Petőfi Népe, 1999. szeptember (54. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-13 / 213. szám
1999. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ HAZAI TŰKOR 5. OLDAL Újratárgyalják a sortűzpereket 25 ezer forint lesz a minimálbér Nemcsak Szájer József frakcióvezetőt erősítette meg tisztségében szombaton a Fidesz Jelenleg 145 tagú parlamenti képviselőcsoportja, hanem az eddigi frakcióigazgatót, Mátrai Mártát és a 13 frakcióvezetőhelyettest Is. A Fidesz-frakció javaslatára a jövő év januárjától az inflációt meghaladó mértékben 25 000 forintra emelik a minimálbért, amely jelenleg 22 500 forint. Mátrai Márta frakcióigazgató szerint ezzel Járai Zsigmond is egyetértett. A kisvállalkozók kérésének megfelelően - ugyancsak a frakció javaslatára és a pénzügyminiszter egyetértésével - jövőre a kormány eredeti elképzelésétől eltérően változatlanul 15 nap után kell táppénzt fizetni a munkáltatónak a korábban tervezett 30 nap helyett. Egyöntetű a vélemény a frakcióban és a kormányban is - mondta Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök -, hogy a legnagyobb eredményt a családtámogatási rendszeren keresztül érték el. A költségvetésben lévő tartalékok felhasználását firtató kérdésre a kormányfő leszögezte: ami tartalékként szerepel, az a törvény által előírt kötelező minimális tartalék. Orbán Viktor szólt arról is: a frakcióban felháborodást, érthető ingerültséget váltott ki, amikor kiderült az a tény, hogy a Nemzeti Bank indokolatlan tranzakciót hajtott végre, amikor az államadósság átadása megtörtént a Pénzügyminisztériumhoz. Ha másképpen hajtják végre ezt az átadás-átvételt, a költségvetés legalább 70 milliárd forintot meg tudott volna takarítani. A frakcióban nagyon erős a gyanú, hogy erre a jegybank tulajdonában lévő kereskedelmi bankoknál keletkezett veszteségek konszolidálása miatt volt szükség - állította a kormányfő. Ezzel kapcsolatosan azonban egyelőre nem akart állást foglalni a miniszterelnök. A Fővárosi Bíróság dönt az ügyben Beszélgetés Dudás István ügyvédjével Dudás István és társai pere holnap kezdődik a Fővárosi Bíróságon. Az egykori határőr századost, a mosonmagyaróvári laktanya 56-os parancsnokát emberiség elleni bűncselekménnyel vádolják. A mosonmagyaróvári sor- tűzperben egyes források szerint több mint százan haltak meg. Kedden kezdődik a több mint félszáz halálos áldozattal Járó 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűz első fokú büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Az 1956-os sortűzperekben ez les;$ az első tárgyalás azóta, hogy a Legfelsőbb Biróság hatályon kívül helyezett három olyan jogerős - szintén a Legfelsőbb Bíróságon kihirdetett - határozatot, amelyben elévülés miatt megszüntették az addigi büntetőeljárást. A tatai, a tiszakécskei és a kecskeméti sortűz ügyében tavaly ősszel meghozott jogerős döntések indoklása szerint az 1956. október 23-á és november 4-e közötti sortüzek több emberen elkövetett emberölés bűntettének tekinthetők, és mint ilyenek, 1971- ben elévültek. A történész-szakvélemények alapján a bíróság kimondta: ezekben az ügyekben nem alkalmazható a polgári lakosság védelméről szóló genfi konvenció, és a vádlottak cselekményei sem minősülnek soha el nem évülő háborús bűn- cselekményeknek azért, mert november 4-e előtt Magyarországon nem zajlott nemzetközi fegyveres összeütközés, továbbá a felkelők sem birtokoltak összefüggő területeket, nem álltak egységes irányítás alatt, illetve nem viseltek egyenruhát, vagy valamilyen megkülönböztető jelzést. Ezeket az ítéleteket semmisítették meg idén júniusban a felülvizsgálati eljárás során, új másodfokú eljárásra utasítva a Legfelsőbb Bíróságot azzal, hogy a sortüzek ügyében a genfi egyezményt kell alkalmazni, és el nem évülő háborús bűncselekményekként kell értékelni az 1956. október 23-a és november 4-e közötti kecskeméti, tatai illetve tiszakécskei eseményeket. Összesen harminchét ’56-os sortűz ügyében indult nyomozás még 1993-ban, ezek közül vádemelésre hét esetben: az október 23-a és november 4-e között lezajlott mosonmagyaróvári, tatai, tiszakécskei, kecskeméti és ber- zencei, illetve a decemberben