Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-03 / 36. szám

6 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905. augusztus 13. részére telek megszerzése tárgyában beterjesztett tanácsi előterjesztés került szőnyegre. A polgári leányiskola ugyanis alkalmatlan helyiségben, egy régi rozoga házban van elhelyezve; a növen­dékeket rendesen elhelyezni és kellő oktatásban részesíteni nem lehet. A tantestület ismételt kérelmére elhatározta tehét a város, hogy alkal­mas telek vásárlása ős uj iskolaépítés iránt tesz lépéseket. A mai közgyűlés, mivel a képviselők nem jelentek meg a kellőszámban, akkép határozott, hogy az ügyet 30 nap közbevetésével 1905 évi október hó 5-ére összehívandó közgyűlésen fogja tárgyalni és ezen ügyben határozatot hozni. Megalkotta a városi legeltetési szabályrende­letet és ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági bizott­ság szervezéséről szóló szabályzatot; mely jóvá­hagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz lesz felterjesztendő. Németh Izabella városi kisdedovodai dajka eddigi 25 K fizetésének 40 koronára leendő fölemelése iránt beadott kérvényét a képviselő­testület a pénzügyi bizottság és tanács javaslata alapján egyhangúlag elfogadta és határozatilag kimondotta, hogy a fölemelt fizetés már 1905 évi julius hó 1-től kezdődőleg lesz kérelmező­nek kifizetendő. Egyéb tárgy nem lévén, a gyűlés véget ért. Beszámoló. Dr Darányi Ignác v. 1>. t. t., a tapolcai kerület országgyűlési képviselője a nyár folyamán megtartott gazdasági kongresszus alkal­mával tett Ígérete értelmében folyó hó 30-áu Balatonfüredre érkezett, hogy a rég óhajtott kör­utazását megtehesse. 30-án Balatonfüreden tett látogatásokat, 31-én Felsőőrs és vidékét látogatta meg. Szeptember 1-én Balatonkisszőllős, Pécsely, Akaii, Udvari, Antalfa és Zánka községeket látogatta meg. Szeptember 2-án Köveskália, Kővágóőrs és Badacsonytomaj látogatása után ebéd volt a Hableány-szállodábau, délután Káptalantóti és Gulács környékbe ment. Ma Tördemicz, Szigliget látogatása után Tapolczára érkezik. Ez alkalommal tiszteletére dőli 1 órakor a Balaton-vendéglőben társasebéd les/. Egyházmegyei hirek. Kreutzer Dezső szepet­neki segédlelkész Böhönyőre káplánná, — tízabó József karádi segédlelkész a szepetneki plébániára adminisztrátorrá kineveztetett, — mig Tüske József segédlel kész Tapsonyból Karádra és Mad­jerics Teodor szentmáriai káplán helyé Salak József káplán áthelyeztettek. Uj hitoktató. Dr István Vilmos megyés püs­pök Fábián Gábor lentii káplánt a zalaegerszegi elemi iskolához hitoktatónak nevezte ki. Áthelyezés. Vas Dávid zalaegerszegi 06ztály­mőrnökségi mérnök Kisczellre helyeztetett át, Gellért Nándor pedig a szombathelyi üzletveze­tőségtől áthelyeztetett Zalaegerszegre. A jegyzők fizetésemelése. Végre-valahára meg­jött a zalamegyei jegyzők felemelt fizetésének utalványozása is. A számvevőség lázasan dolgo­zik a számfejtésen ennek következtében a u unka már annyira előrehaladt, hogy szerdán, a kifizetése­ket megkezdik. Kinevezés. Az alsólendvai állami polgári iskolá­hoz a miniszter Korom György okleveles polg. iskolai tanárt kinevezte. A pénzügyminiszter Győri László keszthelyi adóhivatali ellenőrt a dunaföldvári adóhivatalhoz