Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 337. §. 503 0. Vádlottnál a lopás elkövetésekor puska (fegyver) volt; társa pedig ezt tudta. Habár nincs bizonyitva az, bogy a lopás könnyebb keresztülvitele czéljából vitetett a fegyver a tett színhelyére: a cselekmény mégis a Btk. 337. §. szerinti bűntett, mert e §. nem kivánja azt, hogy a tolvaj által a nála levő fegyver használtassák vagy csak fel is mutattassák, hanem elegendő maga az a körülmény, hogy a tolvajoknál a lopás elkövetésekor fegyver legyen. (C. 6085/93. M. f. h. V. 458.). 7. Habár vádlott kocsiján egy vasvilla volt, melyet tetten éretésekor kezébe kapva, azzal előbb a lovakat ütötte, hogy elmenekülhessen, miután pedig ez nem sikerült, a felelős örök közre fogták és letartóztatni akarták, ezek felé szurkált, hogy tőlük szabadulhasson, — miután azonban a mezei munkával foglalkozó emberek különösen a nyári és őszi munkaidőben a vasvillát rendesen szekerükön hordják: azon körülmény, hogy a vasvilla a vádlott szekerén volt, a Btk. 337. §-ában kifejezett fegyverviseléssel azonosnak nem tekinthető. (C. 9588/93. Bj. T. XXVIII. 20.). 8. Minthogy v.-ak akkor, mikor a vasvillát magukhoz vették, még a lopás elkövetésére nem is gondoltak s minthogy igy a náluk volt vasvilla, mint fegyver a lopással összefüggésbe nem hozható: cselekményük minősitésénél a Btk. 337. §-a nem alkalmazható (C. 544/94. Bj. T. XXX. 24.). 9. Tekintve, hogy a sértett pinczéjének feltörésére használt fejszét a vádlott akkor, midőn öt a csősz meglepte, azonnal eldobta és futásnak eredt ily körülmények között a különben is gazdasági eszközül szolgáló fejsze a Btk. 337. §-ában emiitett fegyvernek nem tekinthető. (C. 741/94 Bj. T. XXVIII. 25.) 10. Minthogy a mezőrendörségröl szóló 1894:XII. t.-cz. 93. §-a a Btk. §-ábau meghatározott minősített lopásról egyáltalában említést nem tesz: a büntetőtörvény ez intézkedése, tekintettel az ilykép elkövetett cselekménynek ugy a személy-, mint a vagyonbiztonságra nézve veszélyességére, hatályban maradottnak tekintendő (C. 6924/95. sz. Bj. T. XXXI. 3.). 11. Gazdasági terménynek fegyveres ellopása a Btk. 337. §-a alapján büntetendő (C. 11.511/95. Bj. T. XXXIII. 13.) 12. A rendszerint csupán támaszkodásra használandó, hegyezett szögben végződő bot sem ennél a minőségnél fogva, sem vaskarikával ellátott volta miatt fegyvernek nem tekinthető (C. 2515/96. Bj. T. XXXIII.). 13. Vádlott a dorongot azért vitte magával, hogy a lopást elkövetni több bátorsága legyen, esetleg védelmezze magát, ha valaki megtámadja. Tekintve, hogy a Etk. 337. §-ában említett fegyverneK veendő minden olyan szúró, vágó, ütő és robbantó eszköz, amelynek törvényellenes használatából sérelem származhatik; tekintve, hogy a vádlott czélja magában is elegendő bizonyíték, hogy a dorongot a lopásnál, mint fegyvert hordozta: a tábla ítéletének a Btk. 337. §. mellőzésére vonatkozó intézkedése megváltoztatik (C. 9635/96. Bj. T. XXXIV. 4.) 14. A Btk. 337. §-a alkalmazhatóságának nem feltétele, hogy a tolvaj a lopás véghezvitele avagy előmozdítása czéljából felfegyverkezzék; hanem a lopás abban az esetben is bűntett, ha a fegyver véletlenül volt nála, vagy mert hivatásánál fogva viselni szokta. Minthogy pedig v.-nál az erdőkerülő állásánál fogva rendesen magával vinni szokott lőfegyvere is nála volt, midőn sértett nyílt kertjéből a 6 forint értékű méhkast ellopta: e cselekménye nem a lopás vétségét, hanem a Btk. 337. §-ának súlya alá eső lopás bűntettét állapítja meg (C. 9537/900. M. f. h. XI. 355.) 15. Minthogy vádlott minden egyes lopás elkövetésekor fegyvert viselt és minthogy a törvény nem tesz különbséget a között, hogy a lopás elkövetésekor a fegyvert oly egyén viselte, a ki az hivatali állásánál fogva hordja: vádlott cselekménye a 337. §. alá esik. (C. 3887/903. M. f. h. XIV. 255.) 16. Az a körülmény, hogy a vádlottnál a lopás elkövetésekor balta volt, tekintve ennek a tárgynak közhasználati jellegét és tekintve vádlottnak, mint kondásnak foglalkozását és életmódját, nem esik a Btk. 337. S-a alá (C. 3565/903. M. f. h. XIV. 255.). 17. C. 92. sz. döntv. 1911. febr. 23. Hatvan korona értéket meg nem baladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertböl, szőlőből, faiskolából,