Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-08-26 / 34. szám

Elbúcsúzva szives házi gazdámtól és Keszthelyen szerzett újabb, valamint ugyanitt feltalált, évek óta nem látott, régi ismerőstől és jóbarátoktól; szivünkben köszönetet mondva Keszthely varos azon részénél-, mely minket szívesen fogadott es többet látott bennünk, mint mulatsághajhászó korhely tűzoltók gyülekezetét, a mely komolyabban szemügyre véve munkálkodásunkat felfogta, megértette, sőt meggyőződést is szerzett magának arról, hotjy itt egy jótékony és nagy eszme iránt lelkesülő férfiak iq'yekezne'k leküzdeni az előítéletek középkori bástyáit és diadalra juttatni azon lobogót, mely alatt szolgálni a gúny és kicsinylés dacára is becssületbe 'i és édes kötelességüknek ismerik! . . . Kocsira ültünk, hogy meglátogassuk a kellemes fekvésű „Héwiz" fürdőt, melyet k üzülönk még többen nem láttak. Egy pillanatra azt hittük, hogy a közgyűlés folytatása következik, annyi tűzoltó hemzsegett a kis fürdő helyen, mely igen csinos, de még arra, hogy valódi fürdő s mint ilyen kellemes és kényelmes tartózkodási helylegyén, igen sok kivánni valót lehetne felsorolni. Az együtt-lét ez utolsó percei a legkedélyesebb hangulatban teltek el, melyet csak a vállas pillanata tett egy kissé komolylyá — — azután felhangzott jobbról balról az „Isten veletek bajtársak!- majd vigasztalóul a „viszont látásig jövőre — Fiúméban és szétoszlottunk a szélrózsa minden irányában! s Lezajlottak a „Keszthelyi napol:" hogy lesz-e eredményük és minő? - azt a jövő fogja megmutatni, valamint azt is, hogy azoknak lesz-e igazuk, kik a tűzoltó intézmény életrevalóságába vetett rendithetlen bizalommal és hittel nyugodtan néznek a még kétségtelenül hátralévő, nem csekély fáradságot és valódi kitartást, őszinte lelkesedést és törhetleu erélyt igénylő küzdelmek elé, vagy azoknak, kik csüggedten és kishitiien összetett kezekkel nézik az idők folyását, azon gyáva hitben, hogy ugy is hiú minden igyekezet, hasztalan minden törekvés mindaddig, mig az állam nem veszi védszárnyai alá és mindent uivellirozó hatalmi körébe a tüzoltó-ügvet?! Hogy ez utóbbi esetben lesz tűzoltó intézmény, azt elhiszszük, de hogy nem lesz önkérrytes tűzoltó-intézmény, azt bátrak volnánk vita tárgyává tenni. . . . Igyekeztem legalább is megközelítőleg liű képét nyújtani a történteknek és meggyőzni a tűzoltó intézménynyel s annak szervezetével nem eléggé ismerős közönséget szándékaink tisztaságáról, harcunk igazságosságáról és az ügy életrevalóságáról. Ha nem sikerült? légy szives nyájas olvasóm azt erőm és tollam gyarlóságának, de ne jó akaratom hiányának és semmi esetre sem annak tulajdonítani, mintha az ügy nem volna elég magasztos és méltó a komoly megfigyelésre és önzetlen pártolásra.. Végül kedves bajtársaim, kik évek óta velem egy sorban működni, előttem példaképpen világítani s engem barátságtokkal megtisztelni szívesek voltatok, fogadjátok ez igénytelen sorokat emlékeül az együtt eltölt;.tt kedves napoknak és élő bizonyságául annak, hogy az általatok elhintett mag nem hullott sziklára, hogy az kikelt, virágozni készül és hogy aria, mikép gyümölcsöző is legyen, egy részről szives támogatástok és tanácsaitok nálam mindig hálás elfogadásra és követésre találandnak, más részről pedig azon gyümölesözés létrehozásához erős akarat, őszinte törekvés és buzgó munkásság bennem nem fognak hiányozni. Isten veletek! és áldása működésűnkön. — ő — A zalamegyei gazd. egyesület hivatalos Értesítője. Jegyzökönyve. a zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1883. évi julius hó 31-én tartott rendkívüli közgyűlésének. Jelenlevők: Háezky Kálmán elnök, Skublits Jenő, Skublits Zsigmond, Bessenyey György, Kőnigmáyer János, Szigethy Antal gazdasági egyesületi tagok, ez utolsó ugy is mint jegyző. Elnök ur az ülést megnyitván, előadá, hogv miután a f. évi julius hó 8-áu Keszthelyen tartott rendes közgyűlésen a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében alkotandó megyei szabályrendelet javaslatnak az igazgató választmány által beterjesztett tervezete a részletes tárgyalás folyamában indíványozott elvi módosítás elfogadása folytán újabbi átdolgozás végett egy bizottságnak adatott ki, s ez a munkálatát beadta, szükségesnek tartotta a jelen rendkívüli közgyűlést összehívni, hogy a javaslat közgyíilésileg végleg megállapíttassék, s a tekintetes megyei törvényhatóságnak beterjesztethessék. Elnök ur ezen intézkedése helyeslőleg fogadtatott s következő tárgvak intéztettek el: (54 245—188:5. Felolvastatván a t'. évi julius hó 8-án Keszthelyen ártott közgyűlés f)Ö 165—1883. szám alatt hozott végzésével kiküldött bizottság által beterjesztett tervez. a szarvasmarha tenyésztés érdekében alkotandó megyei szabályrendeletnek, a közgyűlés, tekintve, miszerint a f. évi julius 8-án Keszthelyen tartott közgyűlés 55 165. sz. a. hozott végzésével kimondotta, hogv a szabályrendelet minden bika tulajdonosra kivétel nélkül az általános kötelezettség és tilalom elve alkalmazásával dolgoz, tassék ki, — habár a jelenlevők egyéni véleményeikkel \azon határozat elvéhez egyhangúlag nem járulnának is, j minthogy e közgyűlés, a mely az előbbinek e tekintetben csak foivtat&sa, azon közgyűlési határozat megváltoztatására magát illetékesnek nem tartja, a kimondott általános kötelezettség és tilalom elve érintetlenül hagyásával a javaslatot szerkezetében tárgyalás alá vévén. | az igazgató választmány véleménye meghallgatásával is azt a következő szövegben állapította meg: Zalamegy e szabályrendelete a szarvasmarha tenyésztés érdekében. Minthogy a hasznos állattenyésztés nemcsak az ikszerü mezőgazdaság lényeges kellékét és bő jövedelmi forrását képezi, de annak felvirágzása közgazdasági fontos tekintetből is a közhatósági segélyezést és támogatást méltán igényli, tekintve, liogy a helyes irányú szarvasmarha tenyésztés esak úgy biztosítható, ha megteleli) számú és minőségű apaállatokról gondoskodva van, minthogy ezt a községekben a szarvasmarha tartó közönségre szabad társulás utján sikeresen elérni ez idő szerint még nem lehet, a cél elérése és elősegítése tekintetéből a közhatósági közbenjárás és intézkedés mulhatlanúl szűkségesnek találtatván, Zalamegye törvényhatósága a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében a következő szabályrendeletet alkotja és lépteti hatályba: 1. Zalamegye területén minden tenyészbika időközönkint megvizsgálandó és a melyek a tenyésztésre alkalmasoknak találtatnak, tenvészigazolványnyal ellátandók és nyilván artandók. 2. §. A viz i latot a járásonkint - s Nagy-Ka nizsa város terület - v kiküldött bizottságok teljesítik. Mindegyik bizo iság elnöke a járási szolgabíró, illetőleg Nagy-Kanizsa város polgármestere, akadályoztatásuk esetében hivatalos helyettessük; tagjai: egy megyei állatorvos, a megye közgyűlése által választott egy megyei bizot ági s a zalamegyei gazdasági egyesület által saját kebeléből kiküldött két tag. Tekintettel azonban a járások terjedelmére s a körjegyzőségek számára, járásonkint — a körjegyzőségek kellő beosztásával több ily bizottság alakíttathatik. 