történt egri és salgótarjáni sortúz ügyében került sor. Az első fokú eljárások idején a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek az együttes indítványára az Alkotmánybíróság 1996-ban megsemmisítette azt a három évvel korábbi törvényt, amely az eljárások alapjául szolgált. Kimondta továbbá, hogy a sortűzperekben az elkövetés időpontjában hatályos büntetőjogot kell alkalmazni. Még 1996-ban a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az addig megszületett első fokú határozatokat, és új eljárásra utasította az illetékes bíróságokat. Dudás István már évtizedek óta Kiskunhalason él, és az itteni határőrlaktanya parancsnokaként ment nyugdíjba is. Először tíz évvel ezelőtt indított vizsgálatot a határőrség országos parancsoka a mosonmagyaróvári sortűz ügyében. Az akkori halasi városi pártbizottság ülésén ismertették ennek eredményét. Dudás azonban nem ment el ide sem, csak annyit üzent a sajtón keresztül, hogy „nincs bűntudatom, a néphatalom védelméért tettem, amit tettem”. Korábban 1992-ben a Győri Katonai Ügyészség arra hivatkozva tagadta meg a nyomozást a Dudás-ügyben, hogy Mosonmagyaróváron több emberen elkövetett emberölés bűntette valósult meg 1956. október 26-án, mely 15 év után elévül. A Legfelsőbb Bíróság néhány hónappal ezelőtt azonban ezt a megszüntető határozatott megsemmisítette. Az LB júniusi állásfoglalása szerint az 1956. november 4-e előtt a vétlen polgárok halálát okozó sortüze- kért felelős emberek az 1949-es genfi egyezményben megfogalmazott „emberiség elleni bűncselekményt” követtek el. Ezért újra elővették a mosonmagyaróvári sortűz ügyét is. Dudás István állítása szerint azonban azóta súlyos betegségben szenved, ezért nem tud jelen lenni a tárgyalásokon. Ezt többször is jelezte írásban a bíróságnak. Ezután döntött úgy a Győr Megyei Bíróság Katonai Tanácsa, hogy őrizetbe veszik Dudás Istvánt. Kirendelt védőügyvéd, dr. Csapó Imre szerint azonban nem volt megfelelő indok az őrizetbevételre. Ezért fellebbezett az őrizetbevétel ellen a Legfelsőbb Bíróságon, ahol helyt adtak a kérelemnek.- Ön kétségbevonta az őrizetbevétel indokát és erre hivatkozva kérte védence szabadlábra helyezését?- A katonai bíróság arra hivatkozott, hogy Dudás István a meglévő, számos betegségét szándékosan nem kezelteti és ezzel akarja kivonni magát az igazságszolgáltatás alól. Véleményem szerint ez önmagában nem alkalmas annak megállapítására, hogy védencem az igazságszolgáltatást akadályozni akarná. A volt munkahelyi katonaorvosa kezeli, akihez évek óta jár. Soha, sehova nem utalta be, nem mondta neki, hogy bármilyen műtétre, vagy orvosi kezelésre szükség lenne. Felírja neki a gyógyszereket és Dudás István azokat a tablettákat szedi.- Korábban lapunknak a Győr Megyei Bíróság Katonai Tanácsának szóvivője azt nyilatkozta, hogy a börtönben többször is megvizsgálták az orvosok Dudás Istvánt, de semmilyen olyan betegséget nem tudtak kimutatni, ami akadályozná abban, hogy személyesen legyen jelen a tárgyalásokon.- Nem vagyok orvos. Annyit tudok, hogy az igazságügyi orvosszakértők megvizsgálták Dudás Istvánt és erről készült szak- vélemény is. Ezt nekem is meg kellett volna kapnom, de eddig még nem láttam. Dudás István korábbi leleteit ismerem, és ismerem a mostani betegségét is. Olyan betegsége van, ami miatt véleményem szerint képtelen lenne arra, hogy önállóan Budapestre utazzon, ott a hadbíróságot felkeresse, a tárgyaláson részt vegyen és konzekvens válaszokat is tudjon adni.- Amikor néhány hete elvitték a rendőrök Dudás ezredest, külön orvosi kíséretet kapott. Úgy tudjuk, hazafelé már nem volt ilyen egyszerű az út. Igaz, hogy a pénzét és a személyes homijait sem kapta vissza a szabadulása után?- Véleményem szerint nem számítottak a büntetés-végrehajtási intézetben arra, hogy őt a Legfelsőbb Bíróság azonnali hatállyal szabadlábra helyezi. így fordulhatott elő, hogy amikor kiengedték a tököli rabkórházból, akkor a személyes tárgyait és 23 500 forintját sem adták neki oda. Gyalog indult haza. Az egyik büntetés-végrehajtási dolgozó vitte be saját kocsiján a józsefvárosi pá- lyudvarra Dudást. Ott váltottak neki egy vonatjegyet, ami ellen tiltakozott is. Adtak neki ötszáz forint zsebpénzt is, ami ellen szintén tiltakozott, mondván, hogy neki nem zsebpénzre, hanem a saját huszonháromezer forintjára lenne szüksége, amit magával vitt a börtönbe. Végül nem kapta visz- sza sem a pénzét, sem a személyes holmijait. Végül azután kiderült, hogy a karórája kivételével megvan minden, a pénz is. Azt az ígéretet kaptuk, hogy elküldik.