Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-04 / 14. szám

tartalékba keiült 20. visszahelyeztetett 20fi. fegyverképtelen lett 76, töröltetett 4, távol maradt 47 és teljesen ismeretlen 8. Sorozás. A sümegi járásban a katona-sorozást március 26. 27. és 29-ik napján ejtették meg. A katona kötelesek összes száma 61S volt, kik közül 161-et soroztak be, 38-at a póttartalékba osztottak. Távol maradt 37, ismeretlen 13. Tavaszi divat. Hogy miiy^ érdekes és sikkes lesz az idei tavaszi divat: látható Ats és Társai (Budapest, Szervita-tér) cég női divatáru üzletében, melynek főnökei e napokban érkeztek meg külföldi bevásárlási utjokról, beszerezve a legremekebb lyoni selymeket, divatszöveteket eredeti francia és angol rubamodelleket, valamint szebbnél szebb kész cont'ectiókat u. m. gallérokat, kabátokat, köpenyeket és az idén annyira kedvelt bolérokat (figaró). Ruhák, konfectiók párisi minták szerint a legszebb kivitelben készittetnek igen mérsékelt árakon. Vidéki megrendelések kiváló gonddal eszközöltetnek. Tüz. Tavasz István zala-szent-gróthi lakós lábaspajtája ismeretlen okból kigyúlt és egy kazal törekkel s 1 kazal szalmával a lángok martaléka lett. A tűzoltók gyorsan a helyszínére értek, de csak a tűz lokalizására szorítkozhattak. — Harmadnap pedig Simán János ugyancsak zala-szent-gróthi lakós lakháza gyúlt meg s noha gyorsan érkezett segély, leégett A tüz keletkezése kinyomozható nem volt. Betörés. Március 31-én éjjel városünknan Derencsénv Pál kereskedő pincéjébe álkulcscsal betörtek; a háziak a betörést észrevették, de mire a rendőrséghez mentek rendőrért, a tolvajok — pár pint pálinkával megrakódva — elillantak, a pinceajtón hagyva az álkulcsot. — Ugyanazon éjjel Weisz Jónás unokaöcscse üzletébe hátulról a plébánia kerten keresztül akartak betörni. Az ablak keresztvasait kifeszítették, mi közben az ablaktok egy része kijött s alatta tégla esett ki, de be nem mehettek; mert belül ről keresztvassal ellátott vastábla volt. Akkorazablak alatt a téglát szedték ki s az igy támadt lyukon mentek be, azonban csak a kis iroda helyiségbe jutottak, honnan semmit sem vihettek el, az iroda helyiséget pedig a bolttól vasajtó zárta el, melyet nem bírtak kifeszíteni s igy eredménytelenül távoztak. — A tettesek kipuhatolása nehézséggel jár; mert az álkulcson s az udvarban hagyott feszítő vason kívül semmi bűnjel nincs. Egyesek gyanú alatt vannak, de a tettet tagadják s ez ideig ellenök semmi bizonyítékot sem lehetett szerezni. Új marharakodó állomás. A magyar királyi államvasutak kezelése alatt levő Dunántúli helyi érdekű vasút vonalán, Zalavármegye területén fekvő Lesencze-Tomaj állomása a marhalerakódó állomások közé fölvétetett. 335, 685 méter és 25 cm gyapjukelmét szabott ki, hiteles kimutatás szerint, 1896. januártól 1897.januárig az „angol szabóhoz" címzett és 1848. óta fennálló Kohtl Heilmann. ós fiai cég (Budapest, Károly-körüt 12.) Ez magyarázza meg a nevezett férfii- és gyermekruha-áruház mesés olcsóságát, 16 fiókraktára pedig versenyképességét. Minden darabon a szabott ár látható. Veszedelem kőfejtésnél. Ifjú Sági István 25 éves nőtlen földmives, zala-szent-lászlói lakós, kőfejtéssel lévén elfoglalva, több fúrást eszközölt, s a lyukakat lőporral megtöltötte, bedugta s a gyujtózsinórt meggyújtva elszaladt. Több experimentum sikerült, de egy nem sült el. Odament és látva, hogy a gyújtózsinór