Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

786 Csődtörvény. Kényszeregyesség madik személy megtámadás alakjában sem érvényesíthet s hogy épen ezért a fellebbezési bíróság a tömeggondnok keresetének jogszabálysértéssel adott helyet. A közadós ugyanis a házasság megszűntével megnyílt s már rendelkezése alatt álló közszerzeményi érték felett a Cst. 28. §-ának 1. pontja szerinti visszteher nélküli ügylet utján a hitelezők jogainak sérelmével nem rendelkezhetett, ennek ellenére létesített ügylete tehát a Cst. 28. §-a értelmében megtámadható és a Cs. 26. 'íjának 2- bekezdése által a tömeggondnok jogkörébe utal megtámadás gyakorlását a közszerzemény igény jogi természete nem akadályozza. Nem szolgál a megtámadás akadályául az sem, hogy a fegyverneki 1152. és 1296. sz. tkvi betétben felvett azok az ingatlanok, melyekre vonatkozóan a közadós közszerzői igényének érvényesítéséről lemondott, nem az ő, hanem felesége nevén állottak a telekkönyvben s hogy épen ezért a közadós hitelezői ezeket az ingatlanokat kielégítési alap gyanánt már akkor sem vehették számításba, amikor ennek hitelt nyújtottak. A közadósnak az anyagi jog szabályai által megállapított az a kötelezettsége ugyanis, hogy jogcselekményei, illetve jogügyletei által a hitelezők elől a kielégítési alapot el ne vonja, arra való tekintet nékül áll fern, hogy ezek a hitelezés idején tudtak-e arról, hogy valamely a csődvagyonból utóbb elvont vagyontárgy a közadós vagyonához tartozik vagy nem. Alapos mindezekkel szemben az alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság elmulasztotta annak figyelembe vételét, hogy a közadós közszerzeményi követelését házastársa külön vagyonából eredő igénye terheli. Az anyagi jog szabályai szerint ugyanis a közszerzemény az a tiszta vagyonérték, mely mindenik házastársnak a szerzeményi közösség megszűntekor meglevő vagyonában különvagyonának és az adósságoknak levonása után fennmarad. A fellebbezési bíróság a fennforgó esetben megállapította, hogy S. J.-né, a közadós nejének az anyja 40 hold ingatlanát eladta, ennek 60.000 K vételárát gyermekei között szétosztotta s ebből az alkalomból körülbelül 20.000 koronát kapott a közadós neje is, megállapította továbbá, hogy ugyanő testvérétől S. P.-tól 405.000 K készpénzt is kapott, mely összegről az alperes szintén azt állítja, hogy S. P. ingyenesen adta a közadós nejének. Ezek mellett a fegyverneki 1152. és 1296. sz. tkvi betétben felvett ingatlanokat a telekkönyv tartalma szerint jelzálogos követelések terhelők, mégis a f ellebbezési bíróság elmulasztottta úgy a külön vagyonnak, mint annak felderítését s megállapítását, hogy a tartozások közszerzeményi- vagy különadósság gyanánt jönnek-e számításba? Ily körülmények között a fellebbezési bíróság a már említett ingatlanokat s illetve esetleges megváltási árukat felerészben