Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-22 / 43. szám

October 22, 1953

r ,

I * TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL J

SZIVÁRVÁNY

Az ókor és középkor emberei _ nyilván természeti isme r e t e i k kezdetlegessége miatt — “isteni jelnek tartották az égen megjelenő sokszinlü szép sávot — a szivárványt.

A babonás hiedelmek nyomait napjainkban is megtaláljuk. Manapság is akadnak, akik azt hiszik, hogy a szivárvány az égen az esőzés végét jelzi. Ez a megállapítás azonban helytelen. Hiszen elegendő csupán néhányszor megfigyelnünk a szivárványt s meggyőződünk: bizony, eső előtt, esőben és eső után egyaránt feltűnhet az égen.

Hogyan születik a szivárvány? A napfény bizonyos körülmények között a színkép színeire, külön színes sugarakra bomlik, mint általában a fehér fény. Egy ékala- ku üvegdarab, a háromoldalú prizma segítségével nyomon követhetjük a jelenséget. Ha a fény ilyen prizmán halad keresztül, megváltoztatja egyenesvonalu útját, megtörik. A fehér fényt alkotó különböző színes sugarak nem egyformán törnek meg: egyesek élesen, mások ke- vésbbé. A prizma mögött szé les, sokszínű sáv pedig — a színkép.

Harmat-, prizma- és esó'szivárvány

A vizcseppek felületére eső napsugár behatol a cseppbe s Jközben megtörik. A csepp belső fala visszaveri a sugarakat és a kihatolási ponton visszavert sugár ugyanúgy megtörik. E kettős fényörés- nél a cseppben e különböző színes sugarak — akárcsak az üvegprizmánál—nem egyformán törnek meg. Ilyrnó- don a fehér napsugár a viz- cseppben is színképre bomlik.

Gyakorta megfigyelhető jelenség ez a természetben.

Korán reggel a napon a harmatcseppecskék is a szivárvány színeiben játszanak.

Esőben a nap sugarai megtörnek a hulló vizcseppek mi- riádjaiban. Szemünk azonban csakis azokat a színes sugarakat fogja fel, amelyek hozzánk és a naphoz képest azonos helyzetben lévő csep- pektől érkeznek. Kiderült, hogy az ilyen Cseppek körvonal mentén helyezkednek el és a szemünkkel érzékelt valamennyi szivárványs zerü sugár ezektől ered. Miután pedig az ilyen cseppeknek se szeri, se száma, igy az általuk képzett színes sugarak összefolynak és sokszínű sávot alkotnak — az úgynevezett szivárványövet.

Este és reggel alacsony Nap állásakor a szivárvány- iv félköralakot ad. Minél magasabbra emelkedik a Nap a horizont fölé, annál kisebb a szivárvány. Érthető. Hiszen mi a szivárványban nem látunk mást, mint a színkép szinedre bomlott napsugarakat. Tehát a szivárvány helyzete az égen, kell, hogy a Nap helyzetétől függjön. Minél magasabban van a Nap az égen, annál kisebb részt látunk a szivárvány ivéből. A többit elfödi a horizont. Ha a levegőben magasra emelkedünk, láthatóvá válik az egész szivárványiv. A nagyszerű képben gyakorta gyönyörködhetnek a léghajósok.

Sugártörés, szinsorrend

A szivárvány színei mindig azonos sorrendben következnek egymásra. Magyarázata: a színkép sugarai, amikor kilépnek a cseppből, nem egyformán törnek meg. A vörös szin sugártörése a legkisebb, az ibolyáé a legnagyobb. Szemünk ezért minden cseppből — a szivárványsávban elfoglalt helyzetétől függően — csak egy bizonyos szin (vörös, narancs- j párga, kék stb.) sugarát fog-j ja fel. A cseppben megtörő többi sugár a megfigyelő szeme fölött vagy alatt “elsik- lik”. Ha tehát a ceppek függőleges sorát vesszük, amelyek a levegőben ott helyezkednek el, ahol a szivárványt látjuk, akkor a cseppek legtetejéről vörös sugár, a lejjebb elhelyezkedőktől pedig, egymásra következően narancssárga, sárga zöld, világoskék, kék, - stb. sugarak érkeznek hozzánk. A szivár- v á n y s á v legalacsonyabb cseppjétől a megfigyelő szemébe az ibolyasugár jut.

Mindegyikünk “saját” szivárványát látja az égen. “Távolodjunk” kissé “oldalvást” és a szivárványiv velünk együtt mozog: uj csep- pekben, melyek sugarai korábban félrementek, látjuk meg a szivárványt.

Mitől függ a szivárvány fénye és fajtája?

Megfigyelhető, hogy a szivárvány fényessége változó. Annál fényesebb a szivárvány, minél nagyobbak .az esőcseppek. Ugyancsak az esőcseppek nagyságától függ a szivárvány fajtája. Amikor a levegőben nagyobb cseppek vannak, a szivárványban fényesen kiválnak a zöld és ibolya sávok, de még a vörös sáv is látható. Kisebb cseppek szivárványában a sárga szin tűnik fel.

