A felső bíróságok gyakorlata. Útmutató a Döntvénytár ötvennégy kötetének revisiójával. (Budapest, 1891)

Büntető törvénykönyv. 303. §. 65 8. Nemző tehetség elvesztése testi sértés folytán: Btk. 303. §. (Dt, u. f. X. 150.) 9. Azon körülményből, hogy a vádlott a fejsze élével való ütést a test felső része felé irányozta, még nem tekinthető megállapitottnak, miszerint vádlottnak szándéka a Btk. 303. §-ában meghatározott következményekre volt irányozva. (Dt, u. f. XV. 68.) 10. A 303. §-ban megállapitott enyhébb büntetés csak oly esetben nyer alkalmazást, midőn az azon szakaszban emiitett következmények valamelyike a tettes külön szándéka nélkül következett be; mig az idézett szakaszban felsorolt következmények szándékos okozása határozottan a 305. §. súlya alá esik. Az eltorzitási szándék benne van a cselekvény tudatos elkövetésében. — Orrnak leharapása. (Dt. u. f. XIX. 47.) 11. A Btk. 303. §-ának alkalmazása elegendő, ha az ott meghatározott súlyos következmények egyike tettleg bekövetkezett, ha azt a tettes egyenesen czélba nem is vette, vagyis midőn a tettes a következményekkel nem számolva, csupán sértett súlyos bántalmaztatását vette czélba; holott a Btk. 305. §-a csak akkor alkalmazandó, ha a tettes szándoka egyenesen a Btk. 303., illetve 304. § aíban felsorolt súlyos következmények egyikének létesítésére irányult és ezen eredmény a tettes elhatározásához képest be is állott. (Dt. u. f. XX. 31.) 12. A látóképességűek egy szemen való elvesztése esetén is, a tettes a Btk. 303. §-a alapján büntetendő ; a látóképességnek ápolás hiányából bekövetkezett elvesztése enyhitő körülmény ugyan, de a 303. §. büntetési tétele alkalmazandó. (Dt. u. f. XXI. 54.) 13. Súlyos testi sértés a fűtés és a bútorzat megvonása és éheztetés által. (Dt. u. f. XXIV. 49.) 14. Három egyén — közülök kettő vasvillával, egy pedig bottal felfegyverkezve — lesben állt, azon közös elhatározással várva a korcsmából arra haza menendő J. Jánost, hogy azt megtámadják és leverjék. Mindhárom ezen közös elhatározásukat három izben ismételt megtámadással, leveréssel és a vasvillával való megszurással végre is hajtotta. J. János súlyosan megsértetett, s nevezetesen karja — szúró eszközzel — vasvillával szúratott meg. De nem állapitható meg, hogy a legsúlyosabb sérülést tényleg okozott szúrást vádlottak közül melyik okozta. A Curia Ítélete kimondotta: A 70. §-ának az az értelme, hogy azon esetben, ha a büntetendő eredmény okozására többen működtek közre akként, hogy tettes akarat" mindegyikben meg volt és ezenfelül mindegyikük tettes cselekedetet is hajtott végre, habár egyikük sem hozta létre a büntetendő cselekmény valamennyi ismérvét kimentő tettet, illetőleg eredményt, de mégis mindegyik a véghezvitt bűntettben megvalósult, az eredményben értékre jutott cselekedetét, tehát a bűntett ismérvei összeségének egyik alkatrészét foganatosította: ez esetben az ekként közreműködők mindegyike az együtt vagy közösen elkövetett büntetendő cselekménynek tettese, illetőleg tettestársa. A törvény rendszerében rejlő ezen megállapítással szemközt a Btk. 308. §-a kivételes és subsidiarius törvényt képez. A Curia mindhárom tettest a tettestársaságban mondotta bűnösnek. (Dt. u. f. XX. 25.) 15. Mindazon szúró, vágó, ütő, robbanó eszköz, mely ember ellenében erőszakkal használva, életveszélyt okozhat, fegyvernek tekintendő. A fejsze is a fegyvernek ezen fogalommeghatározása alá esik. (Dt. u. f. XXIII. 77.) Útmutató. IV 5