elszakadt, újból megfúrta a követ, azonban a fúrás által előidézett dörzsölés folytán a lőpor meggyúlt, explodált és Sági jobb kezét szétroncsolta. Röntgen-féle sugarakkal lehet csak a Scharf-féle gyémánt utánzatokat a valódi gyémántoktól megkülönböz tetni. A miUéniumi ünnepélyeken sok ősrégi családi ékszer volt Scharf-féle utánzatban képviselve, mert a legművészibb aranvfoglalású ékszer is tökéletesen pótolható Scharf-féle utánzatban. Scharf világhírű gyémántutánzatainak raktára, Budapesten, Andrássy ut 37. alatt van. Képes árjegyzék ingyen és bérmentve. I E O D HL, O IMZ. Nina kisasszony. Ez a cime annak a bájos regénynek, melynek közlését a napokban kezdte meg az Egyetértés, s melynek március 31-ig megjelenő folytatásait külön levonatban ingyen küldi meg, aki április 1-én a lap előfizetői, sorába lép. Nina kisasszony szerzője nemcsak mint regényíró, de mint költő is a legelső helyek egyikét foglalja el a francia szépirodalomban és ennek fényes bizonyítékát szolgáltatja a jelen legújabb műve is, melyben egy végtelenül poétikus, bájos és kedves teremtést mutat be olvasóinak Ninában. Nina kisasszony csupa ártatlanság, naivság és szeretet, a ki nagyon ragaszkodik annak az ódon. tornyos kastélynak komor falaihoz, a melyben a bölcsőjét ringatták és a kastélyt környező szép erdőhöz, a melynek balzsamos levegőjében hajadonná nőtt fel. Ebből a ragaszkodásból erednek azok a kezdetben naiv, de utóbb a tragikum magaslatáig emelkedő küzdelmek, melyeket a szerző ragyogó tollal, nagyon érdekes mese keretében rajzol. A regényen kívül az Egyetértés minden száma 1—2 érdekes tárcát közöl, hol szépirodalmit, hol meg ismeretterjesztőt. A/. Egyetértés egyéb rovatai, tudósításai mindenkor a legtökéletesebbet nyújtják, mit egvrészt az Egyetértés szakavatott munkatársai, az ország és a világ minden részében levő saját levelezői és a lap nagy terjedelme tesznek lehetővé. Az Egyetértés nagy terjedelménél fogva abban a helyzetben van. hogy mindenről a legrészletesebb tudósítással szolgálhat olvasóközönségének s nem kénytelen térszüke miatt hézagos és dióhéjba szorított híreket közölni. Ez előnyök mellett az Egyetértés előfizetési ára a legmérsékeltebb: Negyedévre 5 "frt. Mutatványszámmal a kiadóhivatal kívánatra készségesen szolgál. (Egy bevált újság ) Vagy nyolc hónappal ezelőtt, bizonyosan emlékszik rá a magyar közönség, tizennyolc budapesti újságíró megalakította a Budapesti Napló-t. Írók és poéták, akik köztudomás szerint mindig problémákon törik a fejüket, közös uj problémát állítottak maguknak: mikép kell megteremteni az „önkezelési" újságírót, mikép kell felszabadítani a sajtót a tőke járma alól, mikép lehet független lapot teremteni, megteremteni az újságírók lapját ? A dió kemény volt és nehéz a munka; egyrészt a körülmények kényszere, másrészt egy nagy eszme vitte rá a tizenyolcak cs'oportát, hogy szakítva a zsurnalisztikái munkafelosztásnak hagyományaival, magukra vállalják ők tizennyolcan az újságíráson kívül még az uj ságalapításnak és az uj ságkiadásnak gondjait is Azonban épp az „önkezelési" újságíró, aki függetlenül minden kiadótól és mentesen minden méltatlan járomtól, igaz kedve szerint beszélhet, a maga felelősségére és a közönség tetszésére, úgy kezelvén önmagát, hogy bizalmat keltsen és kedveltséget. Nos, ez a probléma, mint a Budapesti Napló-nak országszerte elterjedt komoly