Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

azon feliili összeg pedig több évi és ötezer forint évi részletet semmi esetben túl nem haladható kamat nélküli törlesztéssel fizettetik. Ezen kettó's szempont határozza meg tehát a kavics szállítási alvállalathoz csatolt megyei útépítés foganatosításnak egyrészről közlekedési és más részről pénzügyi előnyét, főérdek azonban az én meggyőződésem szerint most is ugyanaz, mely a vállalat létesítésének alapjául és indokául szolgált és melyet a magas minisztérium is az engedély feltételéül tüzetesen kötött, hogy t. i. a baki útszakasz — melyet a megye saját erejével kiépíttetni nem képes — ezen vállalat utján kiépíttessék és erre nézve tekintve, hogy a megye nincs tüzetesen kötelezve ezen kiépítést a kavics szállítás alvállalkozójának átadni, ellenben ő kötelezve van azt a fentebbi feltételek mellett - t. i. hogy a vállalati első évben teljesen kiépíti és hogy a fizetés részére megállapított évenkinti törlesztés mellett történik teljesíteni, ehhez képest a jelzett közlekedési és pénzügyi előny biztos eszközlése tekintetéből tehát niegkisérlendő lenne, váljon árlejtés vagy nyilvános ajánlati eljárás utján nem elhetiie-e a kérdéses útszakasz kiépíttését az előirányzott egységi árakon alól a fentebbi feltételek mellett — t. i. hogv egy év alatt teljesen kiépítessék és a fizetés a megállapított törlesztési részletekben történjék eszközölni, egy más teljesen megbizható vállalkozóval olyképen, hogy ha ezen eljárás jutányosabb s kedvezőbb eredményre nem vezetne, az esetre köttessék meg az eredeti megállapodáshoz képest az eddigi vállalkozóval a szerződés; — ezen intézkedés megtehető, s részemről óhajtom, hogy az a megyére az eddiginél kedvezőbb eredmény éressék el, csak egyet kérek a megye egyik fő közlekedési érdekében kockázatnak ki nem tenni és ez az, hogy a baki útszakasz okvetlenül kiépíttessék. Zala-Egerszegen 1883. november 21. Svastits Benó s. k. alispán. Alispáni előterjesztés 1883. november 26-iki közgyűlésre, az 1884. január 1-én megszűnő megyei foglárság iránt. Mélyen tisztelt közgyűlés! Alulírott alispáni hivatalos állomásomból folyó kötelességemnek ismertem minden oly alkalommal, midőn az ujabb törvények által rendelt uj intézmény - avagy szervezeti és egyéb közhatósági intézkedések életbeléptetésének szükségessége állott elő, arra vonatkozó tüzetes és részletesen indokolt veleményes jelentésemet javaslatképen a mélyen tisztelt közgyűlés elé tejeszti ni. így történt a közbiztonsági szolgálat szervezéséről illetőleg a m. k. csendőrség felállításáról szóló törvény végrehajtása tárgyában is, azon külömbséggel, hogy annak életbeléptetésére vonatkozó intézkedéseket a magas belügyminisztérium közvetlen a megyei közigazgatási bizottság utján vétetvén eszközlésbe, ez iránti véleményes jelentésemet is annak idején közvetlen a megyei bizottsághoz terjesztettem be, melynek alapján az ügy végleg megállapíttatván, annak eredményét van szerencsém ezúttal a következőkben előterjeszteni u. m : Az 1881. évi 111. t. c. értelmében megyénk a 6-ik csendőrkerületbe osztatván, ezen kerületben- s így megyénkben is a m. kii-, csendőrség ugyan a hivatkozott törvény alapján tett miniszteri rendelkezéshez képest 1884. évi január hó 1-én fogja hivatalos működését tényleg megkezdeni; áll pedig a jelzett időtől fogva a megye területén a közbiztonsági szolgálatot teljesítő csendőr ég — az eredetileg 15-re tervezett őrsállomásoknak 20-ra és az eredetileg engedélyezett 90 csendőrnek 102-re szaporított létszámából, 1 szakaszparancsnoksággal ZalaEgerszegen, 3 őrmesterrel Z.-Egerszegen, N.