Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-10-07 / 40. szám

világ előtt feltüntetni, mintha ez tudja Isten minő rejtett indokból a zavargások megtorlása tekintetében nem állna hivatása magaslatán, nem tudná vagy nem akarná kötelességét elfogulatlanság és részrehajlás nélkül kellően teljesíteni, hanem szükséges volt egy, mindezen kifogásokon felül álló egyént a központból leküldeni egv kir. ügyész személyében, a ki az után egy maga el is végezte mindazokat, melyeket a zala-egerszegi kir. törvényszék és kir. ügyészség elmulasztott. Üdvözöljük a zala-egerszegi kir. törvényszék biráit e nyilatkozatukért, mert ezen férfias és tárgyilagos nyilatkozat még jobban megerősítette azon eddig is táplált őszinte meggyőződésünket, mikép a zala-egerszegi kir. törvényszék bírái bírói függetlenségüket magasztos, de sokszor oly nehéz hivatásuk gyakorlásában amint eddig, úgy ezután is bármily irányból jövő nyomás ellenében is rendületlenül megőrzendik. A nyilatkozat egész terjedelmében a következő: Zahi-Egernzey, szept. 28. 'I'. szerkesztő úr! A „Pesti Napló" folyó évi szeptember 24-iki 202 ik számában egy „A -kir. főügyész és a bíróságok" eiinű közlemény jelent lueg. Nem volt szádékunk ezen, a valótlanság bélyegét már inagán hordó, cikkecskét válaszra érdemesíteni, mivel azonban ezen tendenciózus közlemény majd minden napilap által átvétetett: mivel továbbá azt látjuk, hogy a z a I a-e g r s z eg i ki r. t ö r v é n y s z é k e 11 e n i r ányuló roszakaratu aknamunka egy, a kir. főügyészségtől detasirozott kir. alügyésznek költött érdemekkel való felruházása mellett, nemcsak a fővárosi sajtóban, hanem már vidéki lapokban is, jobb ügyhöz méltó következetességgel, folytattatik; mivel továbbá nemcsak a félre nem vezethető jogász szakközönség, hanem a félrevezetni ily sokszorosan megkisérlett nem szakközönség, valamint önmagunk iránti tekintet is kötelességünkké teszi, hogy az olvasó közönség felvilágosításával véget vessünk ezen felháborodást keltő téves közléseknek; ennélfogva elhatároztuk magunkat arra, hogy a nyilvánosság előtt kellő mértékben szállítsuk le az említett közleményben levő állításokat. Valótlan, mintha a zala-egerszegi kir. törvényszék és a zalit-egerszegi kir. ügyészség között a statáriális eljárást szabályozó miniszteri rendelet értelmezése tekintetében viszály tört volna ki; avagy komoly differenciák támadtak volna, mert még csak nézeteltérés sem merült fel. Valótlan, mintha a detasirozott kir. alügyész a zala-egerszegi kir. tszék rögtön bíróságához vádindítványt nyújtott volna be, de ilyet nem is nyújthatott, mivel a rögtönitélő biróság előtt a közvádlói szerepet a zalaegerszegi kir. ügyész magának tartotta fenn és így a kir. alügyésznek a rögtönbirósági ügyhöz szava sem volt. Valótlan, hogy a detasirozott kir. alügyész a söjtöri, zala-lövői, csébi, szilvágyi és zala-egerszegi zavargások ügyében, valamint a petrikeresztúri gyilkossági ügyben vizsgálatot teljesített, ilyet befejezett, több zendülésben részest és rablott vagyon rejtegetőjét elfogott, a petrikereszturi gyilkosság miatt a közigatási hatóság által letartóztatott egyént tapintatos ügyességével beismerésre bírta, és végre az említett esetekből bármelyikre vonatkozó vizsgálati aktákat összeállította volna; mivel mindenki előtt, ki a törvényeket és eljárási szabályokat ismeri, tudva van, hogy a kir. ügyész vizsgálatot teljesíteni, befejezni, bárkit elfogni, letartóztatni, a vádlottat kihallgatni s beismerésre bírni, valamint vizsgálati aktákat összeállítani jogosítva nincs. A kii-, ügyészség hatáskörét világosan megszabják az ISTI. 33. t. e. 17 -23 §§-ai, valamint a in. kir. igazságügyminiszter által a kir. ügyészek számára 1872. évi január 2-án 158t). szám alatt kiadott utasítás 19- 39 vjij ai, ezek szerint a kir. ügyész a vizsgálat minden stádiumán indítványt tehet, de a vádlott kihallgatásán jelen sem lehet, tanukat ki nem hallgathat, sem más b ii ii v i z s g á 1 a t i csele k v é n y t n e m tel j e s í t h e t n . ' (1871. 