Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 27-52. szám)

1892-11-27 / 48. szám

mellékletének ide zárása mellett felhivja a kamarát, tegyen jelentést arra nézve, hogy a nagy-kanizsai orszá­gos vásárok az eddigi gyakorlat szerint tényleg mái­vasárnap délután vették e kezdetüket és ha igen, mióta áll lenn ezeu gyakorlat ? A kamara az összes ügyiratok közlése mellett véleményes jelentéstételre szólította tel itj- Fesselhofer József uagy kanizsai kamarai kültagot, aki a megkere­sésnek elismerést érdemlő készséggel felelt meg s jelen­tésében oda nyilatkozott, hogy Nagy-Kanizsa városa mái­évszázadok óta országos vásárait mindig hétfői napon tartja, minek következménye az volt, hogy az országos vásárhoz történendő előkészületek u. m. sátor építés, kirakodás stb. már előző napon vagyis vasárnap délután 3 órakor kezdeteket vették. Ennek következtében kéri a kamarát, hogy a város kérvényét a minisztériumhoz pártolólag terjeszsze vissza. Tekintve, hogy Nagy-Kanizsa országos vásárait évszázadok óta tényleg mindig hétfőn s a reá következő napokon tartotta és tartja; tekintve továbbá, hogy ezen gyakorlat következtében ez idő szerint már ki nem puhatolható idők óla azon szokás honosodott meg, hogy a vásározók sátraik és állványaik felállítását, áraik kira­kását és elárusitását már az előző vagyis a vasárnapi nap délutánján kezdték meg; tekintve végül, hogy ezen szokás betiltása esetén a tulajdonképeui vásár kezdete tetemesen késleltetnék, aminek csak is az általános for galom s a vásározó iparosok és kereskedők vallanák kárát : a közgyűlés az iroda javaslatára Nagy-Kanizsa város tanácsa kérelmének teljesítése mellett nyilatkozott s ily értelemben tesz a kereskedelemügyi miniszterhez felterjesztést. A kereskedelemügyi miniszter tudatja a feamará val, hogy Zalavármegye alispánja jelentése mellett fel­terjesztette hozzá a zala-lövői birtokosság folyamodvá­nyát, melyben kéri, hogy az országos vásárokra nézve megállapított piaci helypéuzdijszabályzat hatálya az ott tartatni szokott heti vásárokra is kiterjesztessék. Az aiispám jelentést mellékleteivel együtt oly felhívással küldötte meg visszavárólag a kamarának, hogy a szóban forgó kérelemre nézve közgazdasági és forgalmi szem­pontból legyen véleményes jelentést. Mivel Zala Lövő közbirtokosságának vásártartási joga V. Ferdinánd király hiteles másolatban mellékelt kiváltságlevelével minden kétségét kizárólag be van igazolva; mivel ennek folytán nem vonható kétségbe ezeu kiváltság tulajdonosainak a javukra engedélyezett hetivásárokon vaió helypénzszedési joga sem ; mivel továbbá a kereskedelemügyi minisztérium által 1890. évbeu a zala-lövői közbirtokosság országos vásárai szá­mára engedélyezett helypénzszedési díjszabályzat a vár megye területén számos országos és hetivásáron életbe­léptetett általános díjszabályzatnak szóról szóra megfelel s helybenhagyása annak idején a kamara részéről is véleményeztetett; mivel végül ezen díjszabályzat egyes tételei oly mérsékelten vaunak megállapítva, hogy a közgazdasági és forgalmi viszonyoknak kedvezőtlen be tolyasolása annak a zala-lövői hetivásárokra való kitér jesztése által kizártnak tekinthető : az iroda javaslatára a közgyűlés a zala-lövői közbirtokosság kérelmének tel jesitése mellett nyilatkozott s ily értelemben tesz a mi uiszterhez telterjesztést. Nagy Kanizsa város asztalosai augusztus 18-án közös értekezletre gyűltek egybe s az erről felvett jegyzőkönyvet további illetékes intézkedés céljából