-Kaniz án és Csáktornyán, 18 őrsvezetővel, a többi őrsállomásokon és 81 csendőrrel; a szakaszparancsnokság november hó végével, a legénység pedig december hó 5 és következő napjain foga szakasz-állomásokra érkezni és ott egyelőre öszpontositva tartatván, december hó közepén fogja az egyes őrsöket megszállani és jövő évi január hó 1-én hivatalos működését a törvény értelmében kiadott szolgálati és szervezeti utasítás szerint tényleg megkezdeni. A fentebbiekben volt szerencsém előadni a csendőrség szervezésének és tényleges felállításának megyénkre vonatkozó részleteit, mihez az ez érdemben f. november hó 11-én 66121/Vll a. sz. a. kiadott belügyminiszteri körrendelet alapján részemről is csak azon kérést csatolhatom, hogy a közbiztonsági szolgálat érdekében kegyeskedjek a tok. közgyűlés a járási szolgabirákhoz Nagy-Kanizsa város tanácsához és a megyebeli összes községekhez kiadandó végzéssel intézkedni arra nézve, hogy a m. kir. csendőrség úgy a megyei és községi összes közegek valamint a lakosság részéről előzékenységgel fogadtassék s áthatva a csendőrség feladatának fontosságától, a csendőr-parancsnokságot, valamint annak osztályait és az egyes csendőröket is szolgálati működésükben és a kezdet nehézségeinek leküzdésében teljes készséggel támogassák. ^ an azonban a közbiztonsági szolgálat ezen ujabbi szervezésének egy másik, azzal kapcsolatos része is, ez az, hogy a csendőrség hivatalos működésének megkezdésével egyidejűleg a megyei foglárság végleg niegszíintettetik és épen ezen körülmény szolgál tüzetes indokul jelen tiszteletteljes előterjesztésemre, annyival inkább, mert meggyőződésem az, hogy a mélyen tisztelt közgyűlés kegyes méltánylattal viseltetik a' 162 egyénből álló azon foglárság sorsa iránt, mely foglárság eddig a megye szolgálatában teljesítette fontos hivatását és olv terhes szolgálati kötelezettségét, melylyel arányban álló fizetésben nem is részesíttethetett és most az uj szervezés folytán oly időpontban veszti el állását, mely épen nem kedvező arra, hogy egyéb szolgálati avagy munkakereset által fentartásának módját azonnal és bizton megnyerhesse. A hivatkozott törvény 7-ik §-a tüzetesen rendelkezik az iránt, hogv az élethossziglan kinevezett közegek - vagyis a csendbiztosok a mennyiben nem alkalmaztatnának, végkielégítésben részesíttessenek; ugyanily méltányossági intézkedést képezne a megye részéről is a gondoskodás, hogy mindazon foglárok, kik a csendőrség életbeléptéig hiven és lelkiismeretes pontossággal teljesítik kötelességeiket, részben és lehetőleg a közsolgálatnál alkalmaztassanak, a kik pedig nem alkalmaztathatnak, a foglárság megszűntével legalább némi segélyben részesittessenek. A közszolgálati alkalmazás lehető módjául a jövőre rendszeresített 11 szolgabirósági hivatal szolgai állások tekinthetők, melyek a foglárság legérdemesebb és legalkalmasabb tagjaival lennének betöltendők, ezeken kivid tehát feltéve, hogy a csendőri állásért folyamodott fi foglárok közül 3 valóban kineveztetik. még 148 oly foglár maradna, aki közszolgálati alkalmazást nem nyerhet és igy végkielégítési segélyben lenne részesítendő. Általában az • . alatt csatolt szolgálati és minősitvényi kimutatás szerint az összes 162 főnyi foglárság létszámában van jelenleg őrmester 4, tizedes 19, cimzetes tizedes 7, őnezető 12 és közfoglár 120; ezeknek a folyó év végéig terjedő szolgálati tartama a következő: lf> évtől 22 évig szolgáló foglár van 18, 10 évtől 15 évig 27, 5 évtől 1(1 évig 33 és végre 5 éven alól 84. Ezek részére a fentebbiek értelmében adományozható segély alapját illetőleg bátor vagyok előterjeszteni, miszerint