formájú, tekintélyes, érdekes, ötletes, gazdag, eleven számaiból látjuk, fényes sikerrel oldódott meg. A tizennyolcan pompásan kezelik önmagukat és világos bizonyságát "adják annak, hogy kevés emberből kitűnően lehet megszervezni egy respublicát. Ezt a szervezeti kitűnőséget aztán a Budapesti Napló-nak minden száma is csodálatos frisseséggel demonstrálja. A Budapesti Napló pompás organismusa el nem fárad, szelleme ki nem merül, logikája meg nem gyöngül. Szeme is nagyszerű a Budapesti Napló-nak. meglát mindent, aztán hogy tudja elbeszélni, amit látott! Az egész szervezetnek architektúrája azt bizonyítja, hogy kedvvel rakosgatja itt minden ember az újság porcikáit össze. Az újságírók lapja embereinek persze nem is nagyon kinos munka ez. Oly sok és sokoldalú talentum került ebbe a lelkes társaságban össze, hogy egy legelőkelőbb stílű újságnak napról-napra való megismétlése csak természetes folyamat, ha ilyen elmés és kijpró bált pennák fáradnak ebben. A Budapesti Napló minden egyes száma egy-egy zsurnalisztikái siker. Az olvasónak valóságos öröm A Budapesti Napló, a melynek politikája független, szabadelvű és rendíthetetlen; a Budapesti Napló, a melynek tárcarésze, hírrovata és kritikája a magyar sajtóban kívánatos színvonal mértéke lehetne; az újság, melynek főszerkesztője Vészi József, felelős szerkesztője Braun Sándor, melynek politikáját a szerkesztők mellett Beksics Gusztáv, Balogh Pál, a szabadelvű magyar ujságirásnak e fényes tollú, nagy tanulságu és erős logikájú triásza vezeti, a melynek tárcarovatát pedig Ábrányi Emil, (Robin), Gergely István, Lyka Károly, Márkus József, Papp Dániel (Monachus), Pékár G}ula, Thury Zoltán, Tömörkény István, Feszi Géza, Száuthó Kálmán, Munkácsy Kálmán stb. élénkítik ; az újság, amelynek országgyűlési rovatát, hírrovatát, művészeti rovatát, különféléit, katonai cikkeit, riportjait stb. a legkipróbáltabb. legtanultabb, és legizlésesebb magyar zsurnaliszták szerkesztik és írják, igen természetes, hogy rövid pár hónap alatt elterjedt és népszerűvé vált. Az önkezelési rendszer bevált a zsurnalisztikában és a Budapesti Napló, amely saját speciálitása szerint minden nap hasábokon át bizalmasan is beszélget a közön ségével (A „Szerkesztői üzenetekben"), nélkülözhetetlen társa-ága lett olvasóinak. Már csak egy uj probléma marad az önkezelésnek e megoldott problémája után: mit adnak ezek a tizennyolcan a közönségüknek'? A ki gourmand a szellemi élvezetekben, az megtudhatja azt a titkot, ha előfizet a Budapesti Naplóra. Ez az újság épen annak való, a ki már unja a szürkét, a sablont, a banalist. Egy mezögazdas igi sza lap ingyen! Mezőgazdáinkra nézve hasznos tudnivaló, hogy nem kell külön gazdasági lapot járatniok, ha a „Magyar Ujság"-ra fizetnek elő. Ez a kitűnő fővárosi lap ugyanis — mint értesülünk — legközelebb kiilön mezőgazdasági mellékletet indít meg, melyet előfizetői teljesen díjtalanul kapnak meg. Értékes és szép ajándék az, a mit a „Magyar Újság", ez a nagy gonddal és mindig élénken szerkesztett fővárosi lap, nyújt az előfizetőinek; olyan ajándék, a minőt egyetlen egy újság sem nyújt az olvasóinak. Mert a „Magyar Újság" előfizetői, a mellett hogy egy érdekes és mindig jól értesült napilapot kapnak igen olcsón (amennyiben a „Magyar Újság" jóval olcsóbb a többi fővárosi napilapnál), még kiilön egy rendkívüli kedvezményben is részesülnek E lap előfizetői ugyanis