- Mi lehet az ügy vége?- Ez ma még egy hatalmas kérdőjel. E hét keddre, szerdára és csütörtökre van kitűzve a tárgyalás a Fővárosi Bíróság épületében. Akár meg is szüntethetik az ügyet, vagy pedig a bíróság újból elrendeli a bizonyítási eljárás lefolytatását, több száz tanú kihallgatásával, szakértők tömegének bevonásával és több tonnányi iratanyag, valamint elektronikus sajtóanyag áttanulmányozásával. RÁ. Nincs feszültség. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés érdekében támasztott költségvetési többletigényével nem koalíciós feszültséget „keletkeztetett”, olyan nincs is. Ezt Torgyán József, a tárca vezetője jelentette ki szombaton Székesfehérváron. A minisztérium szakmai álláspontja alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós csatlakozásnál egyedül a mezőgazdaság területén vannak kvóták. Elvesztésük, vagy a nemzeti érdekeinkkel ellentétesen alacsony szinten való megállapításuk hosszú időre kedvezőtlen lenne számunkra - tette hozzá a miniszter. A kapitány koncertje. Rendhagyó, ingyenes koncert színhelye lesz szeptember 17-én a váci sportcsarnok: Zámbó Jimmy vendégeként Komáromi István rendőr dandártábornok, a Pest Megyei Rendőr- főkapitányság vezetője saját szövegre maga komponálta dalokat ad elő. A dandártábornok rendszeresen együtt lép fel Zámbó Jimmyvel. Véleménye szerint ezek a szereplések hozzájárulhatnak a rendőrség és a lakosság kapcsolatának javításához. Soroptimista unió. Megalakult szombaton Budapesten a környezetükben élők helyzetének javításáért tenni kívánó nők nemzetközi szervezete, a Soroptimist International (Sí) magyar uniója - közölte Juhász Gáborné, az esemény egyik szervezője. Ügyészségi utasítás. Nem történt számviteli fegyelemsértés a szekszárdi székhelyű Dom Rt.-nél, amely közreműködött Horn Gyula volt miniszterelnök budapesti házának építésében. A Pécsi Városi Ügyészség határozatában felszólította az APEH nyomozó hatóságát, hogy a cég ellen indított eljárását bűncselekmény hiányában szüntesse meg, s az ügyben lefoglalt iratokat szolgáltassa vissza. Férfinapot is ünnepelünk. Miért ne lehetne az uraknak is egy napjuk, elismerésül minden jó cselekedetükért? Szeptember 18-án immár negyedszer rendezik meg a férfinapot, amikor megválasztatik majd az év úriembere. Az eget rengető öröm- ködésnek az idén a budapesti Thália Szinház ad helyet. A műsort Alföldi Róbert rendezi, az est háziasszonya Szili Nóra lesz. A rendezvény támogatói ismert divatruházat-, élelmiszergyártó és -forgalmazó, továbbá utazással, életmóddal foglalkozó cégek. A legnagyszerűbb férfit Adám-díjjal és két New Yorkba szóló repülőjeggyel jutalmazzák. Pezsgőlovaggá avatták. A Törley Pezsgőrend új tagokkal gazdagodott szombaton. Ezúttal öten állták ki a próbát: sikerült nyers pezsgőt is „degorzsálniuk". Köztük volt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter is, akit a rend nagymestere avatott pezsgőlovaggá. FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Mentsétek meg a denevéreket! Vasárnapra virradóra harmadszor rendezték meg kontinensünkön az Európai Denevérestet. A szervezők célja itthon is eloszlatni a bőregerekkel kapcsolatos hiedelmeket, s elkötelezett híveket toborozni e veszélyeztetett éjjeli állatok védelmére. FOTÓ: FEB A hétvégi falunapok alkalmából szombaton újra magára öltötte a pékruhát Kunszállás két híres és sikeres vállalkozó pékje: Palásti József és Pólyák Mátyás, valamint fősegédjük, Petróczi Sándor. A virágzó P § P Pékség két tulajdonos-vezetője és társuk pályakezdésük huszadik évfordulója alkalmából hajdani első munkahelyükön, a József Attila utca 17. szám alatti pékségben (ma Tóth Imréé) a két évtizeddel ezelőtti technológiával gyúrta és sütötte a kenyeret. FOTÓ: SZÁSZ ANDRÁS