a megye házipénztári kezelés alatt 2 oly alap létezik, melyek felett a megye tel jesen rendelkezési joggal bír és a melyek természetüknél fogva is az említett célra felhasználhatók; egyik az úgynevezett 1861-iki alap, s a másik a szolgák nyugdíj alapja. Az első az 1861-ik évben volt alkotmányos megyei tisztikar lemondása után fizetetlen maradt tartozások kifizetésére a ni. kir. helytartó tanács által 1864. január hó 16-án 3303. szánm iutézvénynvel kiutalványozott 12,081 frt 19 kr. alapból eredett, mely összegből az összes tartozások kifizetése után 1867. évi május hó 9-én a visszaállított alkotmányos megye kezelése alá 1437 frt 47 kr. mint pénztári maradvány került és azon időtől fogva ezen 1437 frt 47 krnyi összeg a megye házi pénztárában 1861-iki alap cimén minden meghatározott külön rendeltetés nélkül kezeltetik és a központi segéd-iroda és szolgaszemélyzet részére havi törlesztés mellett adott kamat nélküli fizetési előlegekre fordíttatik. Az úgynevezett megyei szolgák nyugdij alapja pedig a megye házi pénztárába befolyt összegek időközi takarékpénztári gyümölcsöztetése és ennek' tőkésített kamataiból keletkezett; a • '. alatt becsatolt takarékpénztári számlalap szerint az e címen eredményezett törzsbetéti összeg 1873-ik évben 618 frt 71 krt tett ki, mely összeg ujabb gyümölcsözteté.iek és a kamatok tőkésítése által 3582 frt 14 krra szaporodott, s így ezen kétrendbeli alap a f. év végével - midőn a foglárság megszűnik — összesen 5019 frt 61 kr. összeg készpénzből álland, s miután mindkét alapnak természete a fentebb előadottakhoz képest olyan, hogy azokról a megye szabad tetszése szerint annyival inkább rendelkezhetik, mert azoknak illetékesen meghatározott külön rendeltetése nem is létezik és az 1861-iki alap azon célra melyre eddig fordíttatott, t. i. fizetési előlegekre — jövőben már a tisztviselői-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzeti fizetés felemelések folytán nem is szükséges, a csupán kezelési ciiuen megyei nyugdij alapnak nevezett összeg pedig ugy keletkezése, valamint mennyiségénél fogva sem tekinthető olyannak, hogy abból nyugdijalap létesítethetnék, annál kevésbbé, mert az uj pénzkezelési szabályzat értelmében annak az eddigi móddal való további gyarapítása nem eszközölhető, illetőleg az a megyék háztartásáról szóló törvény 3-ik g-ának tüzetes rendelete szerint jövőre már a közigazgatási kölí .égek fedezésére lenne fordítandó és mint ilyen rendes költségvetési fedezetet képezne; s másfelől tekintve, hogv a folyó év végével megszűnő foglárság közt 45 oly egyén létezik, kik már 10 éven felül és részben 18 -19 sőt 22 év óta teljesítik szolgálatukat, de egyátalán is méltánylatot érdemel az, hogy a közszolgálati alkalmazást néin nyerhető 148 számú és nagyobbrészt családos foglárok, kik jövő január hó 1-én állásukat elvesztik, addig is mig egyéb szolgálati vagy munka kereset által fentartásuk módját nyerhetik, rögtön és egyszerre minden segély nélkül ne maradjanak; és végre figyelembe véve a közbiztonság érdekéből folyó azon indokot is, hogy a segély nyújtás buzdításul szolgáknál a foglároknak az év végéig általok teljesített közbiztonsági szolgálat hív és pontos betöltésére: mindezek alapján bátor vagyok mély tisztelettel kérni a tek. közgyűlést, kegyeskedjék elhatározni, hogv a fentebb részletesen kimutatott 2 alapból a folyó év végével megszűnő foglárságnak közszolgálati alkalmazást nem nyerhető tagjai, foglárt szolgálatuk tartamának megfelelő fokozatok szerint adandó végkielégítési segélyben részesíttessenek és pedig a •//,' alatt ide csatolt kimutatás szerint 1-ső