teljesen ingyen kapják meg a „Magyar Újság" könyvtárának kiadványait, havonkint egy igen díszes kiállítású regény-kötetet, ugy hogy a „Magyar Újság" előfizetői egy év alatt egész kis könyvtárra tesznek szert ingyen. Ebben a kedvezményben azok is részesülnek, a kik csak egy hónapra fizetnek elő. Míg a többi fővárosi napilap ára egy évre 14 frt s egy hóra 1 frt 20 kr., addig a „Magyar Újság" előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, egy hónapra 1 frt. Pedig a „Magyar Újság" minden tekintetben bátran kiállja a versenyt minden más lappal. Szerkesztőségének tagjai közt sok országos nevű, elsőrangú író van. Az előfizetési összegek a lap kiadóhivatalába : Budapest, IV. ker., Vármegyeház-utca 15. sz. küldendők. Már csak úgy vagyunk a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) budapesti kiadócégnél megjelent nagy nemzeti emlékművel, a Szalay-Baróti irta „Magyar Nemzet történeté"-vé 1, hogy nem hagyhatjuk azt emlitetlenül mindannyiszor, a hányszor egy-egy ujabb füzetet küldenek be hozzánk. Most az 58-ikat vettük, melyben folytatólag az 1. Lipót czászárkirály uralkodása alatti események, egyebek közt a zentai csata és a karloviczi béke előzményei iratnak le szokott vonzó előadásban. — E füzet egyik külön műmellékletét Székely Bertalan hatásos festményeinek egy igen sikerült reproduktiója, „az egri nők" ostromjelcnete képezi; a másik kűlönmelléklet 1. Lipót egykorú arcképe. A szöveg közé illesztett egyéb illusztrációk: Gyula XVII. századi látképe, Caprara tábornok arcképe, II. Mustafa szultán, Jenő savoyai herceg ifjúkori arcképe. A zentai csatatér. A zentai csata tervrajza. A zentai diadalra vert emlékérem. A hol a karloviczi békét megkötötték, Gettingen Farkas gróf, A karloviczi beke befejező sorai, Kollonics Lipót, Szécheni Pál érsek arcképe és aláirasa. Zádor Gyula: A málnáról. Diszkertészet. II. Hermin : Az o chideákról. Hsemann Kerssztély : Pendiologiai jegyzetek, a fővárosi kertészet néhány juharféléről. Pohánka Ödön: Olcsó s célszerű virágház készítési módja. Vitályos: Egy szép Canna csoport. Lugas. Id. Katona Zsigmond: Szőlőültetés homokos talajba. Gép- és eszközleltár. Szecsényi Antal : Jelző henger. Közelről és távolról Mauthner Ödön : Kertészeti kiállítás Hamburgban. Tárca. Gárdonyi Géza: A virágok világa. Hírek. Apró szakközlemények. Szerkesztői üzenetek. Szines műmelléklet: Chatanay-szépség. Fametszetek. — Közgazdaság. Az Első Magyar Általános Biztosit ó-társaság f. évi március 27-én tartotta közgyűlését Csevkonics Endre gróf v. b. t. t. elnöklése meilett. — Az előterjesztett igazgatósági jelentés szerint, az elmúlt év, noha a jégbiztositási osztályban tetemes veszteség volt, kielégítő eredménynyel zárul s a mult évihez hasonló osztalék kifizetését teszi lehetővé. Az intézeti üzlet folytonos és örvendetes haladásáról és egészséges fejlődéséről a tavalyi tüz- és szállítmány-osztály díjbevétele, a mely az 1895. évi 5,703.520 forint 34 krajcárról fölemelkedett 5,823.941 forint 78 krajcárra, vagyis 120,421 frt 44 krnyi dijszaporodást mutat. A tartalékok nagy mértékben emelkedtek. A tiszta nyereség 1,003.753 frt" 44 krra rug. Javasolja az igazgatóság, hogy ebből, a különböző levonások után, minden e^yes részvényre 230 frt fizettessék ki. Jótékony és közhasznú célokra az idén az intézet 7225 forintot oszt ki. Robicsek József dr. részvényes a mérlegnek némely előtte