Az esőcseppek olyannyira sebesen követik egymást valamennyi ponton, hogy a villámgyors sugarak, amelyek belőlük a megfigyelő szemébe jutnak, eggyé, állandóvá folynak össze. Noha a lehulló esőcseppeket minden pilla- naban ujabbbak követik, mégis ugyanazok a sugarak jutnak tőlük a megfigyelő szemébe. Ezért látunk mi hosz- szu időn keresztül mozdulatlan szivárványsávot.

Éjjeli szivárvány

Kettős szivárvány akkor keződik, amikor a sugarak az

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

7-----------V i ■■■ ! ' 1

T-U.

A nép örök életet ad annak, aki megérdemli . . .

a;

Szép Ernő emlékére

“Mint magányos lovast az este, Elér a bánat engernet”

így, ezzel a gyönyörű képpel bukkan fel Szép Ernő a magyar költészet kapujában: Összes Költeményeinek elő- hangja, líránk e nyolcsoros kis remeke kezdődik igy. S igy, mint magányos lovast az este, igy érte el őt halála is. Igen:

Mint, már-már utolsó sereghajtóját egy nagy költőcsapatnak, halottaknak, kiknek élén Ady vágtatott legelébb egyenként szólítva maga után Tóth Árpádot, Juhász Gyulát Kosztolányit, Babits Mihályt ... híveket s hütelene- ket, de akarva-akaratlan: csapatát. A költőcsapatpt, mely ben vezérkedett, ön, kéntelen csapattá verődött magányos lovasaiban egy nyugtalan, ujuló társadalom költői forradalma jelentkezett s hágott költészetünk ormain Vörösmarthyék s Petőfiék nyomába. A halottak fényes menetének, melynek élén az Ady táltosának patkója ver szikrát, utána- poroszkált.most Szép Ernő is. Az, akit e nagy költőcsapatból Ady Endre az ő “drága emberéljek” nevezett* s akinek költészetéről a testvérszellem, Tóth Árpád irta a legalaposabb s legszebb tanulmányt. S most, mikor először lapozzuk át Összes Köl- teményei-nek kötetét azzal a mozdulattal, ahogy a befejezett életműveket szoktuk, azzal tesszük le a könyvet, a- niivel Tóth Árpád tet,te le: ~

“Elbűvölve érezzük a költészet csodáját.”

A költő halála napján

esőcseppekben kettős belső' visszaverődésen mennek ákj Két egymás fölött elhelyezkedő szivárvány is látható. A szinek ezekben a szivárványokban fordított sorrendben kövekeznek; hogyha az első iv felső része vörös és az alja ibolya, *akkor a felső Ívben éppen fordítva, a vörös az alsó szín és az ibolya a tetőszin.

Az alsó szivárvány a szokásos módon keletkezik, a [sugaraknak meghatározott esőcsöppekben való egyszerű (Visszaverődésén. A felső azonban akkor jelenik meg az égen, amikor az egyszerű ’belső visszaverődéssel egyidejűleg a napsugárak kettős belső visszaverődésen mennek át azokban a ceppekben, amelyek az alsó szivárványt képező cseppek felett helyezkednek el.

Szivárvány akkor is föltűnhet, amikor az esőcseppekben nem a közvetlen nap-1 sugarak verődnek* vissza, hanem a folyók, tavak, tengeröblök vize által visszavert sugarak. Éjjel a Hold fényénél is feltűnhet a szivárvány. Igaz, az ilyen éjszakai szivárvány igen ritka jelenség. Amellett az éjszakai szivárvány . színei nem elég fényesek és nem egykönnyen vehetők észre. • «.-•••• .

(1884—1953)

számot kell adni a nemzetnek róla, hogy mit veszített.

Elvesztette Szép Ernő halálakor huszadik századi nagy költészetének, az Ady-nemze- déknek egyik legeredetibb képviselőjét; s elvesztette egyúttal az uj magyar elbeszélő próza, színpadi költészet és művészi igényű köny- nyü-publicisztika egyéni hangú mesterét. E hármas veszteség közül az a legsúlyosabb, ntely költészetünket érte.

Szép Ernő lírája — melynek elmezésére itt most, hely is, idő is kevés — attól csupa művészet, hogy csupa emberiség: a gyengéd, gyermekien érzékeny s ugyanakkor a világ minden szenvedésével egyetemesen és határtalanul szolidáris lélek költészete.

E költészetről Tóth Árpád ezt írja:

“A népköltészet örök és mélységes forrásaiból merítve tökéletesedett olyanná, melynek az üdeség és közvetlenség a főjellemvonásai.”

