Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Petrovay Zoltán - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 23. 1929-1930 (Budapest, 1931)

786 Csődtörvény. Kényszeregyesség madik személy megtámadás alakjában sem érvényesíthet s hogy épen ezért a fellebbezési bíróság a tömeggondnok keresetének jog­szabálysértéssel adott helyet. A közadós ugyanis a házasság megszűntével megnyílt s már rendelkezése alatt álló közszerzeményi érték felett a Cst. 28. §-ának 1. pontja szerinti visszteher nélküli ügylet utján a hitelezők jogai­nak sérelmével nem rendelkezhetett, ennek ellenére létesített ügy­lete tehát a Cst. 28. §-a értelmében megtámadható és a Cs. 26. 'íj­ának 2- bekezdése által a tömeggondnok jogkörébe utal megtáma­dás gyakorlását a közszerzemény igény jogi természete nem aka­dályozza. Nem szolgál a megtámadás akadályául az sem, hogy a fegy­verneki 1152. és 1296. sz. tkvi betétben felvett azok az ingatlanok, melyekre vonatkozóan a közadós közszerzői igényének érvényesíté­séről lemondott, nem az ő, hanem felesége nevén állottak a telek­könyvben s hogy épen ezért a közadós hitelezői ezeket az ingatla­nokat kielégítési alap gyanánt már akkor sem vehették számítás­ba, amikor ennek hitelt nyújtottak. A közadósnak az anyagi jog szabályai által megállapított az a kötelezettsége ugyanis, hogy jogcselekményei, illetve jogügyletei által a hitelezők elől a kielégítési alapot el ne vonja, arra való tekintet nékül áll fern, hogy ezek a hitelezés idején tudtak-e ar­ról, hogy valamely a csődvagyonból utóbb elvont vagyontárgy a közadós vagyonához tartozik vagy nem. Alapos mindezekkel szemben az alperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési bíróság elmulasztotta annak figyelembe véte­lét, hogy a közadós közszerzeményi követelését házastársa külön vagyonából eredő igénye terheli. Az anyagi jog szabályai szerint ugyanis a közszerzemény az a tiszta vagyonérték, mely mindenik házastársnak a szerzeményi kö­zösség megszűntekor meglevő vagyonában különvagyonának és az adósságoknak levonása után fennmarad. A fellebbezési bíróság a fennforgó esetben megállapította, hogy S. J.-né, a közadós nejének az anyja 40 hold ingatlanát el­adta, ennek 60.000 K vételárát gyermekei között szétosztotta s eb­ből az alkalomból körülbelül 20.000 koronát kapott a közadós neje is, megállapította továbbá, hogy ugyanő testvérétől S. P.-tól 405.000 K készpénzt is kapott, mely összegről az alperes szintén azt állítja, hogy S. P. ingyenesen adta a közadós nejének. Ezek mel­lett a fegyverneki 1152. és 1296. sz. tkvi betétben felvett ingatlano­kat a telekkönyv tartalma szerint jelzálogos követelések terhe­lők, mégis a f ellebbezési bíróság elmulasztottta úgy a külön vagyon­nak, mint annak felderítését s megállapítását, hogy a tartozások közszerzeményi- vagy különadósság gyanánt jönnek-e számításba? Ily körülmények között a fellebbezési bíróság a már említett ingatlanokat s illetve esetleges megváltási árukat felerészben

Next

/
Oldalképek
Tartalom