Adó- és illetékügyi szemle, 1916 (5. évfolyam 1-10. szám)

1916 / 7. szám - A vadászati- és fegyveradó jövedéki kihágások a m. kir. közigazgatási bíróság gyakorlatában; 3. [r.] Fegyveradó jövedéki kihágások

Horváth: A vadászati- és fegyveradó jövedéki kihágások köréből. világos rendelkezéséből következik, de ezt, ennek alapján, a m. kir. közigazgatási bíróságnak 10.503/1908. P. sz. alatt hozott ítélete is kimondotta, hogy a törvény 5. §-ának g) pontja szerint adómentes lőfegyvereknek vadászatra való használata fegyveradó jövedéki kihágásnak nem minősíthető. Ugyancsak az előbbiekben kifejtett elvnek a következménye az az ítélet is, amelyet a pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai között 352. sorszám alatt közöltek le s amely szerint az adó alá szabályszerűen bejelentett lőfegyvereknek kölcsönadása, valamint ily kölcsönvett fegyvereknek a tartása, magábanvéve még fegyveradó jövedéki kihágást nem állapít meg. Végezetül elég legyen még annak a felemlítése, — amit előző tanulmányomban részletesebben kifejtettem, — hogy a m. kir. közigazgatási bíróságnak számos ítéletében kifejezésre jutott gyakorlata szerint úgy a vadászatiadó jövedéki kihágás, mint a fegyveradó jövedéki kihágás is, az állami költségvetési és illetőleg ezt pótló felhatalmazási törvény hiányának az idejében is elkövethető. 8 nemkülönben legyen elég még annak a rövid felemlítése is, hogy míg a vadászatiadó jövedéki kihágásokra és illetőleg a fegyveradó jövedéki kihágásoknak az adómentes lőfegyvereknek vadászatra való használatában álló csoportjára vonatkozólag összerű esetben nem nehéz annak a megállapítása, hogy ezek mely időpontban veendők elkövetetteknek, mert a jövedéki vizsgálatnak és illetőleg az esetleg elrendelt bizonyítási eljárásnak a során csupán annak a biztos felderítésére kell igyekezni, hogy valaki ezeket a cselek vényeket valósággal mely napon eszközölte: addig a fegyveradó jövedéki kihágásoknak az adóköteles lőfegyver be nem jelentésében álló csoportja szempontjából némelyek szerint vitásnak tekintendő az — az elévülés fenforgásának elbírálásánál is nagyon fontos — kérdés, hogy ezek a jövedéki kihágások valósággal mely időpontban veendők elkövetetteknek ? Vannak olyanok, akik azt óhajtják vitatni, hogy a fegyveradó jövedéki kihágás kizárólag akkor vehető elkövetettnek, amikor a fegyvernek adó alá való bejelentési kötelezettsége bekövetkezik és ezt nem teljesítik. És pedig e vélemény szerint, ilyennek veendő ez olyképen, hogy a kötelesség teljesítésének a megállapított időpontban történt ezzel az elmulasztásával a jövedéki kihágásnak az elkövetése befejezést nyert és illetőleg ebből az okból, erre a jövedéki kihágásra nézve, az elévülés nyomban kezdetét veszi. Ezek szerint tehát ha valaki időközben szerzett, avagy időközben adómentesből adókötelessé vált lőfegyverét a törvényes nyolc nap alatt adó alá be nem jelenti, avagy már az előző adóévben is tulajdonában volt adóköteles lőfegyverére nézve ezt a bejelentést az új adóévet megelőző június havában, — azaz tehát annak utolsó napjáig, — nem eszközli: ezért a cselekvényéért, ha t. i. ezért a szabályszerű jövedéki vizsgálatot a tett elkövetésének napjától számított hat hónap alatt meg nem indították, már felelőre nem vonható. Nem szenvedhet kétséget azonban, hogy annak, aki adóköteles lőfegyvernek van a birtokában, ennek a fegyvernek adó alá leendő bejelentésére vonatkozólag a törvényes kötelezettsége nem csupán 374