Petőfi Népe, 1991. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-25 / 70. szám
ÖKÖLVÍVÁS BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. évf., 70. szám Ára: 5,80 Ft ■ 1991. március 25., hétfő Szlovák—magyar csereoktatás A határ menti szlovákiai területről fogad gyerekeket ősztől szakképzésre a salgótarjáni 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Az iskolát losonci és füleki szülők keresték meg azzal, hogy magyarul tökéletesen beszélő gyerekeiket itt szeretnék szakmára. taníttatni. A szlovákiai magyar gyerekek elektroműszerésszé, illetve általános villanyszerelővé való képzéséért, viszonzásul, a losonci óvónőképző a nógrádi szlovák nemzetiségi településekről vár felvételre jelentkezőket. (MTI) Szabad György Londonban Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke vasárnap délután a brit fővárosba érkezett. Csütörtökig tartó látogatása során találkozik a brit parlament alsóházának elnökével, Bemard Weatherill-lel, a kormányzó Konzervatív Párt, az ellenzéki Munkáspárt és a Liberális Demokrata Párt parlamenti képviselőivel, valamint az Interparlamentáris Unió brit csoportjának tagjaival. Szabad Györgyöt fogadja Douglas Hogg brit külügyi államminiszter. Az Országgyűlés elnöke fölkeresi Margaret Thatcher volt kormányfőt, és találkozik a BBC állami rádió magyar osztályának munkatársaival is. Eljött az igazi szövetkezés ideje! t Végre igazi szövetkezeti közösség — mintegy ezer résztvevővel — kezdett tanácskozást Izsákon, a Sárfehér Tsz gépállomásának legtágasabb szerelőműhelyében. Az elnöki asztalnál, a tisztségviselők mellett, a tsz- és parasztszövetség képviselői, a helyi pártok vezetői és K. Szabó József polgármester foglalt helyet. Ha a korábbi harminc-ötven milliós nyereségekkel zárt évekre emlékeztek a jelenlevők, a legutóbbi esztendőt kudarcként értékelhették. Hiszen a közös gazdaság tiszta eredménye nem érte el a 10 milliót (9 millió 207 ezer forint volt); a Sárfehér 1200 tagja 7343 hektár, jobbára homokos területen gazdálkodik. Mindezek ellenére a tagok szinte kivétel nélkül elégedettek voltak az „eredménytelenséggel”. Ez a kudarc ugyanis azt is jelentette: 1990-ben végre több maradt a gazdák zsebében. Valóban „szövetkezeties” volt az elosztás. Nem csúcsnyereségre, hanem a tagok életszínvonalának emelésére törekedtek. Izsák István — aki augusztus óta elnöke a közös gazdaságnak — tényfeltáró beszámolójában a mező- gazdasági termelés sokasodó terheiről szólt, amivel az új terv elkészítésénél is számolniuk kellett. Jelentős bevételtől estek és esnek el, mert az állam már nem hajlandó a régi arány szerint támogatni a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal bíró nagyüzemeket. Drasztikusan emelkedtek az energiahordozók árai. A termés huszonöt százalékát szüretelte le az aszály. Az állatokat és a terményeket csak nyomott árakon lehetett értékesíteni. (Folytatás a 2. oldalon) DR. ZSÍROS GÉZA FARMERGAZDASÁGOKAT ÍGÉR MINDENKIT LE KELL VÁLTANI... Torgyán elszívta a békepipát a nemzeti kisgazdákkal Azt a fajta politikát, amely kialakult a Független Kisgazdapártban, nem lehet tovább folytatni; a függetlenségünket meg kell védeni. Ezt pedig úgy tehetjük meg leginkább, ha helyreállítjuk az egységünket, és közösen lépünk fel. Haladéktalanul összehívjuk a nagyválasztmányt, amelynek le kell váltania a Független Kisgazdapárt teljes vezetőségét — jelentette ki Torgyán József szombaton, Kisteleken, a szegedi központú Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt országos nagygyűlésén. Beszédében követelte, hogy hívják visz- sza a független kisgazdapárti minisztereket, politikai államtitkárokat a kormányból, a párt megyei szervezetei határozzák meg: saját régiójukból kit tartanak alkalmasnak miniszternek, politikai államtitkárnak. A leváltott frakcióvezetőt azért hívták meg vendégül a nemzeti kisgazdák — mondta egyebek között Boross Imre, a Nemzeti Kisgazdapárt főtitkára —, mert