Délmagyarország, 1929. december (5. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-24 / 293. szám

1920 der*mb?r 24. 3 R városnak gosidoslcodni kell az építkezések fo!y!atásáró!, mert Ecliiositsen kataszfrfifálls helyzetbe Icerlil a szegei nysikásság Szociáldemokrata küldöttség nagyofcö kö csön felvételét kérte a polgármestertől (A D álmagyar ország munkatársától.) A polgármester a köztisztasági szükségmunkák gyors elrendelésével, amely közvetlen a karácsonyi ünnepek előtt néhány pengős keresethez juttatott 1000 munkanélküli munkást, pillanatnyilag segített a munkanélkülieben. Első felhívásra, mint ismeretes, hat és félszáz munkanélküli állt munkába és két napon belül ez a szám meghaladta az ezret Körülbelül ezerszáz munkást foglalkoztat karácsonyig a köztisztasági hivatal, a mérnöki hivatal és a városi kertészet, az a munka azonban, amelyre alkalmazták a munkanélkülieket, karácsonyra elfogy és karácsony után ismét kenyér nélkül maradnak a munkanélküliek. A polgármester arra számított, hogy karácsonyig leesik a hó, amikor a hóeltakaritásnál foglalkoztathat majd a város néhány száz munkást. Reménysége azonban, a jelek szerint nem vált valóra, hó ugyan esett, de olyan kevés, hogy lapátolni nem lehet. Karácsony után tehát a város hatóságára súlyos probléma megoldása vár. De előre veti árnyékát a tavaszi munkanélküliség veszedelme. Néhány év óta az állami és a városi építkezések enyhítettek a szegedi munkapiac helyzetén. Az építkezések azonban az újév tavaszán javarészt megszűnnek és ami nem is szűnik meg teljesen, csak mérsékelt tempóban folytatódhat. A városnak nincs pénze, de szándéka sem uj építkezésekre, a kultuszminiszter költségvetésének redukálása következtében erősen redukálta építési programját. Lájer Dezső tőrvényhatósági bizottsági tag, « szociáldemokrata párt szegedi titkára, hétfőn délelőtt a munkanélküliek egyik képviselőjével felkereste a polgármestert, akivel hosszabb ideig tárgyalt erről az égetően súlyos kérdésről. A párttitkár arra kérte a polgármestert hogy a város mindenáron folytassa, ha lehet, még fokozottabb arányban a jövGi tavasszal is az építkezéseket, mert különben a szegedi munkásság katasztrójális helyzetbe jut. Szükség esetén nagyobb kölcsönt vegyen fel a város az építkezésekre, hiszen az erre fordított pénz nem vesz kárba, sőt — mint a bérházak példája bizonyítja — ¡6 befektetésnek is bizonyul. A polgármester kijelentette a munkások kiküldöttei előtt, hogy a város mindent elkövet ami csak módjában áll, hogy építkezésekkel enyhítsen a munkanélküliségen. Felsorolta azokat a munkákat, amelyeknek elvégzésére kilátás van. A Templom-téri építkezéseket tovább folytatják, a csanádi egyházmegye az uj esztendőben építteti fel palotájának másik szárnyát valószínűleg felépül a Tanítók Háza is. A város felépítteti a belvárosi elemi iskolát és a röszkei templomot. Egyelőre azonban nem tudja a polgármester, hogy lehet-e szó egyéb építkezésekről is. Minden attól függ, hogy a pénzügyi helyzet milyen lesz, hoz-e enyhülést a pénzpiacra az amerikai krach, amely talán visszazuditja Európába az odaszivárgott tőkéket Kijelentette végül a polgármester, hogy abban az esetben, ha a város kedvező kölcsönt szerezhet és fedezetei tud teremleni a kölcsön törlesztésére is, sor kerül at építkezések fokozására, sőt ilyen körülmények kőzött valószínű", Kogy a magántőke is «icgkeresi ezt az elhelyezkedési és gyümSPíjzési lehetőséget A munkások megbízottjai ismét felhívták' a polgármester figyelmét arra a fontos városi érdekre, amelyet a szegedi munkásság itteni megélhetésének biztocilása jelent és arra kérték a polgármestert, hogy idejében gondosleodjék munkaalkalmak teremtéséről. Néfy-öt óráü át várakoztak a hidegben elgyötört munkások a városi pénztár előtt Embertelen rendszerrel fizették ki a mimkanélköllek csatornatlszlilásl tárandóségát (A Délmagyarország munkatársától.) Az a szükségmunka, amelyet a város hatósága rendelt el a munkanélküliek karácsonyi segélyezésére, hétfőu délután három órakor befejeződött. Három órakor a munkavezetők mindenütt lefújták a munkát és közölték a munkásokkal, hogy a városházán a városi főpénztár azonnal "megkezdi a megszolgált járandóságok kifizetését. Ezekre a keresetekre a város a munkaidő első szombatján öt-ől pengő előleget adott a munkásoknak, akik hozzájárultak ahoz, hogy további keresetüket közvetlenül karácsony előtt egy összegben fizesse ki a város. A munka beszüntetése után a munkások nagy csoportokban indultak meg a városháza felé, ahol a Feketesas-uccában, a hátsó kapunál állították sorba őket. Négy órakor már együtt volt az egész munkástömeg, több, mint ezer ember és a főpénztár megkezdte a 20— 30 pengős keresetek kifizetését. Ugyanakkor hatalmas tömeg verődött