3. A vizsgáló bizottságok határozata érvényességéhez az elnökön és az állatorvoson kivid legalább egv tag jelenléte szükséges. Ha az állatorvos szavazata számításával a szavazatok egyenlők, akkor a bizottság határozataként azon vélemény mondandó ki, a melyre az állatorvos szavazott. 4. A vizsgálat rendesen tavaszkor járásonkint a bizottság által meghatározandó helyen és napon teljesítendő. Kivételesen az egyes községekben teljesítendő akkor, midőn beigazoltadk. hogy a megvizsgálandó bikának a vizsgálati helyre és időre elővezetése elháríthatatlan akadályokba ütközik, avagy elővezetése beigazolt ok nélkül elmulasztatott, továbbá midőn a bikatulajdonos az általános vizsgálat megejtése után szerzett avagy két évet betöltött tenyésztésre alkalmazandó bikáját tenyész igazolvány kinyerése céljából az általános vizsgálaton kívül óhajtja megvizsgáltatni. • ). A vizsgáló bizottságot az eléje vezetett bikák bírálásában az álattenyésztést annak általánosan elismert helyes elvei vezéreljék. Ezek alkalmazásával határozata „engedélyezésre" „a tenyésztésre alkalmazástól ideiglenesen" vagy „véglegesen eltiltásra" szólhat. (Vége köv.i Helyi, megyei es vegyes hirek. Utcai zavargások városunkban. A nagyvilági mozgalmak hullámainak legvégső habgyürüje igénytelen városunkba elhatott, a mennyiben csütörtökön, f. hó 23-án este 0—10 óra között az összecsoportosult csőcselék néhány izraelita polgártársunknak ablakait a csácsi, bozót, kaszaházi és olai utcán beverte. A teljes erélylyel folyamatba tett rendőri vizsgálat feladata kideríteni a minden körülmények között helytelenítendő tett indokait és fenyítésre méltó tetteseit, azért ezúttal s addig tartózkodunk az események feletti ítélet és vélemény nyilvánításától. Am íyit azonban már is határozottan mondhatunk, hogy a mozgalom nem antisemita jellegű és csak véletlenség az, hogy a csőcselék dühe éppen izraelitákat talált, mert azok egyike egy helybeli lakatos mesterrel csütörtökön délután összeszólakozván, indokolatlan dühében ennek fején veszélyes kés szúrást ejtett. A nem eléggé kárhoztatható kiszökés tehát személyes boszuállás és nem felekezeti gyűlölet műve volt s a dolog még inkább elmérgesedett egyes izraelita polgártársaink részéről n tömeg közé tett lövések által. Pénteken este a mozgalom ismétlődött dacára, hogy alispán ur távirati megkeresésére Kanizsáról délután egv század gyalogság érkezett. Este 7 és fél órakor már ír v ilekeztek a városházára, hol a délelőtt és délutáni kihallgatások folytán letartóztatottak bezárva valának s éktelen lárma közt követelték azoknak kibocsátását. -- Azt hiszszük, ha a letartóztatottak egyesek felelőssége mellett szabadon bocsátattak volna, pénteken este a zavargás nem ismétlődik. 8 óra tájban az olai utcából jött gyors léptekkel a katonaság, a piacon levő kútnál megállt, majd egyszerre alarm kiáltásra szétszórtan gyors futással rontott a tömegre; még a vendéglő előtti járdán is dolgozott a puskatus s néhány békés polgárnak, a kik a vendéglő előtti ajtónál álltak, csak nagy iigygyel bajjal sikerült a vendéglőbe bemenekülniük. Később újra a bezártak kibocsátását kérték; tíz óra tájban szolgabíró ur és Kovács Károly tűzoltó főparancsnok urak ez érdemben alispán úrhoz mentek, f «V mellett a letartóztatottak ki,bocsátattak. — Erre aztr.án pár órára csendesség lett. Éjfél felé azonban nagyobb mérvben ismétlődött a zavargás, mint csütörtökön este, sőt pár boltot ki is fosztogattak. Határozottan mondhatjuk mind késő esti körüljárásunk alkalmával szerzett tapasztalataink alapján, mind szavahihető és szintén a tömeg közt megfordultak nyilatkozata után, hogy városunk polgársága a tüntetéstől magát egészen távol tartotta, sőt a tömeg és legnagyobb része teljesen ismeretlen és legnagyobb valószínűség szerint a közel vidékről jöttékből állott. Szombaton délelőtt városi képviselő testület volt, melyen alispán ur is megjelenve, felhívta a képviselő testületet, hogy a város polgársága a katonasággal együtt működjék közre a további zavargások megakadályozása végett, mire el lett határozva, hogy szombaton d. u. .) Ii óra között az olai, a fehérképi, csácsi és kaszaházi utcán lesz a polgári őrség felállítva a katonai kordon mögött. Komolyankérjük polgártársainkat, munkásaik és cselédjeik körében iparkodjanak oda hatni, hogy azok a mozgalomtól magukat egészen távol tartsák és igy mentsék meg városunkat azon szégyenfolttól, mintla itt az egyik vallásfelekezet a másik irányában való tirelinetlensége és gyűlölködése által a város összeségét s az ily ocsmányságoktól távol álló tisztességes polgárokat is megbélyegző törvénytelen és a büntető törvényei be ütköző cselekedetekre volna képes ragadtatni magát. Városunk utcain szombaton délután a polgárságot nyugottságra intő következő tartalmú felhívások voltak kifüggesztve: Zala-Egerszet) polgaraihoz! Zala-Egerszeg városában a tegnap és tegnapelőtt műit éjjeleken a polgárok egv részének személy és vagyon bátorsága legsúlyosabban megtámadtatott. Fájdalmassal) érint, hogy ezen eléggé meg nem bélyegezhető merényleteknek megyénk székhelye Zala-Egerszeg volt színhelye. Az ország és a külföld rövid napok alatt tudomással fog birni az itt előfordult zavargásokról, s kárhoztató ítélete sújtani fogja városunknak és ezzel megyénknek eddig mindenkor fenntartott jó hírnevét. - Müveit és rendezett államban, melynek első és legfőbb feladata, hogy polgárait a jogbátorság oltalmában kivétel nélkül részesítse, az ily erőszakoskodások meg nem tűrhetők; tehát figyelmeztetek mindenkit azon szigorú büntetésre, melyet a törvény az ily zavarok intézői és részeseire mér, más részről ki kell jelentenem, hogy a megzavart rondet, s a város polgárainak békés nyugalmát a törvény által rendelkezésemre adott legvégső eszközök alkalmazásával is helyreállítani és fenntartani törvény által előirt kötelességemben áll. Bizalommal fordulok Zala-Egerszeg város polgárainak ismert hazafiságához! A város polgárai nak józan érzéke felfogja ismerni a veszélyt, meíylvel az elkövetett rendzavarások nem csak a társadalmat, hanem a város életérdekeit is fenyegetik ; s azért azon szilárd meggyőződésben vagyok, íiogy a polgárság komoly, nyugodt megtartása a rendbontók megfékezésére tett hatósági intézkedések sikerét megkönnyíteni és előmozdítani fogja; mi, hogy ugy legyen, városunk becsülete is elengedhetleniil követel*. Zalá-Egerszegen. 1SK3. aug. 25-én. Svastits Benó ni. k. alispán. Felhívás! Zala-Egerszeg város polgáraihoz! Azon sajnos események folytán, melyek városunkban a megelőző napokban előfordultak s a melyek városunk jó hírnevének a legnagyobb ártalmára szolgáltak, nehogy a hatóság által a közcsend és rend visszaállítására ide rendelt katonai fegyveres erő szükségszerű alkalmazása által a kedélyek még jobban felizgattassanak és ennek szomorú következményei ugy az egyes családokat, mint magát a város közönségét károsítólag érinthessék, a mai napon összegyűlt zalaegerszegi polgárság egy akaratulag elhatározta, hogy városunkban megháborított