Magyar igazságügy, 1889 (16. évfolyam, 31. kötet 1-6. szám - 32. kötet 1-6. szám)

1889/32 / 5. szám - A X. magyar jogászgyülés. Kritikai tudósítás

A minősített lopás 349 védelemkép testi sértés okozására rendelvék, s rendeltetésszerű használat esetében erre alkalmasak, — az elméletben vitás. Liszt ezen nézetet vallja. Ép ugy eredetileg Merkel (Holtzdorff Hdbuch III. kötetében). De már az id. munka IV. kötetében s a Holtzendorff-féle Rechtslexiconban (I. k. 529. 1.) Merkel, előbbi nézetével szakítva, a fogalmat nem szorítja pusztán a technikai értelemben vett fegyverekre, hanem ezeken kívül a fegyver alatt mindazon veszélyes eszközöket érti, melyek az adott körülmények között támadásra vagy védelemre alkalmasak.11 Épen ugy Olshausen: «Der Begriff der Wafte ist der nichttechnische». S ezen eredményre vezet szükségszerűen annak tekintetbe vétele, hogy a minősítés felállításánál csak a veszélyesség szempontja lehetett irányadó. A magyar judicatura állandóan ezen felfogást követi. így fegyvernek vétetett a kétágú vasvilla, melylyel a tolvaj ellátva volt, ctekintve, hogy mindazon szúró, vágó és robbanó eszköz, melynek jogtalan használatából másra sérelem háramolhatik, a 337. §-ban meghatározott fegyvernek veendő» (1887. évi nov. 30. 2053. sz.).12 A baltát a kir. tábla nem tekintette «oly fegyvernek, melynek viselése a minősítést megállapíthatná», de igen a m. k. Curia: « minthogy fegyver alatt nemcsak a tulajdonképi fegyver, mint puska, pisztoly, kard stb., hanem a fejsze is, mint az élet kioltására alkalmas eszköz értendő (1885. évi április 15. 2214.).13 Fegyvernek vétetett a vasvilla, «mert nagyobb testi sértés okozására alkalmas* (1889. évi jan. 3. 10498. sz.).14 a bot (1888. évi márcz. 8. 1145. sz.).15 A gyakorlatban egyébiránt a minősítés szempontjából a technikai és a nem technikai értelemben vett fegyver között néha különbség tétetik. A Reichsgericht egy ítéletében kimondja, hogy a <fegyver» nemcsak technikai értelemben veendő. E fogalom alá esnek más czélokra szolgáló tárgyak is, ha objective támadó vagy védelmi eszközül szolgálhatnak s testi sértést okozhatnak. De ez utóbbiak nem feltétlenül. Döntő a «czel» (die subjective Zweckbastimmung des Einzelfalles), az, hogy a tettes in concreto miként használta, vagy akarta használni az eszközt», ámde «elég az eventualis szándék is, és az eszköz fegyverminőségének* tudata (1883. évi okt. I.)16 11 «. . . jedes gefáhrliche Werkzeug, welches sich unter den gegebenen Umstánden als Angriffs- oder Vertheidigangsmittel darstellt, und als solches den Inhaber abzuschrecken vermag». 12 B. J. T. XV. k. 346. 1. 13 B. J. T. X. k. 107. 1. " u. o. xvir. k. 364. 1. 15 C. Döntvények IV. k. 54. 1. 16 Rechtsprechung V. k. 558- 1.