a kamarának megküldötték. Ertekezletüknek tárgyát azon sokszor panaszolt körülmény okozza, hogy a n. kanizsai kir. törvényszék fogházában az asztalos ipar úgy nagy­ban, mint kicsinybeo rendszeresen üzelik, hogy a fog ívok az asztalos ipar körébe vágó mindennemű munkát készítenek, hogy a fogház felügyelőség bárki részéről elfogad megrendeléseket és a kész árukat nyilvános piacon árusítja, hogy a fogház kapuján bádogtábla van i-iitüggesztve, uiely a közönséget a megrendelési és el­adási órákról értesíti, hogy ezáltal az önálló és adótfizető asztalos mesterek üzletköre mindinkább megszoríttatik és üzleti forgalmuk a minimumra redukálódik s hogy ennélfogva ezen igazságtalan és erkölcstelen versenynek mielőbb véget kellene vetni. Ezen panasz nem új. A kamara már 1889. évi főjelentésében foglalkozott ezzel s az akkori kereskede­lemügyi miniszter a kamarához intézett leiratában re­fieelált is reája, kijelentvén, hogy a kamara panaszát általánosságánál fogva oly konkrét, lényeges és alapos nak nem tekintheti, hogy ezek alapján az igazságügy­in niszterrel tárgyalást kezdhetne. Egyidejűleg a minisz­ter a kamara figyelmét ama kimerítő jelentésre hívta fel, mely a fegyházakban, börtönökben, fogházakban űzött ipar szabályozása tárgyában 1883. évi január hó­ban tartott értekezletekről adatott ki. Erre a kamara 1890. évi jelentésében a nagy-kanizsai fogház-ipar fent ecsetelt működésének s a megtelepedett asztalo* iparra való káros behatásának hű képét nyujtá, mely jelentés azonban ez ideig nem vezetett szemmel látható ered­ményre, a panaszolt visszaélések pedig évről évre nagyobb arányokat ölteuek : miért is a közgyü és az iroda javas­latára elhatározta, hogy ezen kérdés megoldását és a tagadhatatlan bajok orvoslásál külön felterjesztésben újból megkisérleudi. A Pallas Nagy Lexikona, A görög földön odalenn kiásuak régi idők emlékei­ből egy-egy kődarabot, ősidők szobrainak apró cseprő töredékeit. Egy kéz, egy láb, kardarab, csonka fej. S nemcsak a szakértő, a régiségeket búvárló tudós, de az egyszerű ember is csak kezébe veszi a mult idők emlékei nek eme romját és szem pillantásra látja, vájjon kontár­munka hulladéka, avagy hatalmas mestermű maradéka került-e kezébe, l'raxitilés Eros-ának torzóját senki ember fia nem téveszti össze avatatlan kezek farag­ványaival . Igy vagyunk mi most is, mikor egy hatalmas, nagy • umka első töredéke kerül a kezünkbe. Tizenhat tenyérnyi vastag kötetre tervezett műnek első füzete az, a miről szólani akarunk. Körülbelül 1(5,000 sűrűn tele­nyom átott oldalból 64 az, a mit már is látunk. De valamint a Praxitilés torzójából, Homéros Iliászának kezdő soraiból, rögtön látható, hogy nem kontár féreel­inény, hanem hatalmas mestermunka a tartozéka, ugy mi is konstatálhatjuk ennek a 64 oldalnak a révén, hogy kiváló alkotás az, a minek nyomában kell járnia. A Pallas Nagy Lexikona 222 munkatársának név­sora már egymagában is teljes kezesség erre nézve. Aki csak a magyar tudós vagy irói világban kiváló, első rangú helyet foglal el, — nem hiányzik ebből a névsor ból. 8 hogy tudósvilágunk teljes odaadással és képessé­geinek, tudásának és tapasztalatainak minden irányban való érvényesítésével dolgozott ezen a nagy művön, mutatja már az első füzetben is az a körülmény, hogy minden érdemleges cikk névaláírással jelent meg Nevé­vel, múltjával, reputációjával kezeskedik tudós- és író világunk, hogy mindaz, a mi a Pallas Nagy Lexikoná­ban megjelenik, teljes foglalatja az ez idő szerint való összes modern tudásnak. S csak egy pillantás ez első füzetbe, mely A tói Achorion -ig terjed, máris mutatja ennek a Magyarorszá­gon elsőbben meghonosított rendszernek kiváló értékét és fontosságát. Ott van például mindjárt a füzet legelején Aachen porosz város leírása. 