közrend és csend helyreállítására és további fenntartására szükséges intézkedések megtételét minden katonai fegyveres erő lehető alkalmazása nélkül magára vállalja. Hogy tehát ezen nagyon is fontos és magára vállalt polgári kötelességének a városi polgárság tökéletesen eleget is tehessen, szüksége van arra, hogy Zala-Eger szeg városának minden egyes lakója áthatva a --zemély és vagyonbiztonság érzetétől, városunk jó hirnevének és jól felfogott érdekének tekintetéből, egész odaadással vélünk egyesüljön s a közös cél elérhetésére kezet nyújtson. Ennek folytán felhívjuk Zala-Egerszeg összes polgárait, hogy különösen minden egyik a maga hatáskörében felügyeljen arra: 1-ör hogy estéli 8 órától kezdve minden ház lakója és minden iparos segédmunkásai- és cselédjeivel oda haza tartózkodjék s ház ajtai és kapui csukva legyenek, mely intézkedés pontos foganatosításaiért az illető háztulajdonos, munkaadó és cselédtartó gazda felelőssé is tétetik. 2-or. A város utcáin estéli i órától kezdve semmiféle emberi csoportosulások megnem engedtetnek; midenki az illető városi őrség által erre felszóllitva azonnal szétoszlani és lakóhelyére bevonulni tartozik. 3-or. A háztulajdonosok saját érdekünkből azonnal intézkedni tartoznak, hogy házaikban, agy könnyen hozzáférhető helyen tartandó er égett i edényben kellő mennyiségű viz készletben tartassék. Végül figyelmeztetik a városi közönség, hogy a mennyire a város polgá rai által elvállalt ezen békés intézkedések sikerre nem vezetnének az iderendelt katonai fegyveres erő hatóságilag utasítva van a városban megháborított közrendet és csendet szükség esetén fegyver alkalmazásával i fenntartani. Óva intjük és felkérjük polgár társainkat, hogy saját jól felfogott érdekeinkben velünk kezet fogjanak és ezen békés intézkedéseink helyes foganatosításával a megháborított közcsendet és nyugalmat helyre állítani és fenntartani szíveskedjenek. A zala-egerszegi városi elől jár ösáq. Iskolai értesítés. A zala-egerszegi polgári fin- és felső leányiskolánál az 1883 4. tanévi beiratások aug. hó 31-én és szeptember hó 1., 2. és 3. napjain lesznek mindenkor d. e. 9-től 12 óráig a polgári isííola épületében az igazgatói irodában. Ugyanazon napok délutánjain 2 órakor tartatnak a felvételi és javító vizsgálatok. A tandíj a polgári iskolánál egy évre 6 frt 50 kr.. a felső leányiskolánál 4 frt 50 kr. Mindkét tanintézet növendékei közül a tan díj lefizetés alól csak azok lesznek felmentve, a kik szegénységüket a városi hatóság részéről kiállított bizonyítványnyal igazolják. Szegénysorsn, szor galmas tanulók tankönyveket is nyernek. Végül értesíttetnek a t. e. szülők, hogy a polgári iskola 4., 5. és (S. osztályos növendékei a délutáni időszakban akár az asztalos ip irtamniihelyt látogathatják, akár a kereskedelmi irányban nyerhetnek kellő oktatást, mig a gymnasiumba átlépni szándékozó növendékek számára a latinnveb ezután is lesz tanítva. Z-Egerszeg. 1883. aug. 23. A polg. fiu- és feUőleányiskola igazgatós. Értesítés. A magyar szent korona országai vörös kereszt-egyletének zala egerszegi fiókja által a Rozenkráncz kertben mai napra tervezett népünnep elmarad. Végleqesités. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kiss Jolán hodosáni állami elemi népiskolai tanítónőt jelen állásában végleg megerősítette. 'lalálozas. F. hó 22-én hunyt el hosszas szenvedés után a Csáktornyától mintegy negyed órányira fekvő Pribislavecz község buzgó és hazafias érzelmű tanítója Koosz János. Özvegyet és öt kiskorú árvát "hagyott