Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 105—106., 107—115. pontjai 61 Halmazat zártörésnél 285. Ha a zár alá vett dolgot nem annak a tulajdonosa tulajdonítja el jogtalanul, a társadalmi tulajdon elleni bűntetten felül a BHÖ. 106. pontjában meghatározott zártörés bűntettét is meg kell állapítani. A tényállás szerint a vádlottak akként loptak bort, hogy a pénzügyőrök által beszállított bort tároló helyiségbe hatoltak be a pénzügyőrség által alkalmazott pecsétnek illetéktelen eltávolítása után. Cselekményük a társadalmi tulajdon elleni lopáson felül megvalósítja a BHÖ. 106. pontjába felvett zártörés bűntettének a törvényi tényállását is. A zártörés bűntette a hatósági intézkedés tekintélyét sérti, más jogtárgyat érint, mint amelyen a bor ellopásával ejtettek a vádlottak sérelmet. A BHÖ. 106. pontjába felvett zártörést tehát a társadalmi tulajdont sértő lopás mellett a Btá. 57. §-a értelmében külön bűntettként kell megállapítani. A BHÖ. 106. pontjának a rendelkezése szerint az abban meghatározott bűntett akkor valósul meg, ha a 105. pont esete nem forog fenn. Az adott esetben a vádlottak nem voltak az ellopott dolgok tulajdonosai, tehát rájuk nem alkalmazható a BHÖ. 105. pontjának a rendelkezése. A BHÖ. 105. és 106. pontjának egybevetéséből kétségtelenül kitűnik, hogy a BHÖ. 106. pont szerinti zártörés csak a dolog tulajdonosa terhére nem állapítható meg külön bűncselekményként a zár alá vett saját ingó elvonása esetén. Ha azonban a zár alá vett dolog jogtalan eltulajdonítását nem a tulajdonos, hanem más személy követi el, vele szemben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntett mellett külön bűntettként a BHÖ. 106. pont szerinti zártörés bűntettének elkövetését is meg kell állapítani. 936. Államtitok és hivatali titok védelme 107—115. pont 286. A rendőrséghez nyílt levelezőlapon intézett feljelentés tartalma a címzetthez való megérkezés előtt is hivatalos titok. A rendőrséghez címzett, bűncselekményt bejelentő — akár névtelenül is írt — levelezőlapnak tartalma hivatali titok, mert az abban foglalt adatoknak illetéktelen személy tudomására jutása a sikeres bűnüldözést, tehát az államigazgatás egyik funkciójának rendjét, zavartalanságát sérti vagy legalábbis veszélyezteti. (BHÖ. 108. pont (1) bek.) A levelezőlap tartalmának ezt a hivatali titok jellegét nem érinti, hogy azt nyílt levelezőlapon írták, s hogy az a címzetthez még nem érkezett meg. Annál kevésbé, mert a postára feladott ,,le nem pecsételt levél" is a BHÖ. 387. pontjának büntetőjogi védelme alatt áll. 851. 287. Az államtitok megsértésével elkövetett bűntettek súlyosabb és enyhébb eseteinek az elhatárolása. Államtitoknak a nyilvánosságra hozatal és közlés esetén kívül „illetéktelen személy részére hozzáférhető tétele" gondatlan elkövetés esetében csupán akkor valósítja meg a BHÖ. 109. pontjában felvett bűntettet, ha ennek eredményeként illetéktelen személy az államtitoknak birtokába jut. Míg szándékos elkövetés esetében az államtitok „hozzáférhetővé tétele" az eredményre való tekintet nélkül alkalmas az említett bűntett megvalósítására. Ugyanis a hozzáférhetővé tétel gondatlan elkövetésének azt az esetét, amely az államtitkot tartalmazó irat vagy tárgy elvesztésében nyilvánul meg, a törvény a BHÖ. 111. pontja szerint külön bűntettként rendeli — éspedig az előbbinél enyhébben — büntetni (5 évig terjedhető börtön). Minthogy pedig az elvesztés lényegében a gondatlan hozzáférhetővé tételnek egyik legsúlyosabb esete, kizártnak kell tekinteni, hogy a törvény éppen ezt a legsúlyosabb esetet kívánta volna enyhébben büntetni, mint a gondatlan hozzáférhetővé tételnek más enyhébb