nem világos tételére nézve fölvilágosítást kért s a társaság igazgatósága iránt érzett teljes bizalmának hangsúlyozása mellett bírálat alá vette a szerinte nem eléggé élénk üzletszerzési politikát. Ormódy helyettes Vezérigazgatónak fölvilágositásait s az üzletszerzés nagy sikereit számszerűen kimutató érvelését a közgyűlés élénk helyesléssel vette tudomásul s Robicsek dr. ujabb rövid felszólalásában ismét kijelentette bizalmát az igazgatóság iránt s tiltakozott a föltevés ellen, mintha véleményének nyilvánítása támadás akart volna lenni. A közgyűlés ezután egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését, elfogadta az előterjesztett javaslatokat és a fölmentést minden irányban megadta. Ae elnök indítványára Szitányi Izidornak, a ki az agg korára való tekintettel visszalép a felügyelő bizottsági tagságtól, jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést mondanak a hosszú éveken át tanúsított buzgalomért, a melylyel a társaság ügyeit előbbre vinni segítette. Végül megválasztották választmányi tagokul: Bánjfy György grófot, Karátsonyi Jenő grófot és Schossberger Nándor bárót s felügyelő bizottsági tagul Hajós Józsefet. Nyersselyem básztruhákhoz való kelmét 8 frt 65 krtól 42 frt 75 krig egy teljes öltönyre — Tussoi s- és Shantungs-Pongees, valamint fekete, fehér és színes Hannebsrg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint, sima csikós koczkázott. mintázott, damazt, s. a. t. (mintegy 240 különböző minőség, 2000 szin és mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér és vámmentesen házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek Henneberg 6. (cs. és k. udvari szállító) selyemgyárai Zürichben. Svájczba cim/.ett levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: xjiDxr^RiDTr IG-HSTA-O. rcképe A kert. A kertészet összes ágait magába foglaló íertészeti szaklap. 6-ik száma következő tartalommal jelent meg: Konyhakertészet. Bokor István: A borsó-félék tenyésztése szabadban. Kardos Árpád: A tojás gyümölcs. Solanum Melongena. Gyümölcsészet. Angyal Dezső: (Jhatenay-szépsége. Petrikovits Pál: A fa ültetésről. Gáspái Antal: Adalék a magyar és félmagas törzsű fák neveléséhez. 141/sz. 1897. Újbóli árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy az alsólendvai kir.járásbíróság számú végzéseáltal Bellatinczvidéki takarékpénztár végrehajtató javára Glámícs Mihály mellinczi lakós ellen 100 frt tőke, ennek 1894. február hó 17-től járó 8° D-os kamatja, úgy járulékai erejéig elrendelt kielégitési végrehajtás alkalmával bíróilag; lefoglalt ős 375 frtra becsült 2 pejkancaló, és egy lószekérből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Mellinczen fentnevezettek lakánál leendő eszközlésére 18í)7-ik évi április hó 14-ik napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-c. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IA. t.-c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Alsó-Lendván, 1897. április hó 1-én. Vresits Elek, kir. bírósági végrehajtó. | Házeladás. | Z.-Egerszegen a Kossuth Lajos (Fehér'k. k

éP0 utcában levő Pirity kovács-féle, jelen- ^ OS dr. Isoó János orvos tulajdonát képező ^ || ház örök áron eladó, esetleg a házban levő g| ^ l

a't lakás a mellékhelyiségekkel együtt ® azonnal bérbe kiadó. ' M Értekezhetni akfcr a vétel-, akár a bér- ^ bevétel tárgyában d r. Jámbor Márton ^ zala-egerszegi ügyvéddel.