Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

502 Btk. 337. §. 107. Vádlott az édesanyja által sértettnek tett szívesség ellenszolgáltatása fejében csak időszakonkint s nem állandóan lakott a nevezett sértettnél s ott rendes ellátásban nem is részesült. E tények szerint vádlott a sértettel sem házközösségben levőnek, mely az együttlakást, sem közös háztartásban levőnek, mely inkább az élelmezés közösségét jelenti, nem volt tekinthető (C. 9983/902. B. T. XLVI. 222.). 108. Hogy a lopások idejében vádlott a nevezett sértett felekkel a pénzügyőri laktanyában egy szobában lakott és hált: a házközösséget még nem állapítja meg, mert a törvényben érintett házközösség alatt nem a. laktanyai rendszerű többé-kevésbbé ideiglenes rendeltetésű együttes tartózkodás, hanem a családias természetű s állandóbb jelleggel biró közösségben való együttes lakás értendő (0. 1292/902. M. f. h. XÍV. 254.). 109. Ha vádlott a munkaadónál a munka teljesítésére csak reggel és esrte jelenik meg, a foglalkoztatás állandóságának hiánya folytán, szolgálati viszonv még akkor sem forog fenn, ha vádlott a munkaiadónál kap éjjeli szállást (C. 4487/902. M. f. h. XIV. 255.). A kilenczedik és tizedik pontho:: 110. Vádlott azzal megbízott közegnek adván ki magát, hogy a dohánycsempészeket le. kell tartóztatnia, és ugy jutván sértett pénzéhez, a ki azt önként adta oda: a 336. §. 10. p. alapján Ítéltetett el (C. 4265/86. M. f. h. V. 458.). 111. Azon bélyegjegyek, melyeket vádlott dijnok a neki kiosztott ügydarabokról leszedett, nem tekinthetők reábizott dolognak, a melyeknek jogtalan eltulajdonítása sikkasztás volna; hanem c bélyegjegyek leszedése és jogtalan eltulajdonítása a Btk. 336. §. 9. pontja alá eső lopást állapítja meg (C. 530/93. Dt. XXXVII. 19.). 337. §. Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett miatt büntetendő a tolvaj: ha a lopás elkövetésekor fegyvert viselt, habár azt se nem használta, se nem mutatta. Ugyanazon büntetés éri azon tetteseket és részesekel is, akik ezen körülménvről a cselekmény megkezdése előtl tudomással birtak. 1. A lopás minősítettnek mondandó ki, daczára, annak, hogy a pisztoly töltve nem volt, azt vádlott nem használta s nem is mutatta (C. 226/85. M. f. h. V. 458.). 2. A 337. §. alkalmazandó a részesekre alkkor is, midőn a tettesnél fegyver nem volt, a részesek azonban fegyveresen segédkeztek és a tettes e körülményről tudomással birt (O. 3662/85. M. f. h. V. 458.). 3. Mindazon szúró, vágó, ütő, robbantó eszköz, mely ember ellenében erőszakkal használva életveszélyt okozhat, fegyvernek tekintendő, s jgy a fejsze is a fegyvernek e fogalom-meghatározása alá esik. A Btk. 337. §. alkalmazhatásána,k nem feltétele, hogy a tolvaj tényleg használta légyen a fegyvert, vagy, hogy azt előmutatta légyen, elég, hn a tolvaj a lopás elkövetésekor, habár magánál elrejtve, fegyvert viselt (C. í 1041/88 M. f. h. V. 458.). 4. Tekintve, hogy ámbár vádlottak fejszével voltuk ellátva, s jóllehet az ily vágó eszköz általában fegyvernek tekintendő, de miután az 1879:XXXI. t.-cz. 74. §-ának 2. bekezdése szerint a büntetőtörvénykönyvnek a fegyverviselésre vonatkozó megállapítása erdM lopást illetőleg csakis lőfegyverre értendő: ennélfogva a Btk. 337. §-a szerinti minősítés jelen esetben ki van zárva (C. 4379/92. M. f. h. V. 459.). 5. Tekintve, hogy vádlottak fejszével törték fel sértett pinozéjének zárját: tekintve, hogy ők a puszta kézzel levő káros közeledtére menekülni törekedtek; tekintve, hogy ők a fejszét a lopás véghezvitele s nem a netaláni ellenállás legyőzése végett vitték magukkal, a fejsz:1 tehát ez esetben nem tekinthető támadásra vagy védelemre szolgálandó fegvvernek: a Btk. 337. §-a szerinti minősítés mellőzendő volt (C. 3439/92. Bj.'T. XXVIII. 216.).