8 ime megtaláljuk a cikk­ben nemcsak a város históriáját, nevezetességeinek rövid, de pontos leirását, de hű képét annak is, a mi ebben a porosz városban Magyarországgal összefügg. Leírja inven az aacheni templom magyar kápolnáját, leírásban és rajzban bemutatja az ott őrzött magyar régiségeket, s megemlékezik arról is, hogy ezek a régiségek annak idején a budapesti ötvösműkiállításon is megfordultak. Ott találjuk ugyancsak az első füzetben az Abauj Tornamegye cikket, a megye térképével. Eredeti felvétel nyomán készült, gyönyörűen kidolgozott, kiválóan pon­tos térkép ez s ugyanilyent közöl a N tg) Lexikon eló­rajza szerint minden egyes vármegyéről s ezenfelül még külön térképen mutatja be az ország nagyobb, neveze­tesebb városait is. De kiváló érdekű a megye leírása is, minőhöz hasonló hű és pontos monográfia lexikális munkában még ez ideig nem jelent meg. Leírja a megye topográfiáját, ismerteti a megye lakosságát, az ipart, kereskedelmet, a szellemi műveltséget, a közigazgatást s részletesen, egészen napjainkig terjedően megírja a megye történetét. Megyéink és városaink ilyen teljes, bű, érdekes és tanulságos leírása már magában is megbecsül hetetlen értékű munka s ezeket — bárhogy keresnők is, — nem találjuk meg sehol, eddig megjelent enciklopé­dikus munkában. Ugyancsak az első füzet például leírja az Abisszi­uia cikkben Lipót belga király megbízottjának, Ilaneuse kapitánynak habesi expedícióját, pedig mindenki, a ki a napi eseményekkel foglalkozik, tudja, hogy közvetlen napjainkban történt mindez, olyannyira közel, hogy még eddigelé semmilyen lexikális munkában megemlítve nincsen. De nem folytatjuk ezeket a szemelvényeket, mert ily módon végig kellene mennünk az összes cikkeken, A betűtől Achorionig. Még csak annyit említünk meg, hogy e kiváló munka külsőben is méltó diszszel jelenik ineg a magyar közönség előtt. Teljesen famentes, tehát soha meg nem sárguló, hófehér papíron nyomódott, olyan szép metszésű hetükkel, miknek az olvasása valósággal üdülés az olvasásban k'fáradt szemre. Az illusztrációk, tametszetü és szines mű mellékletek, valamint a térképek pedig nemcsak megállják a versenyt báiinely eddig megjelent elsőrangú külföldi munkával, hanem megbe csülhetetlen érdemök a soha szem elől nem tévesztett szempont: a hazainak, a magyarnak kultiválása. Nem mellőzi a munka a kiválót, bárha az messze essék is tőlünk, de nem mellőzi a hazait sem, a mit pedig eddi gelé a külföldi lexikális munkák vagy rosszindulatból, vagy érdeklődéshiányból rendszerint mellőztek, a hazaiak pedig azért, mert visszarettentek a nagy, esetleg ineg sem térülő anyagi áldozatoktól. A magyar közönségesen áll most megmutatni, hogy az érdemeset, a kiválót mindig leikarolja s tartóz­kodó csak akkor volt, ha jogos kívánalmainak teljesíté­sét nem várhatta. A Pallas Nagy Lexikona pedig meg­győződésünk szerint nem hiába áldozott százezreket, mert nem lesz intelligens magyar család, a hol ez a kiváló, igazi szükséget pótoló és minden tekintetben nagyérdemű munka hiányozni fog. Még megemlítjük, hogy a Pallas Nagy Lexikona ára füzetenkint 30 kr. = 60 fillér, kötetenkint pedig diszes kötésben 6 frt = 12 korona. Helyi, megyei és vegyes hirek. Hátralékos előfizetőinket tekintettel az év végének közeledtére felkérjük, szíveskedjenek hátralékaikat lapunk kiadóhivatalához postai utalványnyal mielőbb megküldeni. A királyné nevnapjan, november 19én, hivatalos istenitesztelet volt a nagy-kanizsai szentferencrendiek templomában, melyen a katonai és civilhatóságok szépen voltak képvis Ive, továbbá résztvett a polgári iskolai és elemi iskolai tanuló ifjúság a tantestületek vezetése mel­lett. Az istentiszteleten Nith Norbert administrator pon­tifikált. Iskolai latogalás. A Keszthely város kultur inté­zetei iránt meleg érdeklődést tanúsító Festetics Tassiló gróf a napokban látogatásával tüntette ki a keszthelyi főgymnasiumot, hol fia, György gróf, folyó hó 27 én teend magánvizsgálatot az f. osztály tantárgyaiból. Kaszinó estely. A zala-egerszegi kaszinó f. hó 24-én saját helyiségében igen sikerűit és szépen látogatott Deák Ferencünk szülei voltak : Deák Ferenc ') (született 1761. junius 15-ikén Kehidán; meghalt 1808. január 25 i kén 47 éves korában ugyanott 2); anyja: Sibrik Erzsébet, Sibrik Antal győrmegyei alispán leánya (született 1771 ben, meghalt 1803. október 17 ikén Söj törön.') E szerint a mi Ferencünk édes atyja 28 éves korában vevé nőül a szépségéről hires Sibrik Erzsébetet. E házasságból, a söjtöri plébánia anyakönyve sze­riut 4) hét gyermek született: 1 Antul József, született 1789. ápril 15-dikén Söj töröu. Keresztszülői : Kuffstein Ferenc gróf és Szécsenyi Mária-Terézia grótué, Szécsenyi István gróf nagynénje. Antal meghalt 1842. junius 20 ikán Kehidán 53 éves korában, s a kehidai temető kápolnai sírboltjában van eltemetve. Mint az 1809-iki nemes fölkelő sereg tisztje, utóbb zalaniegye: alispán és országgyűlési követ, a haza legjelesbjei közé küzdötte föl magát."') 2. Jozefa Klára, született 1791. február 14 ikén Söjtörön. Keresztszülői : Deák József és Deák Anna. Nőül ment uemeskéri Kiss Józsefhez 8) s Pakson lakott, ahol el is halálozott. 3. János-Eduárd, született 1792. május 17-ikéu Söjtörön; meghalt 1796. január 16 ikán ugyanott. Ke­resztszülői : Sárkány (iábor és Hertelendy Anna. 1) Kn'.ek atyja: Deák Gábor a gücseji Tárnokból eredett, s nejével : H.-rtelendy Annával kapta a kehidai biitokot. 2) A kehidai anyakönyvi kivonatokat ft. Kozsa János kehidai plébános úr szollá tattá. 3) Kerestem Söjtörön Deák Ferepc édesanyja s ott elhunyt­testvérei sirjait; de azokat sem a felső, sem az alsó temetőben nem találtain — A templom déli oldalahoz van a birtokos csalá­dok számara oratórium építve, mely alatt teljesen befalazott sirholt létezik. Ma már azt sem tudni, hogy hol van a sirbolt nyílása. Valószínűnek tartom, hogv a Deák-családnak Söjtörön elhunyt tagjai e sirbo.tban nyugosznak. 4) Főt Pajthy Klek söjtöri plebáuos úr közlése 5) Erdemeit Zalainegye közgyűlése jegyzőkönyvileg is meg­örökítette. Szövegét 1. Kónyi M. Deák Ferenc beszédei IS29—1847 6-9. 1. 6) Család tábláját közli Nagy Iván: Magyarország családai Pótkötet, 310. 1. Klára-Emilia, született 1793. október hó 28 ikán Söjtörön ; gyermektelenül meghalt Puszta Szent-Lászlón, Söjtör mellett. Keresztszülői : Dervarics Mihály és Tubol Teréz. Klárát nőül vevé Osztirhuber Ferenc, ki utóbb nevét Tarányira változtatta. 