fokozatban a 3 évig és azon alul szolgálatban álló 48 foglár 1 havi fizetésének összegével, 2-ik fokozatban 3 éven féliil 5 évig szolgáló 24 foglár egy és fél havi, lll-ik fokozatban az 5 évtől 10 évig szolgáló 33 foglár 2 havi, IV-ik fokozatban a 10 évtől 15 évig szolgáló 27 foglár 3 havi, és végre Y-ik fokozatban a 15 éven felül szolgáló 16 foglár 4 havi fizetésének összegével, mely segélyezés egészben és összesen 4981 frt 66 - , krra rúgván, ez a fent említett 2 alapból teljes fedezetét találná. Végre ezen tiszteletteljes előterjesztésem kegyes elfogadása esetén, a nyújtandó segélyre nézve tüzetesen kikötött feltételül kérem határozatilag kimondani azt, hogy ezen végkielégítési segélyben csak is azon foglárok részesülhetnek, kik foglári szolgálatukat, illetőleg kötelességeiket a foglárság tényleges megszűntéig vagyis 18K4. évi január hó 1-ső napjáig hiven, kifogástalan és lelkiismeretes pontossággal teljesítik, mely feltételnek meg nem telelő foglár részére a segély ki nem adható. Zala-Egerszegen 1883. november 21. Svastits Benó sk. alispán. A zalamegyei zavargások es a helybeli királyi torvényszék. A „Nemzet" f. évi november hó 23-iki 242 számának esti kiadásában „A zalamegyei zavargások" címe alatt egy közlemény jelent meg, m'eiyben az' állíttatik, hogy az említett zavargásokra vonatkozólag teljesített vizsgálatok oly hiányosak, miszerint az ez ügyekre illetékes bndapesti kir. törvényszék kénytelen volt új vizsgálatokat elrendelni, s ezek foganatosítására saját vizsgáló bíróját egy segéddel kiküldeni. A közlemény oly ügyesen van szerkesztve, hogy abban nincs határozottan kimondva, mikép a vizsgálatok azon része hiányos-e, melyet a közigazgatási hatóságok teljesítettek, vagy az, melyet a kir. törvényszék vizsgáló bírája ez közölt ? ámbár e perfid szövegezés mellett is kétségtelen, hogy a közlemény éle a kir. törvényszék ellen irányul, mert az eltagadhatlanúl sugalmazott közleménye írója nem kűlömbözteti meg a közigazgatásilag teljesített előnyomozást a biróilag eszközölt vizsgálattól, hanem általánosságban oly vizsgálatról tesz említést, melyben „egyetlen tettest sem birtok kinyomozni." Biztos értesülésünk és határozott tudomásunk szerint a közigazgatási hatóságok az előnyomozást illetőleg gyorsan, teljes erélvlvel és laukadást nem ismerő buzgósággal jártak el, továbbá a zala-egerszegi kir. törvényszék tagjai ezen ügyekben kötelességüket kellő szak avatottsággál, pontosan és önfeláldozó szorgalommal teljesítették, a legnagyobb terjedelmű vagyis a zala-egerszegi zavargásokra vonatkozó ügyben teljesített vizsgálatra azonban ez utóbbiak befolyással nem voltak, mert ezen ügy a közigazgatási nyomozás teljesítése után még f. évi ok tóber elején a budapesti kir. törvényszékhez tétetett át, hol úgy látszik megfeneklett, inert két hó lefolyása óla onnét vissza nem érkezett, sőt a közigazgatásilag letartóztatott számos egyénre nézve sem történt semminemű intézkedés és így a késedelmes eljárás vagyis a mulasztás vádja csakis a budapesti kir. törvényszéket terhelheti. Ezen felül a közlemény azon része, mintha a budapesti kir. törvényszék lett volna kénytelen az új vizsgálatok teljesítése végett, az igazságügy miniszteri umtó I azon kir. törvényszék két tagjának kiküldését kieszközölni, határozottan valótlan is; mert a budapesti kir. törvényszék vizsgáló birájának kiküldése egyenesen a zala-egerszegi kii-, törvényszék elnökének f. évi, november hó 9-én 1137. sz. a. kelt felterjesztése következtében történt. mint ezt a budapesti kir. törvényszékkel is közölt és f. évi november 18-án 45950 sz. a. kelt igazságügyi miniszteri