalásán, aki gondolatmenetemmel szemben felsorakoztatta gróf Károlyi Imre most megjelent könyvének adatait. A könyvet természetesen én is olvastam. Ha a konklúzióit nem is tudom magamévá tenni, viszont nem tagadhatja senki, hegy a hosszú háború és a rossz békék, amelyekkel Európát feldarabolták, valóban veszélyeztetik az Európában és az egész világon eddig bevált gazdasági rendet Minthogy azonban én még ma Is art hiszem, hogy az emberi boldogulást mégis csak a tőkés rend tudja biztositani s azt hiszem, hogy az egyéni tevékenységnek és a tulajdonszerzésnek van legnagyobb motorikus ereje, éppen azért ajánlom és propagálom azt a gondolatot, hogy szakítsunk az eddigi rendszerrel és adjuk meg a polgárnak azt, ami életének és tevékenységének, valamint az őt követő generációk életének és tevékenységének alapját képezik, a magántulajdont. Csúzos és Idegidjaalmalcnál. fejfájásnál, valamint álmatlanság esetén a Togal tabletták jól hatnak. — Kérdezze meg orvosát 1 Minden gyógyszertárban kapható. Ára P 180. M.4 Számítást eszközöltem és azt adottf élő, hogy a terhek nem volnának elviselhetetlenek az én koncepcióm mellett Például teszem fel azt, hogy egy bizonyos hold földnek értékét 600 pengőre becsüljük, amelyben lehetőleg benne van valamely elmaradt bérösszeg is. Ha 50 évi törlesztésre adjuk el ezt a kat hold földet, ugy 6 százalékos kamat alapul vétele mellett, évenkint 38.07 pengB volna az annuitás, amely öszszegben benfoglaltatik a kamat is. Ez az összeg nem túlságosan alacsony, de nem látszik elviselhetetlennek. . Természetesen csak akkor tudja ezt az őszSzeget a földet szerző kisbérlő megfizetni, ha több földje van Ós természetszerűleg változnak a földárak is a földek értékessége szempontjából. A 600 pengős alapáron már középértékű földet vásárolhat a bérlő. Kétségtelen azonban az, hogy a puSzta föld tulajdona még nem képesiti a kisgazdát arra, hogy a gazdasági élet viharában megéljen. De érdemes lesz az ilyen embernek dolgoznia és érdemes lesz az ilyen embernek, illetve fiának, tanulnia. Gróf Klebelsberg Kunó koncepciójának köszönhetjük, hogy már négy gazdasági iskola van a tanyákon. __ A magyar parasztot iskolaszeredre és könyvolvasásra kell nevelni. Tudatlan, irniolvasni nemtudó magyarokkal mezőgazdasági reformot keresztülvinni nem lehet. Analfabétákkal nem lehet küzdelemre menni. Eddig sok gimnáziumot építettek, most sok gazdasági iskolát kell épiteni. Ha a műveltségi fok emelkedik', akkor jöhetnek a további lépések. Az oktatást kell a legerősebben fejleszteni. Gazdasági ismétlő iskolákat és vándortanitókart kell szerveznünk és nézetem szerint a tanyai elemi iskolákat más tipusra kell átalakítani. Teljesen más legyen a városi, mint a tanyai tipuS. A városban az elemi iskola a középiskola előkészítője, a tanyán befejezett egység legyen, de az irniolvasni és számolnitudás mellett ismerje meg a tanyai gyermek a gazdálkodás elemi ösme-j reteit Lásson gazdasági gépeket, tanulja meg a gyümölcstermelés és baromfitenyésztő alap-.; elveit ^ . . A gazdálkodás uj rendjét cs.ak tanulással lehet elérni. . -. Az általános műveltség emelése 'és a fenti: gondolatok mérlegelése mellett keresztülvihető^ a városi földreform, amely a haladás a jövő biztos záloga volnai I m és rádió A beszélő- és hangosfilmek teljes felvételi és leadási technikájának a hozzátartozó erősítő | hangvisszaadó stb. berendezéseknek ismerte- M tése. írták: Zakariás János és Sztkely Sándor mérnökök. Ara 3 pangd. Kopható OYŐZÖ ANDOR Könyvkereskcdé.) seben. Budapest V. Vilmos csAszAr ut 3-4. ] Rablótámadás az orosházai országúton (A Délmagyarország munkatársától.) Az Orosháza felé vezető országúton, közvetlenül Orosháza mellett, péntekről szombatra virradó éjszakán vakmeró rablóláma« dást intézlek ismeretlen ' '.ttesek egy kocsi ellen. Juhász István orosházai gazdálkodó feleségével és leányával éjszaka igyekezett tanyájáról Orosházára. Amikor a kocsi néhány kilométernyire ért Orosházához, a sötét or. száguton a merénylők a kocsi elé ugrottak és megállásra kényszeritették a lovakat Azután a gazdálkodót és feleségét leráncigálták a kocsiról és kényszeríteni akarták, hogy adják ái pénzüket. Juhász Istvánoknál azonban nem volt egy fillér sem. A rablók tüzetesen: átkutatták mindhármukat, majd, amikor látták, hogy tényleg nincs pénzük, a gazdálkodót többször arcul-; ütötték és eltávoztak. A gazdálkodót azonban előbb megfenyegették, hogyha bárkinek is szól a dologról, baja lesz. Juhász István azonban Orosházán jelentést tett a merényletről a rendőrségnek, ahonnan azonnal lovasrendőröket küldtek kl az útonállók kézrekeritésére. Meg&Ulésböl származó betegségeknél, csúzos,| köszvényes és idegfájdalmak esetén a Togal tabletták segítenek. Kérdezze meg orvosát 1 Minden gyógy az er* tárban kanbaJW Ára: P I SO. M.á