pénztárnokká, Tóth Zsigmond adótisztet ellenőrré nevezte ki Győri helyére. Köszönet. Az elaggott iparosok alaptőkéjének gyarapítására N. N. 4 ős Weiss Ármin 3 K-t, adományozott miért az ipartestület hálás köszö­netét fejezi ki. Gyá8zhír. Vettük a következő gyászjelentést. Özv. Gottesmann Raoulné szül. MartonMvy Antónia ugy saját, mint gyermekei: Antónia, Raoul, Blanka, Ella és Ervin, úgyszintén az alul­írottak nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja a legjobb férj, apa, fiu és testvér erdőbaktai Gottesmann Raoul a »Pesti Fonciére* biztosító társulat főfelügyelőjének hosszú kinos szenvedés után, életének 57-ik, boldog házasságának 26-ík évében, f. óvi augusztus hó 27-ón esti 8 órakor történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai f. évi augusztus 29-én d. u. óra­kor fognak a kerepesi-uti temető halottasházá­ban, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és ugyanazon temetőben örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldo­zat az elhunyt lelki üdveért f. évi augusztus hó 30-án d. e. 10 órakor fog a ferenczrendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1905 augusztus hó 28-án. Áldás, béke hamvaira! Erdőbaktai Gottesmann Adolf cs. és kir. szk. lovasszázados mint apa. Erdőbaktai Gottesmann Adolfné szül. Paulay Irma mint mostohaanya. Erdőbaktai Gottesmann Adolf és neje és szül. Komarnioki Euphrosine, Erdőbaktai Gottesmann Mária, Erdőbaktai Gottesmann Ernő cs. ós kir. huszárszázados és nejo szül. Manoilovich Paula, Erdőbaktai Gottesmann Alfréd huszár­főhadnagy, Erdőbaktai Gottesmann Gusztáv Erdő­baktai Gottesmann Miklós és neje szül. Szongott Erzsébet mint testvérei és sógornői. Exhumálás. Kisfaludy Móricnak az 1848—49-iki szabadságharc vitéz ezredesőnek holt tetemét f. hó 21-ón vették fel a sümegi temetőben. Az exhumálás Sólyomy Tivadar főszolgabíró, Kará­csony Kálmán szolgabíró, Németh János plébános, Lukonich Gábor dr tb. fő és járásorvos jelenlé­tében törtónt. A családot a boldogult ezredes özvegye, gyermekei és unokái képviselték. A sirásók a megnyitott sirból kiemelték az ércko­porsót, ezt azután felnyitották s a hulla arányos­ságait konstatálták. Az ezredes ősz haja és szakálla még ép volt, s diszcsomókban körítette a hosszúkás koponyát. Kalapja, amelyet vele eltemettek szintén még épen feküdt a koporsó közepe táján. Maga az érckoporsó egyik oldala egészen behorpadt a 12 óv alatt, amióta a föld­ben nyugszik. Németh János plébános ezután beszentelte az uj sírboltot, latin imát mondott a boldogultért, azután leeresztették a koporsót uj nyugvó helyére. Az uj sirbolt a temető legszeob sorában az első útban fekszik s most dolgoznak a föléje emelendő emlókkereszten. Adóhivatali vizsga. Dómján József adóhivatali gyakornok augusztus 29-én az adóhivatali vizsgát egyhangú kitüntetéssel tette le. A bizottság tagjai voltak: Kocsis Sándor p. ü. titkár, Práger Samu adóhivatali ellenőr és AranyIzorp. ü. számvizs­gáló. Dr Sommer Mór vámosmikolai ügyvéd tudatja velünk, hogy édes anyja, Sonm or Jakahné Vámos­iiiii>.oian 80 éves korában vegeigyengülésben el­halt. Az elhunyt városunkbau ismert és szeretett egyéniség volt. Nyugdíjazás. Faragó Ignác, a tapolczai állomás hosszú időn át volt főnöke