33. t. c. 20. és 21 továbbá még legsürgősebb esetekben is, ha t. i. a vádlott inegszökésétől, bűnjelek elhárításától stb. lehet tartani, még akkor is kötelessége a kir. ügyésznek a legközelebbi községi, közigazgatási vagy állami közbiztonsági közeget a letartóztatás, nyomozás, kutatás stb. iránt megkeresni, (158G. sz. igazságügyminíszteri rendelet 20. §.), de nincs joga mindezeket saját személyében foganatosítani. Azt, hogy ily megkereséseket a detasirozott kir. alügyész intéZett-e bárhová is, hogy továbbá a hatóságok fejeivel konferált-e s mily eredniénynyel? nem tudjuk; de azt tudjuk, hogy a fenn említett vizsgálati ügyekben két heti itt tartózkodása alatt nagy hangon kürtölt „éjjelt nappalá tevő" munkássága dacára is a vizsgálatok minő irányban leendő foganatosítására nézve a söjtöri és zala-lövői ügyben csak mai napon este érkezett indítványán kivül Írásbeli i n d i t v á n y t nem tett. Végül azon nézetünknek is kifejezést adunk, hogy bűnügyekben a/, előnyomozás állásának a gyanúsított egyének megnevezésével hírlapi uton való közlése az igazságszolgáltatásnak mindig hátrányára van, s ez okból soha sem helyeselhető, még ha a közzé tételt oly egyén eszközli, kinek az hivatalos állásánál fogva jutott tudomására, ennek eljárása nemcsak megrovásra, hanem büntetésre méltó cselekményt képez. A zala-egerszeyi kir. tszék birn'i Helyi, megyei és vegyes hirek. Az uj évnegyed alkalmával felkérjük lapunk igen tisztelt pártolóit az előfizetési összeg m

ielőb

bi beküldésére, a kik pedig a megelőző évneg

yedekről hátralékban vannak, azokat a hátralé

kos összeg beküldésére kérjük. A lap kiadó-hivatala. Ö felsége a király néviinnepén f. hó 4-én a helyj beli róm. kath. templomban d. e. 9 órakor ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet tartatott, melyen jelen volt a megyei tisztikar élén Glavina Lajos főispán és kormánybiztos úr őméltóságával, a helyben állomásozó dragonyos j és gyalog századok tiszti kara, a városunkban székelő kir. hivatalok, ügyvédi kamara, városi hatóság, a polgári és népiskolai tanuló ifjúság tantestületeik kiséretébeu. Egy órakor az „Arany-Bárány eassinoi nagy temében 3(5. terítékű díszebéd volt, melyen résztvettek a megye részéről Glavina Lajos, Svastits Benó, Gózony László, Botfy Lajos, Rósás Lajos, lvrosetz János, Skublics Zsigmond, dr. Mángin Károly, Zarka Miklós, Tomasics Sáli dor: dr. Horváth Károly apát plébános, a kir. törvényszék részéről Mihálovíts Károly, Szeghő István, Hrabovszky Flóris, Somogyi János, Gidró László birák, Bessenvev György kir. ügyész, az ügyvédi kamarát kép viselték Arvay István és zirvay Lajos; ('sesznák Sándor csáktornyai ügyvéd; Krób Pál, grf. Festetits Benó, Udvardy Ignác a tanügy képviseletében: id. ( zinder István és Vöczköndy László a város részéről. A baukettra meghivatott és megjelent testületileg a helyben állomásozó két század tisztikara Neuwerd vezérőrnagy vezetése mellett. A harmadik fogás után főispán úr őméltósága előbb magyarul, az után német nyelven éltette a felséges királyt felséges családjával együtt. A felköszöntőt a jelen voltak állva hallgatták és végezetül felharsant a háromszoros „éljen" és „hoch" kiáltás, a mit nyomban a templom melletti sétatéren 12 mozsár durranás követett. — , A banketten mely 3'/, órakor ért véget főispán úr őméltóságának szives bőkezűsége folytán bőven folyt a pezsgő. tyyhazi hir. Ő felsége, a vallás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszter előterjesztésére Gory Antal szentszéki ülnököt, vasvár-kerületi alesperest és kámi plébánost, valamint Stirl ing Antal szentszéki ülnököt, alsólendvai kerületi alperest és alsólendvai plébánost, a szombathelyi székesegyház tiszteletbeli kanonokaivá nevezte ki. Ä magyar szent korona orszagai egyesített címé nek, úgy az ország külön címerének cimtáblákon, címlapokon és nyomtatványokon való használata tárgyában a járási szolgabiróságok részéről a következő hirdetmény lett kibocsátva: A magyar korona országai egyesített címerének és az ország külön címerének magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használhatásáról szóló 1883-ik évi XVII I-ik törv. cikk 1-ső ö-ik és (i-ik szakaszai értelmében, ezen törv. hatályba léptétől vagyis 1883. évi április hó (i-ik napjától kezdve, magánosok, magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek közül az említett címerek bármelyikét gyári vagy iparcikkeiken, áruikon, üzleti helyiségeikben, címtábláikon, cimlapjaikon, üzleti nyomtatványaikon stb. csak azok használhatják, kik arra a miniszterelnöktől engedélyt nyertek; továbbá azok, kik a hivatkozott törvény hatályba lépte előtt a címerek valamelyikének használhatására kormány hatósági engedélyt nyertek; végre azok, kik az állani egyedáruságának tárgyait képező cikkek darusításával hatósági eugedélv mellett foglalkoznak. Mindazon magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek tehát, kik ezen cime| reket szabályszerű engedély nélkül cimtáblákon, címlapokon es nyomtatványokon használják, kötelesek 1884. évi január hó 1-ső napjáig az ily cimtáblákat átalakíttani, a címlapokat és nyomtatványokat pedig megseminisítteni, mert különben az 1883-ik évi XVIII-ik törv. cikk 9-ik szakaszához képest, azok hatóságilag fognak eltávolíttatni, illetőleg megsemmisíttetni és az e részben a mulasztást elkövető magánosok és magán jellegű testületek, vállalatok és intézetek két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetni. Kivételt az említett eljárás és büntetés alól csak azok képeznek, kik a szóban levő címerek vlamelyikét már a többször hivatkozott törvény életbe léptetése előtt jóhiszemüleg használták s azok további használhatásáért f. évi junius hó 22-ik napjáig folyamodtak mindaddig, mig a miniszterelnök úr őnagyniéltósága a kérelem megadása vagy megtagadása iránt végleg nem határozott. Potvásár. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ni. kir, miniszter megengedte, hogy városimban a f. évi szeptember hó 10-re esett, de felsőbb helyről történt betiltás folytán akkor megnein tarthatott országos vásár helyett f. hó 8-án pót vásár tartassék. Ugyancsak f. hó 8-án tartatik Szent-drót községben is pótvásár, a szeptember hó 1-ére esett, de akkor szintén hatósági betiltás folytán meg nem tarthatott országos vásár helyett. Jotékonyság. Dr. Horváth Károly apátplébános őnagysága, a katona tartásért neki kifizetett 22 frt 09 krt a városi kórház alapra volt szives adományozni. Hasonlóan Bessenyey György kir. ügyész úr a katonatartás cimén neki kiszolgáltatott 23 frt 40 krt a városi tanácsnak átküldette azon kéréssel, hogy azt a városi szegények között oszsza ki. Ä zala-egerszegi szegeny gyermekek karácsonyfa egyletének elnöksége lapunk utján kéri fel mindazokat, a kiknek elavult ruháik vannak, szíveskedjenek azokat a karácsonyfa egyletnek rendelkezésére bocsátani és ezáltal is lehetővé tenni, hogy az egyesület már első tény le ges működése alkalmával minél több szegény gyermeket legyen képes ruházattal ellátni. Az adományokat kérjük t. Kovács Károlyné úrhölgyhöz, mint az egyesület jegyzőjéhez küldeni. Kinevezés. A soproni pénzügy igazgatóság Heténvi Imre díjtalan adóhivatali joggyakornokot a csáktornyai adóhivatalhoz VI. oszt. tisztté nevezte ki. — Az igazságiigyminiszter Schmiedt János györki kir. járásbirósági ! dijnokot a letenyei kir. járásbírósághoz végrehajtóvá 1 nevezte ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ni. kir. miniszter Grasseli Miklós okleveles gazdát a keszthelyi gazdasági tanintézethez ideiglenes minőségő intézői segéddé nevezte ki. Esküvő. Sasti Himér úr, a vas-zalamegyei első takarék pénztár szt.-gotthárdi fiókjának könyvelője, a ki a helybeli polgári iskolánál két évig mint rajztanító működött, e hó 3-án vezette oltárhoz Kőszegen. Tevvely József volt őri-szent-péteri szolgabíró özvegyét, szül. Csányi Beátrix úrnőt. Városunkban jelenleg egy század dragonyos és egy század gyalog katonaság van elhelyezve. Az iskolákból a katonaság teljesen kivonulván, a tanítás most már hétfőn minden osztályban megkezdődik. Az idei szüret az egerszegi szőlőhegyeken 1. hó lü-én kezdődik a szőlős gazdák szeptember hó 30-án tartott értekezletének határozata szerint. Tekintve azonban, hogy a lefolyt héten uralgott esős időjárás a szőj lökre igen kártékonyán hatott, nagyon vaiószinű, hogy j legkésőbb a jövő hét derekán a szüret megkezdődik ' Elismerést az érdemnek! Alig- van lap, mely ilyen cimmel — dicséretökre legyen mondva azoknak, a kiket illetett közleményt nem hozott volna, az olvasóknak bizonyára kedves meglepetése s örömére. Hasonlattal élve, az elismerés e babérkoszorújában láttunk : veterán tisztviselőt, tanférfiút. nagylelkű birto1 kost, stb. E soroknak célja egy oly férfiúnak érdemeit mutatni fel a t. olvasók előtt, a ki' ugyan a közügyek terén széles körű tevékenységet nem fejtett ki, valamint fényes adományokkal nagy nevet nem szerezhetett: de ama szűk és szerény körben, a melyben él. erős lelke, lángbuzgalma s fáradhatlan honfiúi áldozatkészsége által oly általános becsülést és elismerést vívott ki magának, hogy méltó arra, miszerint neve községünk körén túl is elterjedjen. E derék férfiú Török József asztalos mester, kinek úgy szólván egyedül köszönhetni, hogy X á ]> r á d fa községben a régi rozzant n é p i s k olai épület ez évben egy, a célnak teljesen megtelelő épülettel cseréltetett fel. olyan áron, mely circa 800 frtot alig halad télül. Aki megyénk — különösen a Göcsej nek, hol községünk van, a u y a g i és s z e 11 e ni i viszonyait behatóan ismeri, az tudja, minő feladat egy nagyobb szabású épületet közös költségen állítani s' különösen ezt erőszak nélkül kivinni. íme ezt tette Török Náprádíán; azt a makacsságban megrögzött népet, mely mindenre szívesebben áldoz, esak iskolára nem. rábeszéléseivel, búzdításaival reávette, hogy saját erejéből új iskolát emeljen. De ez még néni uiiiiden. Dacára földhöz ragadt szegénységének, mikor már megkezdték az építést, ő feláldozva kenyérkeresetét igénylő ideje nagyobb részét, utasításai, búzdító, serkentő szavaival mindig ott volt elől a dologban ! Élihez véve azt, hogy a nép, mely már megunta a teherviselést s ezért őt vádolta, sőt átkokat is szórt fejére, annál inkább kell benne bámulni azon lelki erőt, melylyel nemes céljainak kivitelében kitartóan küzdött. Leljen jutalmat az öntudatban, hogy hazafias dolgot tett. Erje meg az időt, hogy a kik most szidalmakkal fizettek neki, azoknak kicsinyei hálával emlegessék nevét!. — EndreA)/. Sajtóhiba. Lapunk legutóbbi 39. számának vezércikkben több értelemzavaró sajtó hiba fordult elő, melyet ezennel helyreigazítunk: az 1 lapon az 1-ső hasábon 32 sorban „keletkezése" helyett „keletkezését", — a 2. hasábon a 31 sorban „róhat" helyett „nem róhat" a 39-ik sorban „épen leginkább" helyett „éppen s leginkább" olvasandó. Véres verekedés folyt le a napokban Tiisl te-Szt. Péteren mint bennünket értesítenek két kanász között, a kik a civakodást a falu korcsmájában kezdték borozás közben, később kinn a mezőn folytatták, mi közben egyik, bortól amúgy is felhevült állapotban tár | sát éles baltájával úgy nyakszirten találta, hogy életben maradásához csekély remény van. A tettest elfogták és Siimeghre kisérték. Felakasztotta magát. Szita János ns.-vitai lakos 40 éves földmives, aki vagyonát teljesen elpazarolta és családjával egészen meghasonlott, mult hó 28-án magát felakasztotta. Szeptember hóban varosunkban elhaltak: 2-án Kohn Háni 2hetes, házaló gyermeke, nehézkórban; 5-én Nagy Vilma 17 éves, hivatalnok leánya, sorvadásban; 7-én Iíózner József 00 éves börtönőr, tüdőbajban; 8-án Kesseldorfer Mihály 79 éves hóhérinester, végelgyengülésben; 22-én Radó Károly (i hónapós, földmives gyermeke, köhögésben és Beretz Tamás 1 és fél éves, jegvző gyermeke, tüdőbajban; 24-én Kohn Irén 2 hetes, kereskedő leánya, nehézkórban; 20-án Szekeres Ilka 31 éves, lakatos neje, méhbajban; 28-án Parragi József 50 éves börtönőr tüdővészben és Lengyel Leopold 53 éves szabó, szivszélhűdésben ; 30-án Takács Jóska 0 és fél éves, földmives fia, agy lobba n és Schleininger Juli 47 éves ápolónő, gyomorrákban. Zala-Egerszeg, 18K3. szeptember 30. ltiijé) Ferenc sk. körorvos. Irodalom. Az „Ország-Világ* kXXVII. füzete megjelent. K szóban megjelent egyszersmind az foglaltatik, liogy a mit tartalmaz, az mind becses, válogatott, izlésneinesitő olvasmány s a képek egytől egyig díszes illustráliók. A szöveg-tartalom élén áll Mészáros István erősen realisztikus életképe- „Ifju redő, öreg ránc" cimmel. melyben azonban a finom színezés és a szép festések elsimítják a tárgy kirívó érdességét. Igen szép Irányi Dezsőnek népies költői elbeszélése: „Szép asszony völgye", melynek tárgyát egy rövidke románcban is el lehetett volna mondani, de a leiró elem gizdasága és a szép nyelvezet bőven kárpótolnak a tárgy csekély voltáért. B Büttner I.ina ket népmesét közö. ; „Gróf és művész'' „Isola bella" címen fordított novellákat kapunk elég sima fordításban, sról Zay Miklós kitűnő rajzot ir az őzről, mig Eördögh Dániel veterán zoologunk „Széttekintés a rovarvilágban" címmel igen érdekes és figyelemre méltó értekezést irt; hasonlóképen figyelemre méltó Mayer Miksától : ..Bizalmas beszélgetések egy anyával." Ezeken kivül számos apróbb cikk vaun benne, melyek mind válogatott és érdekes dolgozatok Vagy gond van fordítva a színházra, művészetre s a rovatokra. A képekről is azt mondhatjuk, hogy szépek és beillenének akármelv keretbe. Itt csak eiinüket soroljuk fel: „Oszi vihar a tenger parton," „Lelencz leányok sétája Salamancába", „Alkonyat", „Hollók, varjak . ." „Sakkjáték közben," .-„Ki a világba" stb. stb. — Egyúttal megjegyezzük, hogy az „Ország Világ" szerkesztésétől ifj. Ábrányi Kornél nagy elfoglaltsága miatt vissza lépett s a kiadók a lap további szerkesztésével Mészáros Istvánt bizták meg, a ki már két év óta segédszerkesztői minőségben működött s kinek ez után főtörekvése lesz, hogv az olvasó közönség igényeinek mindei ben megfeleljen. Felelős szerkesztő s kiadó-tulajdonos: UDVARDY IGNÁC.