veszélyben látják a Független Kisgazdapárt szuverenitását a kormánykoalícióban. Árulók vannak a pártban, akik feladták a kisgazdák alapelveit — hangsúlyozta. A függetlenség megőrzésére csak közös erővel találhatnak megoldást. E gyűlés legnagyobb érdeme — emelte ki Boross Imre —, hogy egymás mellett ülnek a két párt tagjai, képviselői, és elfogadta a meghívást Torgyán József is. Boross Imre bírálta a kormányt, mondván, hogy tettek helyett csak ígérget. Nem történt meg az elmúlt évben a tulajdonviszonyok rendezése, miként az országot csődbejuttató politikusok törvényes elszámoltatása sem; még ma is kulcspozíciókban ülnek az MSZMP volt emberei — mondotta. Torgyán József hozzászólásában a már jellemző retorikai hévvel ecsetelte leváltásának előzményeit, majd kiemelte: „szent meggyőződésem, hogy ha mi helyreállítjuk az egységet, és újra egyetlen kisgazda- párt lesz, akkor ez olyan hatalmas erőt képvisel, amely a nemzet pártjaként képes lesz kivezetni az országot a válságból”. A gyűléseken részt vevők kifejezték, hogy félretéve eddigi sérelmeiket kompromisszumos megoldásra törekednek. (MTI) S zombaton mély részvéttel helyezték végső nyughelyére Czifrík Lajos földművest, Kiss Antal fűtőt, Zsigmond Imre földművest és Weintra- ger László munkást, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő megtorlások mosonmagyaróvári áldozatait, 34 évvel mártírhalálukat követően az óvári temetőben, A gyász- szertartáson Antall József miniszterelnök mondott gyászbeszédet. — Olyan esemény Mosonmagyaróvár történetében az 1956. október 26-ai sortűz és mindaz, ami utána következett, amellyel a város beírta a nevét a történelembe. A mosonmagyaróvári sortü- zet a budapesti Kossuth Lajos téri tömeggyilkossággal együtt a kollektív magyar emlékezet — mondotta a minisze- terelnök. A továbbiakban rámutatott: „A nemzeteket a közös emlékezet teszi valóban nemzetté. Amikor csaknem két évvel ezelőtt Nagy Imrét és társait a Hősök terén felravatalozva körülálltuk, volt egy üres koporsó, amely az ismeretlen forradalmárokra emlékeztetett. Most négy honfitársunktól búcsúzunk, akiknek életútja igazolja, hogy 1956 valóban a nép forradalma és szabadság- harca volt. 1956-ban a nép kelt fel, a nép Mártírok temetése Mosonmagyaróváron akarta megdönteni az önkényuralmat, és akarta az országot szabaddá tenni.” Antall József a továbbiakban kijelentette: — A történelmi igazságtétel az átalakulás része kell legyen; meg kell nevezni a bűnösöket, ám mindez a jogállami törvénykezés keretében történhet meg. Ez mindnyájunk közös felelőssége. Az elmúlt fél évszázad annyi megpróbáltatást, annyi szenvedést okozott ennek a nemzetnek, hogy ilyen körülmények között együttesen kell igazságot tennünk, mégpedig úgy. hogy eközben az ország működjék és kiemelkedjék abból a gödörből, amelybe juttatták. — Most nem állhatnánk itt e négy koporsó mellett — mondotta —, ha ebben a térségben nem bukott volna meg az előző politikai rendszer. Akkor vagyunk hűek mártírjainkhoz, ha felelősséggel politizálunk, hogy soha ne kerülhessenek vissza a hatalomba azok, akik még ma is esetleg sanda reményeket táplálnak a tekintetben, hogy egyszer még eljön az ő idejük. Hiszem azt, hogy erre nem kerülhet sor, hiszem azt, hogy mártírjaink nem hiába haltak meg. Arra legyünk büszkék, hogy 1956-ban mi, magyarok elsőnek vertünk léket a világkommunizmus hajóján; ez adjon erőt és hitet ahhoz, hogy valóban meg tudjuk teremteni a virágzó Magyarországot — mondotta végül Antall József. A mártírokat a gyászszertartáson a mosonmagyaróvári önkormányzat, a Szigethy Attila Alapítvány, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, az 56-os Párt és az egyházak képviselői búcsúztatták el. (MTI) Az alkalmazkodó mezőgazdaság rendszere címmel tartottak tudományos vitaülést az elmúlt héten, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Agrártudományi Egyesület közös szervezésében Kecskeméten, az agrárértelmiség képviselői: kutatók és gyakorlati szakemberek. A tanácskozás címe egyúttal egy tárcaközi bizottság és egy kutatási program elnevezése is: a ’80-as évek közepe óta foglalkoznak az MTA és a szakminisztérium kutatói a mezőgazdaság alkalmazkodásának vizsgálatával. 