A költőtárs e mondatában Szép Ernő költészetének leg- lelkét ragadta meg, egész tartalmát foglalta össze. Valóban: Szép Ernőnek a nép- költészet forrása fölé oly mélyen sikerült hajolnia, hogy tükrében — anélkül, hogy egy vonása is elmosódott volna — a legvárosibb fejlettség s a legeurópaibb érzéskultura is önmagára is-' mert. Költői hangütése oly tisztán csengő s oly eltéveszt- hetetlen, mint, igen keveseké.

S a Harapás debussy-i művészete csak attól a Szép Ernőtől telhetett ki, akinek | népköltészeti egyszerűségből a Tiszapart cimii örök állókép remeklésére futotta.

Irodalomtörténeti közhely már Szép Ernőt a férfikorban is megőrzött friss, gyér-1 meki lélek költői kifejezője-1 ként emlegetni, sőt már-már skatulyázgatni. Ám attól,1 hogy közhely, igazságából I mit sem vészit. S ne feled- j jük (anélkül, hogy Kosztolányi művészetét kisebbitenők) A szegény kisgyermek panaszai előtt Szép Ernő gyermeki ihletésű lírájának sokkal eredendőbb s hitelesebb pa- ] naszai jártak.

Többek közt azért is, mert ő valóban szegény kisgyer- j mek volt. Szegény kisgyermek, falusi tanító koldusdiák j fia, s szegény újságíró,, sze- j gény költő maradt világéle- j tében. Olyan panasza nincs| is a szegény kisgyermeknek j a világirodalomban még egy, j mint a Szép Ernő hires, a: sok koptatástól sem halvá- j nyúlt verse, a Gyermekjáték.

Szolidaritása a szegényekkel, kiket soha cserben nem hagyott, egész költészetének I. alaphangjához tartozik — s ez az alaphang az első világ-1 háborúban kapott először himnikus szárnyalást. Bor-, ] zalmas inzultus volt az neki; i költészete úgy reagált, reá, hogy legott önnön csúcsaira emelkedett. -E világháborús versei — Adyéi és Babitséi mellett — a magyar lira i egyik legszebb erkölcsi bizonyítványát teszik: a magyar költészet feltétlen, teljes és hősi elutasítását a háboru- csinálókkal szemben. Szép Ernő költészete, e mindaddig inkább rövid dalokban megszólaló művészet ekkor csap át végtelen strófáju elégiákba, ekkor születnek a Néked szól, a Mit tettetek velem, az Itt volt benn a szivemben, a Jaj, fájdalom s kivált a De kár megrendítő, tiltakozó, nagy hangjai s rövid dalformában is a feledhetetlen Imádság, a Ti ártatlan szegények, a Világtalan katonák, a Mint a hangafa a pusztában, az 1917-ben, meg mind a többi. S költészete ettől fogva, a két háború közt s azóta is: ennek a szolidaritásnak költői világát szélesíti s járja be. Nem a világnézet konkrét megformáltságával persze, de bátyán, őszintén, emberül.

“Revoltálni !•” Ezzel a szóval csengett ki az Ady Endre forrón testvéri hangú bírálata, melyet negyven évvel ezelőtt Szép Ernő egyik kötetéről irt. Tudta, miért Írja s kit bátorít: abban a könyvében irt Szép Ernő a Ganz- gyár ötezer kizárt munkásáról, s szerepelt benne az ifjú Szép Ernő moszkvai utjának némely élménye is. (Az irodalomtörténet számára álljon itt: a Szovjetunió előtti s 1914 előtti Oroszországban a magyar irodalom jelesei közül ő járt egyedül. Persze, nem mai szempontú érdeklődés volt, ez — de 1905-öt hagyta el a naptár, s Szép Ernő munkatársa volt Kiss Józsefnek, aki a Knyáz Po- temkint irta, s tisztelője Bródy Sándornak, ki lapjában a forradalomnak rovatot nyitott s akciót kezdett a bebörtönzött Gorkijért,. Mindenesetre : érdeklődés volt,

mely e szintén Páris-járó magyar költőben nem volt egyirányú s melynek nyomai költészetén is kimutathatók.

•Nos, hát Szép Ernő “revol- tált”. Nincs a világon az a mákszemnyi gonoszság, vagy rútság, amellyel szemben ne lett volna szolid kis barikád még .leghalkabb. verse is; a világ minden ocsmánysága és nyomoritása ellen egész költészete csendes,* de határo-. zott revolució. Az volt a két háború közt is, mikor szolidaritása 'az elnyomottakkal egész líráján eluralkodott s színezése ebben már részletekbe ment. (Lásd' A Ritz előtt, ha zene szól cimü versét.) De jött a második világháború: neki még szörnyebb, gonoszabb, mint az első.

Imádság cimü remekét, melyet Bajor Gizi művészete hordozott, meg’ országszerte, a Horthy-világ háborús leventeoktatói már Mécs László neve alatt szavaltatták, hiába tiltakozott. A második világháborúban tüntetőleg el is. némul: a Nyugátbdh

(vagy Magyar Csillagban £) nyomtatásban jelenti bje,

(Folytatás a 14-ik oldalon)!