Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1928

22 Benedek Regulájának fegyverével. S ennek a fegyvernek, mely 1400 év óta tartja meghódítva a világot, ennek a fegyvernek az éle, ereje: silentium, humilitas, oboedientia; — magyarul: összeszedett hallgatagság, szerzetesi alázatosság, s Isten és az Anyaszentegyház törvényei iránt teljes és tökéle­tes engedelmesség ... — Áldott légy hát Szent Benedek, a te hódító fegy­veredben, áldott légy e fegyvert forgató összes fiaidban ... És áldott légy a Te magyar fiaidban, akik a magyar Cassino, Pannonhalma ormáról kül­dözgetnek immár egy évezred óta ily fegyverzetű seregeket, amely seregek megtanították dolgozni a magyarokat, s hazafiaknak, mindenekelőtt pedig törhetetlen katholikusoknak nevelték a nemzet fiait... Áldott légy Benedek, nevednek mélységes értelme szerint, áldott légy Szent Benedek, a Te nagy­szerű magyar alkotásaidban ... S ma, a jubileum tetőpontján, a nagy alapító szent nevenapján, mél­tán kérek áldást az ő nagy alkotására, azután áldást és kegyelmet arra a rendre, amely ma méltán jubilál... Milyen kegyelmet? Azt, amelyet én a leghatalmasabbnak láttam meg Szent Benedek halálában ... Szent Benedek atyánk halálának kegyelmét kívánom és kérem az 1400 esztendős rendnek. Szent Benedek csodálatos módon halt meg: saját lábán állva. Utolsó óráján oltár előtt állva imádta a legszentebb titkokat, és talpon állva vette magához viaticum-ként, utolsó útravalóként, Jézus Krisztus szentséges testét és vérét. És ezeknek vétele után álló helyzetben lehelte ki lelkét... És holta után sem rogyott össze, hanem állva maradt... Ezt a kegyelmet kívánom a jubiláló Szent Benedek­rendnek Szent Benedek-napján: munkájuk, s az ő nagy missziójuk végzé­sében az össze nem omlásnak a kegyelmét! És ma, midőn az egész világ ünnepel, a magyar bencéseink is jubi­lálnak s édes hazánk is méltán jubilál, kívánom összetört édes hazámnak, teljesedjék rajta Szent Benedek gyermekkorának egy nagyszerű csodája. — Szent Benedek dajkája összetört egy cserépedényt. A kis Benedek össze­szedte a cserepeket, összerakosgatta, majd imádkozott fölöttük — s íme az összetört edény újból eggyé lett, összeforrott... Szent Benedek nagy érde­meire tekintsen az irgalmas Isten, s a darabokra törött Regnum Marianumot tegye újból eggyé, forrassza össze ... Hallgassa meg az ég imánkat és a bencések hozta szent koronának széttépett részeit tegye újból integerré ... Benedictus, áldj meg bennünket és fegyverezz fel minket azokkal a fegyverekkel, amelyekkel fiaidat vértezted: a silentium, humilitas s oboe­diantiá-val... Testvéreim! Ezek a fegyverek, ezek az erények éljenek a mi lelkünkben is és akkor nemcsak Szent Benedek-rendje, hanem én is, Ti is, mindannyian hittel, reménységgel mehetünk az új bencés század felé, és leszünk vala­mennyien, én is, ti is benedicti, azaz áldottak az Ur nevében, most és mind­örökké. Amen. A hálaadó triduum elvégzése után iskolánk falai közt ünnepeltünk. Diákjaink előadták VANYÓ TIHAMÉR Dr., bencés tanárnak erre az alka­lomra irt ünnepi játékát, Szent Benedek-rendjének élete történeti képekben. Március 21., 24. és 25. napján voltak az előadások. Az előadásokon tanít­ványaink szüleiu^és hozzátartozóin kívül szép számmal jelentek meg a volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom