Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-11-11 / 45. szám

b) a titkár jelentését a netáni személyi változásokról, a tartott gyűlések számáról, a szakelőadók munkálko­dásáról és a tárgyalásokra felvett és elintézett eszközök kimutatásáról; c) a jegyzőnek a főbb elvi határozatokra vonatkozó ismertetését; d; a pénztárnok évi okmányolt -zárna íá-át és a tanszertárlati alaptőke naplóját: e) a leltárt: () a bizottság munkaprogramul jít es indítványait. E jelentések mindig a közgyűlés előtt bemutatandók a i bizottságnak, tuely azokat véglegesen megállapítja. 26. Jelen szabályzat mindaddig érvényben ma­rad, míg a választmány annak módosítását a körűimé nyékhez képest szükségesnek nem találja. Kelt Zala-Egerszegen iss:i. november 4-én. Záborszky Imre sk. Paukovich György sk. jk. jegyző. jk. elnök. Az uj mezögazdasagi iparag Dr. Wagner László, a mezőgazdaságtan nyilv. ren­des tanára a kir. József-műegyetemen, fölöttébb fontos és különösen hazai viszonyainkra való tekintettel vitális érdekű új iparágat: u kukoricából roló keniéngítő-guártást fejtegető szakközleményt közöl a „Eüldmivelési Erde­keink- legutóbbi számában. Abból indulva ki. hogy bi­zonyos iparágak a mezőgazdasággal való szoros kapcso­latuk folytán ez utóbbinak úgyszólván létföltételét ké­pezik, a mennyiben a rosz talaj é.s hiányos trágyaerő által előidézett pangást csakis a mezőgazdasági iparok szolgáltatnak képesek az egyensúly helyreállítása ut­ján eloszlatni, érdekesen tej ti ki, hogy mi lehet igazi mérve annak, hogy valamely ipar tökéletesen meg felel a mezőgazdaság igényeinek. Jelesül kimutatván azt, hogy a mezőgazdaságban az állatok sikeres táplálására és a jó trágyának elég nagy mennyiségben való előállítására első sorban és kétségtelenül a fehér ny e- anyagok szol­gátnak, ez alapon a kukoricából való keményítő gyártást állítja par exeellenee mezőgazdasági iparnak, miután ez zolgáltatja a létező iparok között a legtöbb fehérnye­anvagot mint mellé,kterményt illetőleg hulladékot. Ezen a legújabb időben termett ipar lényege az. hogy a ten­geri keményítővé dolgoztatván fel, a kukoricában tar­talmazott H lő" „ fehérnye változatlanul marad a mező­gazdaság céljaira és pedig nem híg moslék alakjában, hanem mint összeálló, könnyen eltartható sűrű tömeg, mely helyes arányokban keverve szalma csutkával, fel­aprított tengeri csutkával stb. kitűnő takarmányt szol­gáltat sertések, hizó ökrök igás- és tejelő-marhák lovak és juhok, tehát az összes mezőgazdasági haszon és igás jószág számára. W'águer tanár úr érdekesen fejti ki, hogy észszerű alapon induló mezőgazdának mai nap elsőrangú feladata a takarmány- és trágyatermelés, mivel a mező­gazdaság legjövedelmezőbb ága ma a hústermelés és mert az intenzív hizlalással foglalkozó gazda földbirto­kának jövedelmezőségét ez alapon az elérhető netovább­jáig emelheti, a mennyiben ez uton a piaczi termények buza stb. termelése — a mint az Anglia példája is mutatja, rendkívül fokozható lesz, a kiterjedt állatte­nyésztés és hústermelés tevén lehetővé azt, hogy ;t trá­gyaerő és ezzel együtt a talaj termőképessége az elér­hető tetőpontjáig emeltethessék. A tudós tanár úr ezen alapon pontos és érdekes számvetéssel bizonyítja be a hústermelésnek a kukoricából való keményítő gyártással kapcsolatban való nagy fontosságát és főként jövedel­mezőségét, példában mutatva be egy kisebb (20 mm. feldolgozói kukorica-keuiényító gyár mellett létesíthető hízó jövüdeluiét, mely szerint a beállítható 370 darab likőr hústermelésének értéke, azaz. a hízlalási üzletág jövedelme egy évben (300 napi üzem alatt) 23,000 frtot meghaladja, míg a hízó állatok trágyája 120 cat. holdnak erőteljes trágyázására elégséges. De még érdekesebb az az összehasonlítás, melyet W agner tanár a nálunk is elterjedt buza és burgonya­keményítő gyárak valamint a tengeri-keményítő gyárak között tesz. Már az egymagában, hogy a kukorica a cikk tudományos értékű s kétségbevonhatlan adatai zerint háromszorta több fehérnyét tartalmaz mint a burgonya, ez utóbbit mezőgazdasági kihasználásra sokkal nlkaluiatosabbá teszi, mihez még hozzájárul, hogy a ku­korica-keményítő gyártás hulladékai i mint említve volt, a legkitűnőbb takarmány) nagv távolságokra is szállít­hatók, miután táp- és igy pénzértékük, arányosítva . úlyuk é- térfogatukhoz, tetemesen nagy. A burgonya és kukorica keményítő gyártás közt való összehasonlítást \\ ágner tanár úr még azzal bővíti ki, hogy úgy a ke­ményítő nyeremény, valamint a talajnak a termelés kö­vetkeztében való kimerülése közt is pázhuzamot von. a melyből az derül ki, hogy egyrészt a kukoriczával be­vetett föld kectáronkint hétszer annyi fehérnyét szolgál­tat mint a burgonya termelés, maga a keményítő nyere­mény pedig főként az által, hogy a burgonya-kemé­nviiő minősége tehát értéke is csekélyebb mint a ku­korica-keményítőé, szintén ez. utóbbinak előnyére szól ú°y, hogy bizvást állítható, miszerint a talajnak csaknem egyenlő kimerülése mellett a kukorica mivelés 25" ,,-ig terjedő na.gvobb jövedelmet szolgáltat, mint a burgonya mivelés. Frappans adatok azok, melyekkel W agner tanár e kukorica-keményítő gyártás mellék terményeinek és hulladékainak (takarmány értékét igazolja, a melyek arról győzik nietr a figyelmes olvasót, hogy ezek a hul­ladékok még a kicsinyben való gyártás méretei mellett is (pl. 25. mm. naponkinti feldolgozás a gyártás üzleti Költségeit tökéletesen fedezik, míg a nyert illetőleg elő­áliított keményítő értékesítése egészen tiszta haszon, azaz a cikk számvetése szerint egy 15,000 frttal berendezhető gyár bőven szolgáltat 20 40 százalék sőt még ennél nagvobb tiszta jövödelmet is, szóval úgy áll a dolog, hogy a kukqrica-kéményítő gyártás — a takarmányul használható hulladék, a trágyatermelés, a husproductio és a termelési cikk értékeit mind egybevetve — oly rendkivríi kedvező üzleti mérleget nyújt, minőt eddig jegyet!«» mezőgazdasági ipar sem szolgáltatott. Mindezeken kivül érdekes még tudni, hogv a ku­koricából való keményítő gyártást még oly gazdaságok­ban i-^ sikeresen űzhetni, hol a kukoricza maga nem termeltetik, sőt W'águer tanár említ egy németországi gyárat, mely amerikai lófogú tengerit dolgoz fel és mely a drágább nyers anyag mellett i.s prosperál. Ezen új iparnak a jövőre való kilátásait illetőleg megjegyezhető, hogy abban túltermelés tehát jövedelmeződenség nem i­képzelhető, mivel eddig tulnyomólag búzából gyártatván keményítő, ezen nagy piaczi ára folytán értékesebb ter­ményünket van hivatva helyettesíteni a kukoricza, tehát a termelést egyszerűen a nyer- a;: vag változtatása fogja átalakítani. Gazdáink, kik földbirtokuk jövedelmezőségét emelni kívánják, az ím röviden jelzett új mezőgazdasági ipar­ágban oly tényezőre tehetnek szert, melvlyel marhatar­tásuk jövödehuét olcsó és kitűnő takarmány által, továbbá a földeik termő erejének fen tartására és hely­reállítására szüksége- gazdag trágyázást és végül a piaci termények (buza stb. termelésének fokozását bizton el­érhetik. W'águer tanár úr ez érdemben a hozzá Buda­pestre, Erz ébet-tér 19.) intézendő tudakozódásokra bár­kinek készséggel szolgál bővebb felvilágosítással. Helyi megyei és vegyes hirek. A Zala-Eperszeg-£zer,t-!vai i helyi étdekü vasút ügyi végrehajtó bizottság - mint jó forrásból értesü­lünk f. évi november hó 13-án ülést tart, minthogy a déli vasút igazgatóságtól a válasz megérkezett azon megkeresésre, melyben felkéretett az iránti nyilatkozatra, ha váljon hajlandó-e e szárny vasutat kiépíteni? és az előmunkálatokat szakközegei által teljesíttetni? Mi részünkről soha nem reméllettiik, hogy a déli vasút tár­saság a kiépítésre vállalkoznék, mert ha ezt tenni szán­déka lett volna, bizonyára felhívás nélkül is már régen teljesíti vala: viszont hiszsziik, hogy szakközegei által a nyom jelzések, költségvetésterv stb. elkészítését telje­síttetni hajlandó leend természetes az érdekeltség költségére. Tehát készülni kell az áldozatokra, az elsza lasztott kedvező alkalmak után ez máskép nem is lehet. Hely bizottság szervezése az országos kiaí­liías fiiókésziiesf re. Glavina Lajos főispán úr őméltó­ságának elnöklete alatt október hó 28-án tartatott a városház tanácstermében ülés a zala-egerszegi és vi­déke kiállító bizottság szervezése tárgyában , rnelv bi­zottság hatásköre kiterjed a zala-egerszegi kir. törvény­szék területére. Főispán úr őméltósága a gyűlést meg­nyitván előterjesztette, hogy főinéltóságú herceg Eszter­házy Pál Sopron város és megye főispánja által, aki egyúttal a soproni kerületi kiállítási bizottság -lnöke felkéretett Zala Egerszegen egy helyi bizottságnak az országos kiállítás előkészítésére leendő szervezésére. Felhívta ennek alapján az értekezleten megjelenteket, hogy a helyi bizottsági elnököket, valamint tagokat válaszszák meg. A helyi bízottságott a megjelentek következőleg alakították meg:.elnök id. Czinder István városbíró, alelnök Poliezer József takarékpénztári köns velő, jegyző Vöczköndv László város jegyző, bizottsági tagok Zala-Egerszegeu: Nagy Károly, Páslek József, Sipos János, Goldfinger János, Szekeres István, Steril Bernát, Vizuovszkv Ágoston. Horváth Béla, Kraxiier Jánös, Simon Ferenc, Bodó József, Fischer László Pap Ferenc, Schöberl József, Pál Károly, Hajinásy Gyula építész, Medvésy Gyula, Pitterman Károly. Siimegh és vidéke részéről: Eitner Sándor, Dorner Káje­tán, Bálasies Antal, Ki-ajczár Gvula, Scharf János Mang János. Tapolcza részéről: Leszner Emánuel, Kasztener X. Heimler X, Marton N. Alsó Lendvdról: Lenk Ödön. —-. A földmivelés- ipar- és kereskedelem ügyi ministeriutn képviselője: Guttniann Vilmos. A bi zottság megalakulása után felolvastatott Eszterházy Pál herceg főméltóságának, mint a soproni kerületi kiállítási bizottság elnökének f. évi szeptember 24-én 220 szám alatt kelt leirata, mely szerint a zala-eger szegi bizottság hatásköre esak a tulajdonképi iparra ter­jed ki, miért is a bizottság megalakításánál a létező ipartársulatokra, a kereskedelmi ás iparkamra tagjaira figyelem fordítandó, amely követelménynek a bizottság megalakításakor elég tétetett. E bizottság feladata egyúttal az iparosokat a kiállításban való tömeges rész- | vételre buzdítani, a bejelentéseket elfogadni, melyekre nézve a szükséges felvilágosításokat a kerületi bizotság irodájából, a soproni kereskedelmi és iparkamara tit­kári hivatalától kapja meg. Kata! n bal. A zala-egerszegi szegény gyermekek karácsonyfa egylete és a zala-egerszegi iparos ifjak ön­képző és betegsegélyező egyesülete saját céljaik javára a Zöldfa vendéglő nagy termében november hó 25-én jótékony célú táncmulatságot rendeznek. Belépti díj 50 kr. A zalamegye tanszermuse ^mi bizottsan. melynek tagjait lapunk más helyén közöljük, f. hó 5-én tartotta alakuló gyűlését a polgári iskola tanácstermében. Meg­választanak Festetits Benó gróf elnöknek, Balassa Benő titkárnak, Udvardy Vince jegyzőnek és Csiszár Pál pénztárnoknak. Ugyanezen alakuló gyűlésen kimonda­tott határozatilag, hogv a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium megkerestetik a végből, kegyeskedjék az egyetemi nyomdában államköltségen kiadott iskolai kézikönyveket, valamint tanszereket a tanszermuseum számára megküldeni. Hasonlóan megkerestetnek-a hazai könyvkereskedők is. hogy tanügyi kiadványaikból egv­egv példányt a tanszermuseum rendelkezésére bocsássa­nak. — A tanszermuseum a polgári iskolában lesz el­helyezve. A ..kincsem-sorsjáték" hivatalos sorsolási jegyzéke lapunk szerkesztőségéhez megküldetvén, a legnagyobb készséggel szolgálunk a t. olvasó közönségnek e tárgy­ban felvilágosítással. Meghívó. A novai önkéntes tűzoltó- csapat segély­pénztárának javára 1 s s3-ik évi november hó l*-án a nagyvendéglő termében zártkörű táncvigalmat rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti díj személyjegy 1 frt. család­jegy 2 frt. Egyleti tagok telét tizetik. Feliiltizetések kö­szönettel fogadtatnak és a .Zalamegye" cimű lapban nyugtáztatnak. Szállásokról gondoskodva leend. A t. hölgyek kéretnek egyszerű öltözetben megjelenni. Jötékonys&g. A veszprémi nagy-gymnasiumnak fő­gymnasiummá való átalakítása a megvalósulás stádiumá­hoz nagyon közel áll, a mi legv'őképen az ottani kath. főpapság hazafias áldozatkészségének köszönhető. A gyinnasiumi bizottság első sorban a kath. papsághoz for­dulván, hova a város polgársága teljes bizalommal és a siker biztos reményében szokott fordulni, ez alkalommal a tanügy oltárára hozott áldozat a várakozást felülmulá. A szent célra áldoztak : Kovács Z-igmond megyés püspök úr őnagy méltósága, megyénk jeles szülötte. 5000 frtot, Bezerédy Miklós prépcst őméltósága 1000 frtos állam­kötvényt. Tarányi Fer ne 1000 frtot, Forintos István 500 frtot, Kemenes Ferenc 500 irtot, Tallián Lázár 600 frtot, Devics József 100 frtot, Vogronícs_Antal 200 frtot, Palotay Ferenc 300 frtot. Jánosy Ágoston 100 frtot .évenként, mig isten életemnek kedvez és mig an­nak idejében az annak megfelelő alapot letehetem." Kissov ie- József apatkanonok mar előzőleg e célra ado­mányozott 4000 frtot s igy a 100 frt kamatnak megfe­lelő 2000 fi t tőkét számításba véve, az adomány 15,300 frtot tesz ki a jelzett célra. Az utókor bálás elisme­rése és köszönete fogja kisérni a derék főpapság e lel­kes adományát, mely által magának kétségkívül mai-a­dandó emléket emelt! A zala-lövöi zsii'oellenes zavargasok f. hó 7-én ismétlődtek. Állítólag egy juhászhoz levelet küldtek pár nappal azelőtt, mely Í v élben 7 8 község elővolt so­rolva, honnan a zsidókat ki ak.iják pusztítani. — En­nek alapján jelentés is tétetett a szolgabírói hivatalnál, minek folytán az éjjeli őrség megerősítése azonnal elren­deltetett. November hó 7-én este 10 1 ,12 óra között csakugyan mintegy 25 ">0 ember a felismerhe tés elkerülése végett nagyobb részt b< kormozva, füty­kösökkel, fejszékkel, sőt egyesek revorverrel felfegyver­kezve megjelent a z-idó temetőnél és Zala-Lövőre szándékoztak bemenni. A Palk ívic- féle korcsma és a Mindszent felé vezető ut mellett t dálkoztak a rendfentar­tására kiküldött polgári őrséggel és foglár őrjárattal. Az őrség figyelmeztette őket a szétoszlásra. A zavar­gók azomban mozdulatlanul maradtak, sőt újbóli felszó­lításra fenyegető állást foglalva, a felszólításra lövéssel feleltek. — Erre a polgári őrség és a kiküldött foglárok szintén lőni kezdtek - a zavargók közül kettő: Szőke Péter keményfai lakós és Szabó János budafai kocsis azonnal agyon lövettek. A tömeg két társát vérében fekve látva, más részt újból tüzeléssel megtámad­tatva, szétoszolni kezdett. A futók közül az őrségnek sikerült négyet elfogni; az elfogattak azután több tár sukat megnevezték. A zavargók legnagyobb részt ke­ményfaik és budafaiak és pedig többnyire cselédek, részben földmivesek fiai. Egy volt lláshágyról, 5 6-an pedig Vasmegye Kis-Rákos községből. A járási szolgabiró úr t. hó 8-án a vizsgálat meg ejtése végett azonnal a helyszínére ment, kitől a vizs­gálatot szintén a Zala-Lövőre ment Somogy János törvényszéki biró úr és ltessenve\ György kir. ügyész úr átvették. A rend fent.irtására városunkból 26 huszár ment ki egy kapitány vezénylete alatt, kiket a f. hó 9-én este Xagy-KanizsárÓl a vasúton jött egv század gyalog­ság, kik éjjelre városukban az ipartanműhelvben voltak elhelyezve, f. hó 10-én reggel váltott fel. A zavargók közül elesettek boncolámt november 9-én eszközölték dr. Mángin Károly megyei fűorvos és dr. Kertész Jó zsef körorvos urak. A vizsgálat a legnagyobb erélylyel foly. Elismerés illeti a zalalövői polgári rendőrséget, úgy a kirendelt foglárságot, hogy bátor és erélyes fellépésével sikereriilt a zavargókat szétugrasztani és ezzel na­gyobb szerencsétlenségnek elejét venni. Ez eset egy­úttal igazolja, mennyire előrelátó volt szeretve tisz­telt alispán urunk, midőn a legutóbbi megyei közgyű­lésre beterjesztett jelentésében különösen hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a községi képviselő testü­letek és azok végrehajtó közegei az - elöljáróság a helyi biztonságnak minden körülmények közt sértetlen megóvására irányuló kötelmeik zakadatlan pontos tel­jesítésére a legszigorúbban köteleztessenek; mert ha velük együtt a polgárság résen áll, mint a mostani eset is igazolja, a zavargás csirájában elfojtható és a személy- úgy vagvonbiztosság megóvható. Helyettesítés. Vehofsics Aladár bagodi körjegyző úr állásáról lemondván a körjegyzői állás szabályszerű betöltéseig a szolgabírói hivatal által Kümmert Sándor okleveles jegyző úr által helyettesittetett. Hymen. Bándy László úr zala-börzőnczei földbirto­kos f. hó 12-én vezetendi oltárhoz néhai Stráusz Ferenc nagy-lengyeli földbirtokosnak leányát, Hermin kisasszonyt A zala-szent-gróthi fiataisag f. 18X3. évi novem­ber hó 25-én a nagy vendéglő termében a ízegény gyer­mekek felruházására jótékonycélu zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti díj 00 kr. Kezdete X órakor. Felülfize­tések köszönettel fogadtatnak hirlapilag nyugtáztatni fognak. Savanyu Józsi ujabb gyilkossága címén egy véres gyilkosság hire járta be a lapokat a lefolyt héten. Ál­talában megszokjuk már, hogy i dunántúli megyékben előforduló rablások é- • yílko-sá »k mind e rabló nevé­hez fűződnek, úgv hogy male Inap minden bokorból egy-egy Savanyú tör el í. Két zalarnegyei pandúr bá­rom csavargó közt f. hó 6-án lefolyt heves és véres ki­menetelű összeütközésnél is Savanyú Józsit szerepeltették a nélkül, hogy ott lett volna. A véres dráma hiteles leírását a következőkben adjuk : A tapolczai csendbiztos egy Olaszfaluból jött károsult juhászt Köve -Kállára uta­sított, hogy az ottani foglárok menjenek vele elveszett birkáit keresni. A károsult juhászszal Dorner János kö­veskállai őrvezető foglár és ('sepreghv József szintén köveskállai közfoglár elmentek Dobos félé és onnan visz­szatérve f. hó 6-án reggel 8 9 óra között, Monostor­Apáti (nem mint a lapok írták Zala-Apáti) közelében fekvő és a veszprémi püspökség tulajdonát képező úgy­nevezett Kinlód és nem Kemény) pusztára is bementek, hol csak egv juhász lakás van és egy birka-akol. A ju­hász lakáshoz érve, a konyhában kint levő juhásznétól kérdezték : nincsenek-e odabenn olaszfalusi emberek, mire

Next

/
Oldalképek
Tartalom