nyugdíjba vonult. A vallás ós közoktatásügyi miniszter Csigó Mária sümegi elemi iskolai tanítónőt nyugdíjazta. Meny­hárt Mór nagyrákosi plébános, a ki Álsó-Bagod­ban 15 évig volt káplán, nyugdijba vonult. Tánciskola. Mazzantini Lajos, Magyarország első táncmestere abban a kitüntetésben részesíti városunkat, hogy szeptember 15-én tánctanfolya­mot nyit. Mazzantini hirénél csak a tudománya nagyobb. Balletmestere volt az operaháznak, tanára a hadapródiskoláknak. A táncmesterek országos közgyűlése — tekintettel a hervadha­tatlan érdemeire — örökös díszelnökének válasz­totta. Hisszük, hogy ezt a rendkívüli alkalmat örömmel ragadja meg városunk közönsége és tömegesen látogatja a mester iskoláját. A csáktornyai szociálista. KristófFy alaposan megzavarta a csáktornyai kevés számú szociális­tákat és elhatározták, hogy a vasárnapi nép­gyűlés alkalmával egy kis parázs tüntetést ren­deznek az általános titkos választójog mellett. Mivel azonban kevesen vannak ós így még egy tömegben is nagyon kis csoportot tudnának képezni, .elhatározták, hogy nem állnak egy csoportba, hanem össze-vissza a néptömeg közé vegyülnek és így ha itt is ott is felhangzik egy­egy kiáltás az általános választójog mellett, a dolognak olyatén formája lesz, mintha az egész hallgató közönség követelné azt, hogy a szónokok nyilatkozzanak e kérdésről. Javában beszéltek már a képviselők, a midőn egy megmerte resz­kírozni és nagy hangosan elkiáltotta magát: »Abcug Zichy, éljen a titkos választói jog.« A békés vidéki polgárság nagyon felbőszült ezen az nbcugoláfion, a mely a legsnájdigabb grófot érte, közrefegták a szociáiistát és ugy elverték, hogy a mire a csendőrség a rögtön ítélő biróság keze közül a szegény titkos választót kiszabadí­totta, csupa vér volt. Napfogyatkozás. Augusztus 30-án 1 óra 45 perckor kezdődő és 2 óra 8 percig tartó nap­fogyagyatkozás volt. A hold a nap korongjának háromnegyed részét fogta el, ugy hogy szabad szemmel is beleiehetett nézni a napba. Azonban szabad szemmel mégis kevesen merték megkoc­káztatni a napbanézést, jobbára csak bekormo­sított üvegeken vizsgálgatták ezt a remek ter­mészeti tüneményt. Háromnegyed háromkor egé­szen olyan homályos, sárga volt a napfény, mint késő téli időben, midőn a nap lenyugszik és mindent sárgás, homályos színben látunk. A nap­fogyatkozást városunkban is nagyon sokan csodál­ták, az utcákon egész csoportok verődtek össze és kézről-kézre adogatták a kormos üvegeket. Teljes napfogyatkozás Spanyolországban, és Algír­ban volt, a hova a világ minden tájékáról özön­löttek a csillagászok, hogy a három és fél per­cig tartó teljes elsőtótedés alatt, — a midőn és csakis a napot környező fényudvar adott egy kÍ8 vékony világosságot — a ntp szinkópeleme­zésőből, sugártöréséből megállapíthatták, hogy a napot micsoda gázok körithetik. A kitartó munkás. Keller Ignác nagykanizsai cipészműhelyőben Keszler Mór 24 év óta hűsé­gesen üti a kaptafát. A miniszter a hűséges segé­det 200 K jutalommal tüntette ki, a melyet augusztus 27-én nyújtottak át ünnepélyesen a kitüntetett segédnek. A soproni kereskedelmi és iparkamara is képviselve volt az ünnepélyen. Templom rablás. Varga János 14 éves lentii fiu feltűnően költekezett. Midőn a dolognak utána