5. Gábor József, született 1795. február hó 4-ikén Söjtörön; korán elhalálozott. Keresztszülői : Bertalan József és Csányi Teréz. Ferenc Ignác, született 1800. ápril 18 ikán Söjtö­rön, meghalt 1801. julius 23 ikán ugyanott. Kereszt­szülői : Hertelendy Ignác és Deák Anna. 7. A hetedik és legutolsó gyermek volt a mi Fe rencünk : Ferenc Antal, született 1803. október 17-ikén Söjtörön, meghalt Budapesten 1876. január hó 28-ikán. Keresztszülői : Hertelendy Ignác és Deák Anna. Ke resztelte Baranyai János söjtöri plébános. Ferencünk születése édesanyjának életébe került. Az nap halt meg, midőn hetedik gyermekét, Ferencet a világra hozta. Magát Ferencet is csak nagynehezen lehetett a haláltól megmenteni. Édesatyja legszebb férfikorában, 42 ik évébeu lett özvegygyé. Söjtörön a bánatos férfiút minden korán el­vesztett nejére- emlékezteié. Nnn is maradt ott soká. Alig másfél évre nejének elhalálozása után oda hagyá Söjtört, s másik birtokára, szülőhelyére Kehidára köl­tözött. Itt tölté Ferencünk első gyermekéveit. A szépen tejlődő gyermek öt éves korában 1808 ban édesatyját is elvesztette. A kis árva első neveltetését idősebb testvérei vették át. Házi nevelőül egy szent-ferenci szerzetes is működött. Még életben levő egykorúak emlékeznek, hogy Ferenc kövér fiú volt és nagy szellemi tehetségeinek igen korán adta jeleit. A család tagjai beszélik, hogy az elemi iskolákat Kőszegen végezte. Az akkori időből az elemi iskolai növendékekről névjegyzékek nem uia radtak fönn ; de egy már elhunyt, Koller nevű kőszegi elemi tanító azzal szokott volt dicsekedni, hogy Deák Ferencet ő „tette emberré", ami megerősíti a család azon állítását, hogy Ferenc, mint elemi tauuló, Kőszegre került. A gymnasiumi tanfolyamot nem egészen nyolc éves korában Keszthelyen kezdette meg.') E gymnasium mai^ a csornai premontreiek vezetése alatt áll. Az 1811/12 ki iskolai évben, midőn Ferenc az első gymnasiumi osztáK t végezte, Gyóngyósy Pál (utóbb, 1820 — 1857-ig csornai prépost) volt az igazgató, az első osztály tanára pedig Kopás Ignác. Akkori szokás szerint az ifjak az erkölcsi viselet bői, a hittanból és összesen a többi tantárgyakból kap tak külön tanjegyeket. Deák Ferenc taujegyei Keszl­lielyen 20 tanulótársa között az I. félévben : erkölcsi magaviseletből első osztályú (primae classis); a hittanból 5-ik jeles; a többi összes tantárgyból első osztályban 2-ik. — A 11. félévben : erkölcsi magaviseletből első osztályú; a hittanból 3 ik jeles; a többi összes tantár­gyakból 2-dik jeles.'-) A második gymn. osztályt 1812 13 ban Pápán (Veszprém megyében) a pannonhalmi szent "Benedek rendűek vezetése alatt álló tanodában végezte. Igazga­tója volt Predmerszky Dömötör, tanára Slajkó Ignác, mindkettő sz. Benedek-rendü áldozópap. Tanulótársainak száma az első télévben 31, a másodikban 28. Taujegyei az első félévben : erkölcsi magaviseletből első osztályú, hittanból első osztályú, a többi összes tantárgyakból első osztályban 8 ik. A második félévben erkölcsi magavise­letből első osztályú, a hittanból első osztályú ; a többi összes tantárgyból négy jeles után első osztályban első : i) 1) Eletirói között többen azt állítják, hogy Deák Ferenc az első gymnasiumi osztályt Kőszegen kezdette meg De ennek a kőszegi gymnasiumi ifjúság névjegyzékében semmi nyoma. Nem Feient- árt ott,hanem na ybátyjának, a Tárnokban lakú Deák Jó­zsefnek két lia: György és József végezték Kőszegen löl4—16-ban a Immaiiiórákat . vagyis az 5 ik és 6-ik gymnasiumi osztályokat. I (Ft. Koller Mik kőszegi gymn. igazgató úr közlése.) 2) Ft- dr. Burányi Gergely keszthelyi gymn. igazgató úrközlése. 3| Ft Ocsovszky Kázmér pápai gymn. igazgató úr közlése. (Folyt, küv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom