Magyar igazságügy, 1887 (14. évfolyam, 27. kötet 1-6. szám - 28. kötet 1-6. szám)

1887/28 / 2. szám - Horvát-Szlavon-Dalmátországoknak Magyarországhoz való viszonya jogtörténeti szempontból. 4. [r.]

Horvát-Szlavon Dalmátországoknak Magyarországhoz stb. 103 mert a bán is az illíreket vette pártfogása alá. E csonka tartományi gyűlés, daczára a távozó horvát-magyar párt tiltakozásának, több rendbeli, az államra nézve sérelmes határozatot hozott. Nevezetesen egy horvát helytartótanács önkényüleges felállítását, a zágrábi püspökségnek érsekségre emelését stb. határozta el.22 Ily forrongásban találta Horvátországot az 1847—48. évi pozsonyi országgyűlés. Az itt hozott törvények bármily üdvösek voltak, bármily jóakarattal nyújtotta is azokat a horvátoknak a magyar testvér nemzet — nem kellettek a jó horvátoknak. Ok máskép voltak hangolva, más irányba voltak terelve, s fegyvernek kellett köztünk s közöttök dönteni ! í). Közjogi viszonyok. A mohácsi vész, valamint területi ugy közjogi tekintetben is nagy változásnak lett okozója. Horvátország u. i. az ismert körülmények között, tényrleg megszűnt Magyarország kapcsolt része lenni; XVÍII-dik század elején azonban jogállása átment Szlavóniára, cs igy ez utóbbi elvesztvén eddigi kiegészítő részi jellegét, kapcsolt részszé vált. Vizsgáljuk, mint alakultak a közjogi viszonyok ekkor. A régi Horvátországnak utolsó aktusa volt az 1527 jan. i-én tartott czettini királyválasztás. E momentum igen fontos, mert a horvátok ebből azt következtetik, hogy azért választatta meg Ferdinánd magát külön a horvátok által, mert tudta, hogy magyar királylyá választása nem érvényes Horvátországra nézve is, ebből tehát következik, hogy nem is volt Horvátország az időben Magyarország kapcsolt része.23 Hogy mennyire alaptalan ez állítás, azonnal kitűnik, ha ama királyválasztás körülményeit tekintetbe veszszük. Ferdinánd u. i. követei által rá akarta birni a horvátokat, hogy őt ismerjék el királyul örökösödési jog czimén. A horvátok azt felelték, hogy tartson a magyar királyválasztó országgyűlés után, hol ők is részt fognak venni, náluk is választó gyűlést; ők t. i. onnan indulnak ki, hogy törvényes fejedelmök csak a magyar király lehet, azért kénytelenek a magyar országgyűlés választását bevárni. S valóban, csak az «I526. deczember 16 án Pozsony városában annak rendje szerint és törvényesen történt és kihirdetett választásnál fogva* választotta meg az 1527-iki jan. i-i czettini horvát gyűlés Ferdinándot királylyá.24. Látjuk tehát, hogy alaptalan Kvaternik urnák és a zágrábi Palugyay : I. m. 157—169. 11. Szalay : A horv. kérdéshez. 73. és 74. 11. I. m. 75. 1.