jártak, kitűnt, hogy a lentii rom. kath. templomban van feltörve a Szent Antal szobor alatti persely. A csendőrség az elvete­medett kis gonosztevőt, elfogta és bekísérte. A munká8közvetító8 portómentes. A földmivelés­iigyi miniszter f. óvi 40456. sz. rendeletével portó­mentessé tette a muukásközvetítést. Eddig a nehéz­ség az volt, hogy ha a törvényhatósági, községi munkásközvetítő valamely munkaalkalomról érte­sült, nem volt módjában portómentesen kérdést intézni az illető munkaadóhoz, viszont ennek sem volt módjában a kórt felvilágosítást magadni. A miniszter most portómentos levelezőlapokat adott ki, (zöldet ós rózsaszínűt) hogy a törvényhatósági munkaközvetítők (zöld) és a községi munkaközve­títők (rózsaszín) közvetlenül érintkezhe»9onek a munkaadókkal. Talált tárgy. Egy három gombos női bőrkesz­tyűt találtak s átadták a rendőrségnek, a hol a jogos tulajdonos a hivatalos órák alatt á veheti. Tüzek. E héten a vörös Kakas nagyon vigan szálldogált. Mindenfelől kapjuk a szörnyű kireket a pusztító tűzvészről. Csonkahegyháton mult szombaton volt nagyobb fajta tüz, elégett B ház, 6 melléképület. A tüz állítólag cséplőgéptől kelet­kezett. Biztosítva csak egy része volt az elégett épületeknek. — Letenyén Kurucz István gazda pajtája gyuladt ki az ott játszadozó gyermekek vigyázatlansága folytán. A tüz átcsapott a s;om­széd házakra is, ugy hogv 4 lakház, két ístílló, néhány kamra és különféle gazdasági eszkóz a tüz martaléka lett. A kár 3—4 ezer korcna. Nagyrészt biztosítva volt. — Becsehelyen Balog Marton pincéje és présháza égett el. A tűset valószínűleg gyújtogatás okozta. — Pókaián Kovács Imre gazdaember lakóházába a viliim beütött és felgyújtotta a szalmatetőt. Noha gyorsm érkezett segítség, a ház a lángok martaléká'á lett. A kár 720 korona. Biztosítva nem volt. Öngyilkosságok. Gudlinek Antal muracsánü lakos nagyon megunta életét, ki ballagott a Munv­hoz ós ott, a hol legjobban sodor az ár, b«lt­ugrott. Holttestét nem találták meg. — Szabi Györgynó kiskomáromi lakos gyógyíthatatlai betegsége miatt egy falba vert kampós szegre felakasztotta magát. — Szölöskei Károlyuő balatonhenyei lakos felakasztotta magát. Ugy63 tolvaj. Egész bátran megérdemli az ügyes jelzőt az a ki a tolvajok nemzetségétől, a cigány­tól el tud valamit lopni. Már pedig Bolányos József ós Bogdán József valóságos vérbeli cigá­nyok, kik mióta gyalog kénytelenek járni, mert valaki kót görhes lovukat elkötötte, az egész világ iránt mélységes gyűlölettel viseltetnek. A kót nemes paripa nyomait eddig hiába ütötte mind a kiterjedt cigányhad, mind a nyomozó csendőrség. Pöstyén fürdőből jelentik: Lelkes óvációbau részesítette Mezei szinésztársulata az itt üdülő Hegyi Arankát. F. hó 24-ón este, előadás után testületiteg a művésznő villája elé vonultak ós félóráig tartó énekszerenádot reudeztek neki. A szokatlan tiszteletnyilvánítás hallattára a park­ban sétáló fürdővendégek csakhamar elárasztot­ták nemcsak a fürdő előtti teret, de az egész királysort is ugy, hogy a közlekedés teljesen fennakadt. A művésznőt a spontán tiszteletnyil­vánítás annyira meghatotta, hogy csak könnyezve tudott köszönetet mondani az őt bálványozó kollegáinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom