Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-02 / 48. szám

azon feliili összeg pedig több évi és ötezer forint évi részletet semmi esetben túl nem haladható kamat nélküli törlesztéssel fizettetik. Ezen kettó's szempont határozza meg tehát a ka­vics szállítási alvállalathoz csatolt megyei útépítés foga­natosításnak egyrészről közlekedési és más részről pénz­ügyi előnyét, főérdek azonban az én meggyőződésem szerint most is ugyanaz, mely a vállalat létesítésének alapjául és indokául szolgált és melyet a magas minisz­térium is az engedély feltételéül tüzetesen kötött, hogy t. i. a baki útszakasz — melyet a megye saját erejével kiépíttetni nem képes — ezen vállalat utján kiépíttessék és erre nézve tekintve, hogy a megye nincs tüzetesen kötelezve ezen kiépítést a kavics szállítás alvállalkozójá­nak átadni, ellenben ő kötelezve van azt a fentebbi feltételek mellett - t. i. hogy a vállalati első évben teljesen kiépíti és hogy a fizetés részére megállapított évenkinti törlesztés mellett történik teljesíteni, ehhez képest a jelzett közlekedési és pénzügyi előny biztos eszközlése tekintetéből tehát niegkisérlendő lenne, váljon árlejtés vagy nyilvános ajánlati eljárás utján nem el­hetiie-e a kérdéses útszakasz kiépíttését az előirányzott egységi árakon alól a fentebbi feltételek mellett — t. i. hogv egy év alatt teljesen kiépítessék és a fizetés a megállapított törlesztési részletekben történjék esz­közölni, egy más teljesen megbizható vállalkozóval oly­képen, hogy ha ezen eljárás jutányosabb s kedvezőbb eredményre nem vezetne, az esetre köttessék meg az eredeti megállapodáshoz képest az eddigi vállalkozóval a szerződés; — ezen intézkedés megtehető, s részemről óhajtom, hogy az a megyére az eddiginél kedvezőbb eredmény éressék el, csak egyet kérek a megye egyik fő közlekedési érdekében kockázatnak ki nem tenni és ez az, hogy a baki útszakasz okvetlenül kiépíttessék. Zala-Egerszegen 1883. november 21. Svastits Benó s. k. alispán. Alispáni előterjesztés 1883. november 26-iki közgyűlésre, az 1884. január 1-én megszűnő megyei foglárság iránt. Mélyen tisztelt közgyűlés! Alulírott alispáni hivatalos állomásomból folyó kö­telességemnek ismertem minden oly alkalommal, midőn az ujabb törvények által rendelt uj intézmény - avagy szervezeti és egyéb közhatósági intézkedések életbelép­tetésének szükségessége állott elő, arra vonatkozó tüze­tes és részletesen indokolt veleményes jelentésemet ja­vaslatképen a mélyen tisztelt közgyűlés elé tejeszti ni. így történt a közbiztonsági szolgálat szervezéséről illetőleg a m. k. csendőrség felállításáról szóló törvény végrehajtása tárgyában is, azon külömbséggel, hogy an­nak életbeléptetésére vonatkozó intézkedéseket a magas belügyminisztérium közvetlen a megyei közigazgatási bizottság utján vétetvén eszközlésbe, ez iránti vélemé­nyes jelentésemet is annak idején közvetlen a megyei bizottsághoz terjesztettem be, melynek alapján az ügy végleg megállapíttatván, annak eredményét van szeren­csém ezúttal a következőkben előterjeszteni u. m : Az 1881. évi 111. t. c. értelmében megyénk a 6-ik csendőrkerületbe osztatván, ezen kerületben- s így me­gyénkben is a m. kii-, csendőrség ugyan a hivatkozott törvény alapján tett miniszteri rendelkezéshez képest 1884. évi január hó 1-én fogja hivatalos működését tény­leg megkezdeni; áll pedig a jelzett időtől fogva a megye területén a közbiztonsági szolgálatot teljesítő csendőr ég — az eredetileg 15-re tervezett őrsállomásoknak 20-ra és az eredetileg engedélyezett 90 csendőrnek 102-re sza­porított létszámából, 1 szakaszparancsnoksággal Zala­Egerszegen, 3 őrmesterrel Z.-Egerszegen, N.-Kaniz án és Csáktornyán, 18 őrsvezetővel, a többi őrsállomásokon és 81 csendőrrel; a szakaszparancsnokság november hó végével, a legénység pedig december hó 5 és következő napjain foga szakasz-állomásokra érkezni és ott egyelőre öszpontositva tartatván, december hó közepén fogja az egyes őrsöket megszállani és jövő évi január hó 1-én hivatalos működését a törvény értelmében kiadott szol­gálati és szervezeti utasítás szerint tényleg megkezdeni. A fentebbiekben volt szerencsém előadni a csend­őrség szervezésének és tényleges felállításának megyénkre vonatkozó részleteit, mihez az ez érdemben f. november hó 11-én 66121/Vll a. sz. a. kiadott belügyminiszteri körrendelet alapján részemről is csak azon kérést csatol­hatom, hogy a közbiztonsági szolgálat érdekében ke­gyeskedjek a tok. közgyűlés a járási szolgabirákhoz Nagy-Kanizsa város tanácsához és a megyebeli összes községekhez kiadandó végzéssel intézkedni arra nézve, hogy a m. kir. csendőrség úgy a megyei és községi összes közegek valamint a lakosság részéről előzékeny­séggel fogadtassék s áthatva a csendőrség feladatának fontosságától, a csendőr-parancsnokságot, valamint annak osztályait és az egyes csendőröket is szolgálati műkö­désükben és a kezdet nehézségeinek leküzdésében teljes készséggel támogassák. ^ an azonban a közbiztonsági szolgálat ezen ujabbi szervezésének egy másik, azzal kapcsolatos része is, ez az, hogy a csendőrség hivatalos működésének megkez­désével egyidejűleg a megyei foglárság végleg niegszíin­tettetik és épen ezen körülmény szolgál tüzetes indokul jelen tiszteletteljes előterjesztésemre, annyival inkább, mert meggyőződésem az, hogy a mélyen tisztelt közgyű­lés kegyes méltánylattal viseltetik a' 162 egyénből álló azon foglárság sorsa iránt, mely foglárság eddig a megye szolgálatában teljesítette fontos hivatását és olv terhes szolgálati kötelezettségét, melylyel arányban álló fizetésben nem is részesíttethetett és most az uj szervezés folytán oly időpontban veszti el állását, mely épen nem kedvező arra, hogy egyéb szolgálati avagy munkakereset által fentartásának módját azonnal és bizton megnyerhesse. A hivatkozott törvény 7-ik §-a tüzetesen rendel­kezik az iránt, hogv az élethossziglan kinevezett köze­gek - vagyis a csendbiztosok a mennyiben nem alkalmaztatnának, végkielégítésben részesíttessenek; ugyanily méltányossági intézkedést képezne a megye részéről is a gondoskodás, hogy mindazon foglárok, kik a csendőrség életbeléptéig hiven és lelkiismeretes pon­tossággal teljesítik kötelességeiket, részben és lehetőleg a közsolgálatnál alkalmaztassanak, a kik pedig nem al­kalmaztathatnak, a foglárság megszűntével legalább némi segélyben részesittessenek. A közszolgálati alkalmazás lehető módjául a jövőre rendszeresített 11 szolgabirósági hivatal szolgai állások tekinthetők, melyek a foglárság legérdemesebb és legalkalmasabb tagjaival lennének be­töltendők, ezeken kivid tehát feltéve, hogy a csend­őri állásért folyamodott fi foglárok közül 3 valóban ki­neveztetik. még 148 oly foglár maradna, aki közszolgá­lati alkalmazást nem nyerhet és igy végkielégítési se­gélyben lenne részesítendő. Általában az • . alatt csatolt szolgálati és minősitvényi kimutatás szerint az összes 162 főnyi foglárság létszámában van jelenleg őrmester 4, tizedes 19, cimzetes tizedes 7, őnezető 12 és közfoglár 120; ezeknek a folyó év végéig terjedő szolgálati tar­tama a következő: lf> évtől 22 évig szolgáló foglár van 18, 10 évtől 15 évig 27, 5 évtől 1(1 évig 33 és végre 5 éven alól 84. Ezek részére a fentebbiek értelmében adományoz­ható segély alapját illetőleg bátor vagyok előterjeszteni, miszerint a megye házipénztári kezelés alatt 2 oly alap létezik, melyek felett a megye tel jesen rendelkezési jog­gal bír és a melyek természetüknél fogva is az említett célra felhasználhatók; egyik az úgynevezett 1861-iki alap, s a másik a szolgák nyugdíj alapja. Az első az 1861-ik évben volt alkotmányos megyei tisztikar lemon­dása után fizetetlen maradt tartozások kifizetésére a ni. kir. helytartó tanács által 1864. január hó 16-án 3303. szánm iutézvénynvel kiutalványozott 12,081 frt 19 kr. alapból eredett, mely összegből az összes tartozások kifizetése után 1867. évi május hó 9-én a visszaállított alkotmányos megye kezelése alá 1437 frt 47 kr. mint pénztári maradvány került és azon időtől fogva ezen 1437 frt 47 krnyi összeg a megye házi pénztárában 1861-iki alap cimén minden meghatározott külön ren­deltetés nélkül kezeltetik és a központi segéd-iroda és szolgaszemélyzet részére havi törlesztés mellett adott kamat nélküli fizetési előlegekre fordíttatik. Az úgynevezett megyei szolgák nyugdij alapja pe­dig a megye házi pénztárába befolyt összegek időközi takarékpénztári gyümölcsöztetése és ennek' tőkésített kamataiból keletkezett; a • '. alatt becsatolt takarék­pénztári számlalap szerint az e címen eredményezett törzsbetéti összeg 1873-ik évben 618 frt 71 krt tett ki, mely összeg ujabb gyümölcsözteté.iek és a kamatok tő­késítése által 3582 frt 14 krra szaporodott, s így ezen kétrendbeli alap a f. év végével - midőn a foglárság megszűnik — összesen 5019 frt 61 kr. összeg készpénz­ből álland, s miután mindkét alapnak természete a fen­tebb előadottakhoz képest olyan, hogy azokról a megye szabad tetszése szerint annyival inkább rendelkezhetik, mert azoknak illetékesen meghatározott külön rendelte­tése nem is létezik és az 1861-iki alap azon célra melyre eddig fordíttatott, t. i. fizetési előlegekre — jö­vőben már a tisztviselői-, segéd-, kezelő- és szolgasze­mélyzeti fizetés felemelések folytán nem is szükséges, a csupán kezelési ciiuen megyei nyugdij alapnak nevezett összeg pedig ugy keletkezése, valamint mennyiségénél fogva sem tekinthető olyannak, hogy abból nyugdijalap létesítethetnék, annál kevésbbé, mert az uj pénzkezelési szabályzat értelmében annak az eddigi móddal való to­vábbi gyarapítása nem eszközölhető, illetőleg az a me­gyék háztartásáról szóló törvény 3-ik g-ának tüzetes rendelete szerint jövőre már a közigazgatási kölí .égek fedezésére lenne fordítandó és mint ilyen rendes költség­vetési fedezetet képezne; s másfelől tekintve, hogv a folyó év végével megszűnő foglárság közt 45 oly egyén létezik, kik már 10 éven felül és részben 18 -19 sőt 22 év óta teljesítik szolgálatukat, de egyátalán is méltány­latot érdemel az, hogy a közszolgálati alkalmazást néin nyerhető 148 számú és nagyobbrészt családos foglárok, kik jövő január hó 1-én állásukat elvesztik, addig is mig egyéb szolgálati vagy munka kereset által fentar­tásuk módját nyerhetik, rögtön és egyszerre minden segély nélkül ne maradjanak; és végre figyelembe véve a közbiztonság érdekéből folyó azon indokot is, hogy a segély nyújtás buzdításul szolgáknál a foglároknak az év végéig általok teljesített közbiztonsági szolgálat hív és pontos betöltésére: mindezek alapján bátor vagyok mély tisztelettel kérni a tek. közgyűlést, kegyeskedjék elhatározni, hogv a fentebb részletesen kimutatott 2 alapból a folyó év végével megszűnő foglárságnak köz­szolgálati alkalmazást nem nyerhető tagjai, foglárt szol­gálatuk tartamának megfelelő fokozatok szerint adandó végkielégítési segélyben részesíttessenek és pedig a •//,' alatt ide csatolt kimutatás szerint 1-ső fokozatban a 3 évig és azon alul szolgálatban álló 48 foglár 1 havi fizetésének összegével, 2-ik fokozatban 3 éven féliil 5 évig szolgáló 24 foglár egy és fél havi, lll-ik fokozat­ban az 5 évtől 10 évig szolgáló 33 foglár 2 havi, IV-ik fokozatban a 10 évtől 15 évig szolgáló 27 foglár 3 havi, és végre Y-ik fokozatban a 15 éven felül szolgáló 16 foglár 4 havi fizetésének összegével, mely segélyezés egészben és összesen 4981 frt 66 - , krra rúgván, ez a fent említett 2 alapból teljes fedezetét találná. Végre ezen tiszteletteljes előterjesztésem kegyes elfogadása esetén, a nyújtandó segélyre nézve tüzetesen kikötött feltételül kérem határozatilag kimondani azt, hogy ezen végkielégítési segélyben csak is azon foglárok részesülhetnek, kik foglári szolgálatukat, illetőleg köte­lességeiket a foglárság tényleges megszűntéig vagyis 18K4. évi január hó 1-ső napjáig hiven, kifogástalan és lelkiismeretes pontossággal teljesítik, mely feltételnek meg nem telelő foglár részére a segély ki nem adható. Zala-Egerszegen 1883. november 21. Svastits Benó sk. alispán. A zalamegyei zavargások es a helybeli királyi torvényszék. A „Nemzet" f. évi november hó 23-iki 242 számá­nak esti kiadásában „A zalamegyei zavargások" címe alatt egy közlemény jelent meg, m'eiyben az' állíttatik, hogy az említett zavargásokra vonatkozólag teljesített vizsgá­latok oly hiányosak, miszerint az ez ügyekre illetékes bndapesti kir. törvényszék kénytelen volt új vizsgálato­kat elrendelni, s ezek foganatosítására saját vizsgáló bíróját egy segéddel kiküldeni. A közlemény oly ügyesen van szerkesztve, hogy abban nincs határozottan kimondva, mikép a vizsgálatok azon része hiányos-e, melyet a közigazgatási hatóságok teljesítettek, vagy az, melyet a kir. törvényszék vizs­gáló bírája ez közölt ? ámbár e perfid szövegezés mellett is kétségtelen, hogy a közlemény éle a kir. törvényszék ellen irányul, mert az eltagadhatlanúl sugalmazott köz­leménye írója nem kűlömbözteti meg a közigazgatásilag teljesített előnyomozást a biróilag eszközölt vizsgálattól, hanem általánosságban oly vizsgálatról tesz említést, melyben „egyetlen tettest sem birtok kinyomozni." Biztos értesülésünk és határozott tudomásunk sze­rint a közigazgatási hatóságok az előnyomozást illetőleg gyorsan, teljes erélvlvel és laukadást nem ismerő buz­gósággal jártak el, továbbá a zala-egerszegi kir. tör­vényszék tagjai ezen ügyekben kötelességüket kellő szak avatottsággál, pontosan és önfeláldozó szorgalom­mal teljesítették, a legnagyobb terjedelmű vagyis a zala-egerszegi zavargásokra vonatkozó ügyben teljesí­tett vizsgálatra azonban ez utóbbiak befolyással nem voltak, mert ezen ügy a közigazgatási nyomozás tel­jesítése után még f. évi ok tóber elején a budapesti kir. törvényszékhez tétetett át, hol úgy látszik meg­feneklett, inert két hó lefolyása óla onnét vissza nem érkezett, sőt a közigazgatásilag letartóztatott számos egyénre nézve sem történt semminemű intézkedés és így a késedelmes eljárás vagyis a mulasztás vádja csakis a budapesti kir. törvényszéket terhelheti. Ezen felül a közlemény azon része, mintha a bu­dapesti kir. törvényszék lett volna kénytelen az új vizs­gálatok teljesítése végett, az igazságügy miniszteri umtó I azon kir. törvényszék két tagjának kiküldését kieszkö­zölni, határozottan valótlan is; mert a budapesti kir. törvényszék vizsgáló birájának kiküldése egyenesen a zala-egerszegi kii-, törvényszék elnökének f. évi, november hó 9-én 1137. sz. a. kelt felterjesztése következtében történt. mint ezt a budapesti kir. törvényszékkel is közölt és f. évi november 18-án 45950 sz. a. kelt igazságügyi mi­niszteri leiratnak következő szó szerinti tartalma is igazolja : „F. hó 9-én 1137. sz. a. kelt előterjesztése folytán értesítem elnök urat, hogy mai napon hason szám alatt kelt rendeletemmel intézkedtem, miszerint a Zalamegye területén előfordult zsidóellenes zavargásokból kifolyólag lázadás címén megindított bűnvádi ügyekben a vizsgá­latnak gyors teljesítésére illetve pótlására a budapesti kir. törvényszéknek egy tagja vizsgáló bíróként, egy másik tagja pedig az előbbinek segédjeként a lielyszi nére kiküldessék." A zala-egerszegi kir. törvényszék elnöke felterjesz­tésének alapjául és indokául azon körülmény szolgált, hogv a kir. törvényszék f> bírája és 3 jegyzője közül 2 bíró és mind a három jegyző hosszabb ideig a zavar­gások ügyében eszközolt vizsgálatokkal voltak teljesen elfoglalva s egyéb teendőiket ezen idő alatt nem vé­gezhetvén el, ezek nagy mérvben felhalmozódtak; hogy továbbá ha még tovább is az ily vizsgálatok teljesítése a kir. törvényszék biráira nehezedik, a november és december hónapokra kitűzött végtárgyalások nem lesznek megtarthatók; mert a törvényszék nem működhetik 2 tanácsban sekkor a kitűzött ügyek egv részétel kellene halasztani, hogy végre különösen a zala-egerszegi ügy­ben teljesítendő nagy terjedelmű vizsgálat egy birót és egy jegyzőt hónapokra elvonhatna rendes munkakörétől, melyben a személyzet csekély létszáma miatt mások által nem volnának helyettesíthetők és igy egy ügy miatt sok más ügy szenvedne hátramaradást. Ne hogy tehát a „Nemzet" irányzatos közleménye által a közönség félre vezettessék és törvényszékünk méltán kiérdemelt jó hírnevére igazságtalanul bártnih csekély homály borulhasson, kötelességünknek tekintet­tük ezen biztos inforiüátiókon alapuló helyreigazítással azon közlemény tendentiósus és valótlan részét meg­cáfolni. ­Végül különösnek tűnik fel előttünk azon újabb időben ez irányban divattá lenni kezdő eljárás, mely szerint sokan magasztaltatni törekednek minden áron ott, hol puszta kötelesség telj >sítéséről van szó, úgy hogv ily kép ma napság azon szomorú valóra kell ébrednünk, hogy a hivatalos állás pontos és lelkiismeretes betöltése többé nem kötelesség, hanem oly érdem lesz, melyért a szélrózsa minden irányában hosszú strófákban és ékes rithmusokban várjuk saját énünk dicsőítését. A megyei szarvasmarha tenyésztés ügyében Skublics Jenő ur, megyénk fáradhatlan buzgalmii l'özgazdasági előadója, a föld mi vei és-, ipar- és kereskede­lemügyi minisztériumhoz felterjesztést tevén, e felterjesztés­ben rámutat ama hiányo/cra, melyeket ezen fontos gazdá­szati ág mioelése körül megyénkben észlelt, kérve 'egyúttal a magas minisztériumot az elősorolt hiányok orvoslására. Az érdekes felterjesztést a közgazdasági előadó úr lekötelező szívessége folytán egész terjedelmében közöljük: Nagyméltóságú miniszter úr! Mult évi d eeniber hóban kiadott magas minszteri rendelet értelmében közeledvén azon időszak, a midőn nagyméltóságodnak az országos szarvasmarha tenyésztés emelésére szolgáló rendelkezései ujabban foganatba vé­tetni fognak, engedje meg nagyméltóságod, hog\ Zalamegye területére nézve a fennálló viszonyok tekin­tetbe vételével előre is némi tájékozást nyújthassak, annál is inkább, miután az eddigi hasonló intézkedések nem eredményezhették azon sikert, a melyet tán nagy­méltóságod, de a nagy gazda-közönség is," méltán hozzá kötött. Hivatkozva még a mult év folytán tett azon fel­terjesztésemre, a melyben már akkor hangsúlyozni vol­tam bátor azon bajokat és hiányokat, melyek- szarvas­marha tenyésztésünkre bénítólag hatnak, ujabban is bátor vagyok felemlíteni, hogy megyénk nagyrószben, —

Next

/
Oldalképek
Tartalom