1990-ben a program lezárult, ám éppen az eltelt egy év alatt olyan gyors társadalmi-politikai változások mentek végbe hazánkban, amelyek szükségessé tették a kutatás folytatását. Az új proramot Agro—21-nek nevezték el — hiszen átnyúlik már a következő századba —, s az MTA és a Földművelésügyi Minisztérium mellett, az elképzelések szerint, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is részt venne a kidolgozásban. Mihez is alkalmazkodjon az átalakulóban lévő magyar mezőgazdaság? Dr. Láng István, az MTA főtitkára négy tényezőt emelt ki. A rendelkezésre álló agroökológiai potenciál és a piacra termelés alappillérei a jövő mező-, erdőgazdasági és élelmiszer-ipari alkalmazkodásának — mondta. Ugyanakkor nem hagyhatunk figyelmen kívül olyan tényezőket, mint az éghajlat és a környezetvédelem. Az a globális klímaváltozás, amelyet a tudósok az elkövetkező száz évre bolygónkon prognosztizálnak, Magyarországon — az úgynevezett üvegházhatás erősödése következtében — valószínűleg egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok formájában jelentkezik majd. Ami a környezetvédelmet illeti, a magyar mezőgazdaság is kénytelen lesz mindinkább alkalmazni a környezetkímélő technikai és technológiai megoldásokat. A vitában többen hangsúlyozták: a magyar mezőgazdaságnak valójában nincs jövőképe. A föld és a tulajdon körüli csatározásokban arról nem folyik polémia: mi lesz a mező- gazdaság szerepe a jövőben gazdaságunkban? De ha vannak is elképzelések, milyen legyen a 21. század magyar agrárgazdasága? Az átmenet bizonytalan és kidolgozatlan, lassú a törvénykezés és kiszámíthatatlan a szabályozás. (Folytatás a 2. oldalon) Mizsei országos bajnok (A Kiskunfélegyházi Honvéd ökölvívója két évvel ezelőtt szerzett először országos felnőtt bajnoki címet a 63,5 kg-os súlycsoportban, vasárnap pedig megvédte tavaly elért elsőségét a 67 kg-osok között.) Egy fejesgóllal „rövidebb” volt a KTE Debrecenben Kovács kihúzta a bajaiak méregfogát A halasi Török-erdőben tíz hazai bajnokot avattak KOZMETIKAI MŰVELET Szaddám Húszéin új kormánya A bagdadi kormányátalakítást az iraki ellenzék és a washingtoni kormányzat egybehangzóan kozmetikai műveletnek ítéli meg. Bush amerikai elnök szerint az iraki kabinet átalakítása nem tükrözi, hogy a bagdadi vezetés változtatni kivánna politikáján. Az elnök egy szombati nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy bár egyes posztokon érdeklődésre számot tartó változtatásokat hajtottak végre, a jelek szerint továbbra is Szaddám Húszéin határozza meg az irányvonalat, s amíg ő hatalmon van, az Egyesült Államok számára lehetetlen az Irakhoz fűződő kapcsolatok rendezése. Iraki ellenzékiek és külföldi politikai megfigyelők szerint a kor- mánvátalakítás a több oldalról szorongatott Szaddám Húszéin kétségbeesett kísérlete hatalma megőrzésére. Áz elnöki döntés értelmében a 24 tagú kormányba kilenc új tag került. Szaddám Húszéin a kormányfői tisztséget, amelyet eddig ő töltött be, átadta a síita Szaadun Hammadinak, aki eddig miniszterelnök-helyettes volt, a főleg szunnita mohamedánokból álló kormányban. A síiták és a kurdok kormányzati képviseletének erősödése nyilván- lóan a rendszer ellen fegyveresen lázadó síiták és kurdok lecsendesíté- sét szolgálja. Elemzők szerint azonban ez a bagdadi gesztus már túl későn jött és nem elégíti ki sem az ország déli részén harcoló síitákat, sem az északon küzdő kardokat. • Az Iraki Ellenzékiek Magyarországi Közös Bizottsága március 23-án tüntetést szervezett Irak budapesti nagykövetsége előtt. Mintegy százan vonultak fel magyar és arab nyelvű transzparensekkel, amelyek Szaddám Húszéin távozását kólómból.