leiratnak következő szó szerinti tartalma is igazolja : „F. hó 9-én 1137. sz. a. kelt előterjesztése folytán értesítem elnök urat, hogy mai napon hason szám alatt kelt rendeletemmel intézkedtem, miszerint a Zalamegye területén előfordult zsidóellenes zavargásokból kifolyólag lázadás címén megindított bűnvádi ügyekben a vizsgálatnak gyors teljesítésére illetve pótlására a budapesti kir. törvényszéknek egy tagja vizsgáló bíróként, egy másik tagja pedig az előbbinek segédjeként a lielyszi nére kiküldessék." A zala-egerszegi kir. törvényszék elnöke felterjesztésének alapjául és indokául azon körülmény szolgált, hogv a kir. törvényszék f> bírája és 3 jegyzője közül 2 bíró és mind a három jegyző hosszabb ideig a zavargások ügyében eszközolt vizsgálatokkal voltak teljesen elfoglalva s egyéb teendőiket ezen idő alatt nem végezhetvén el, ezek nagy mérvben felhalmozódtak; hogy továbbá ha még tovább is az ily vizsgálatok teljesítése a kir. törvényszék biráira nehezedik, a november és december hónapokra kitűzött végtárgyalások nem lesznek megtarthatók; mert a törvényszék nem működhetik 2 tanácsban sekkor a kitűzött ügyek egv részétel kellene halasztani, hogy végre különösen a zala-egerszegi ügyben teljesítendő nagy terjedelmű vizsgálat egy birót és egy jegyzőt hónapokra elvonhatna rendes munkakörétől, melyben a személyzet csekély létszáma miatt mások által nem volnának helyettesíthetők és igy egy ügy miatt sok más ügy szenvedne hátramaradást. Ne hogy tehát a „Nemzet" irányzatos közleménye által a közönség félre vezettessék és törvényszékünk méltán kiérdemelt jó hírnevére igazságtalanul bártnih csekély homály borulhasson, kötelességünknek tekintettük ezen biztos inforiüátiókon alapuló helyreigazítással azon közlemény tendentiósus és valótlan részét megcáfolni. Végül különösnek tűnik fel előttünk azon újabb időben ez irányban divattá lenni kezdő eljárás, mely szerint sokan magasztaltatni törekednek minden áron ott, hol puszta kötelesség telj >sítéséről van szó, úgy hogv ily kép ma napság azon szomorú valóra kell ébrednünk, hogy a hivatalos állás pontos és lelkiismeretes betöltése többé nem kötelesség, hanem oly érdem lesz, melyért a szélrózsa minden irányában hosszú strófákban és ékes rithmusokban várjuk saját énünk dicsőítését. A megyei szarvasmarha tenyésztés ügyében Skublics Jenő ur, megyénk fáradhatlan buzgalmii l'özgazdasági előadója, a föld mi vei és-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz felterjesztést tevén, e felterjesztésben rámutat ama hiányo/cra, melyeket ezen fontos gazdászati ág mioelése körül megyénkben észlelt, kérve 'egyúttal a magas minisztériumot az elősorolt hiányok orvoslására. Az érdekes felterjesztést a közgazdasági előadó úr lekötelező szívessége folytán egész terjedelmében közöljük: Nagyméltóságú miniszter úr! Mult évi d eeniber hóban kiadott magas minszteri rendelet értelmében közeledvén azon időszak, a midőn nagyméltóságodnak az országos szarvasmarha tenyésztés emelésére szolgáló rendelkezései ujabban foganatba vétetni fognak, engedje meg nagyméltóságod, hog\ Zalamegye területére nézve a fennálló viszonyok tekintetbe vételével előre is némi tájékozást nyújthassak, annál is inkább, miután az eddigi hasonló intézkedések nem eredményezhették azon sikert, a melyet tán nagyméltóságod, de a nagy gazda-közönség is," méltán hozzá kötött. Hivatkozva még a mult év folytán tett azon felterjesztésemre, a melyben már akkor hangsúlyozni voltam bátor azon bajokat és hiányokat, melyek- szarvasmarha tenyésztésünkre bénítólag hatnak, ujabban is bátor vagyok felemlíteni, hogy megyénk nagyrószben, —