össze a városháza másik oldalán is, a munkások hozzátartozói, leginkább asszonyok, akik a pénzre vártak, hogy legalább karácsonyra legyen meleg ételük. Négy órakor kezdte meg a főpénztár a kifizetéseket, mivel azonban csak egy pénztár fizetett, a munkástömeg nem fogyott és a hidegben várakozó elfáradt, kimerült, kiéhezett munkások egyre türelmetlenebbül várakoztak. Egyre elkeseredettebb kifakadások hangzottak el a bérkifizetések lehetetlen rendszere miatt. A munkások kifakadása! teljesen jogosultak voltak, mert a város hatósága ezzel az eljárással nagyfoka érzéketlenségről tett tanúságot. Az illetékesek jól tudhatták, hogy több, mint ezer munkás kifizetésére kerül sor és tudhatták azt is, hogy ha egy pénztár a lehető leggyorsabban is fizet, percenkint még négy tételt sem fizethet ki, tehát igy a kifizetés és a fáradt, elkeseredett munkások várakozása legalább öt-hat óráig eltart. A munkások reggel hét óra óta munkában álltak, sokan távol a várostól dolgoztak, ahová gyalog kellett kimenniők és gyalog jöttek vissza is, tehát, igen enyhe szóval mondva, nagyfokú tapintatlanság kellett ehhez a kifizetési módszerhez. Az illetékesek negyedére csökkenthették volna a munkások várakoztatást idejét ha négy pénztárt állítanak fel a kifizetésekre, vagy minden munkásnak munkahelyén adták volna ki járandóságát. így a főpénztár a késő esti órákig szakadatlanul fizetett és volt olyan munkás, aki csak ötórai várakozás után kapta meg pénzét. Ezek természetesen már nem is vásárolhattak, mert az üzleteket hét órakor bezárták. Hétfőn sem hozták meg az ítéletet a vágóhíd! halálos szerencsétlenség ügyében Izgalmas tanúvallomások után Ismét elnapolták a főtárgyalás! Decemaer 24-én. kedden csak 1 előadás d'iután 4 órai kezdet e! a Belvárosi Moziban. ÉDES PAPRIKA 9 felvonásban - és a k!»érő mllSOI*. A Korzó Mozi nem tart előadást. A 7000 kalóriá» pécsi lojásszén eliesen D<Mo'ta a koks7ot. onroaz-szenet. Ml teljesen oMoMa a koksiot, norosz-szenet. A pécsi bftny&k képviselete: Kölcsey ucca 11. leleíon 21-01. és (A Délmagyarország munkatársától.') Hétfőn folytatta a törvényszék Gőmőrgf.tanácsa a mult hétről elhalasztott vágóhídi halálos szerencsétlenség bünpőrének főtárgyalását A vádlott Felföldi István védője a felelősség megállapítása végett kérte az ujabb tanuk beidézéséL A bünpör a hétfői tárgyaláson kiszélesedett Tanúvallomások hangzottak el, amelyek Felföldi gépész és Balázs Károly vágóhidi igazgató közötti rossz viszonyra vonatkoztak. Az első tanú Balázs Károly volt Az elnök mindenekelőtt megkérdezte, hogy tud-e Felföldivel szemben elfogulatlan tanúvallomást tenni. Balázs Károly igenlő feleletére az elnök a következő kérdést telte fel: — Tett-e ön ellen Felföldi valamilyen feljelentést? — Igen, de kölcsönös volt a feljelentés, Felföldit rendbirsággal sújtották.. . Ellenem fegyelmi nem folyik. .. — Folyik-e ön ellen bűnvádi eljárást — Nem tudok róla... — Milyen természetű volt Felföldi feljelentése* — Azzal vádolt meg, hogy a város tulajdonát képező holmi van a birtokomban, holott azok a tárgyak árverés utján kerültek hozzám. Balázs ezután elmondja, hogy Felföldi ugyan nem volt üzemvezető gépész, de mivel a másik gépésznél idősebb volt, őt tekintették felelősnek. Felföldi felfogadhatott és elbocsájthatottt munkásokat Dr. Eisner Manó védő a tanúvallomásra a következőket jegyzi au»g: Csányi főmérnőkur sem tudta határozottan megmondani, ki volt a felelős üzemvezető, ön sem. Ez az ügy teljességgel rejtélyes. Valaki mégis csak felelős a város vagyonáért, vagy fogviszonyaiért? — A közigazgatás bírálata nem tartozik ide, — Jegyezte meg Gömöry elnök. Dr. Eisner: Tudja-e igazgató ur, hogy Ön ellen vizsgálat folyik? Balázs: Nem. Eisner: Tudja-«, hogy ön ellen olyan súlyos vádakat állított Felföldi, hogyha ezek beigazolódnak, az az ön állásába kerül? Balázs: Erről nincs tudomásom. Felföldi István a tanúvallomásra megjegyzi, hogy az igazgató, aki most, itt a bíróság előtt őt kinevezi üzemvezetőnek, őt mindig mellőzte és mindig csak a másik gépésszel, Kertésszel tárgyalt Gömöry ecnők: Az természetes is, ha feljelenti őt lopásérti Ezután Felföldi annak a bizonyítására, hogy Balázs mennyire elfogult vele szemben, elmondja, hogy amikor hazajött a harctérről és lakásában Kertészt, az uj gépészt találta és amikor ő visszakövetelte lakását, Balázs kijelentette, hogy fegyverrel fogja megakadályozni a beköltözését. Dr. Eisner ellenzi Balázs Károly megesketését azért, mert az üzemben történt szerencsétlenségekért az üzemvezető-igazgató a felelős. Ha megállapítható a gondatlanság gyanúja, ez a gyanú terheli az igazgatót is. Ellenzi azért is, mert bár Balázs azt állítja, hogy Felföldi feljelentéséből kifolyólag nincs ellene semmi eljárás, ilyen eljárás